A roma hagyományok és a romani nyelv mint a tanulást támogató erőforrások: az (in)szekuritizáció meghaladása

Erika Kerekesné Lévai; János Imre Heltai

doi:10.31074/gyntf.2024.1.83.101

Szerzők

Erika Kerekesné Lévai Magiszter Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tiszavasvári Tagintézménye
János Imre Heltai Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi Tanszék https://orcid.org/0000-0001-9674-0115

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.83.101

Kulcsszavak:

(in)szekuritizáció, Romani, transzlingválás, egységes nyelvi repertoár, autonómia, örökség

Absztrakt

A tanulmányban arról írunk, milyen pedagógiai megoldásokkal lehet romani–magyar kétnyelvű roma gyerekekhez és családjuk tagjaihoz autonómiájukat tiszteletben tartva szólni. Munkánk fókuszában a transzlingválás elmélete (García, 2009; García & Li, 2014) és egy, az elmélet alapján az elmúlt években Tiszavasváriban megvalósított nyelvpedagógiai program van. Előbb a gyakorló pedagógus perspektívájából mutatunk rá egyrészt az iskola és a család kapcsolatának, másrészt a fiatalok önképzésének és önszerveződésének fontosságára. Bemutatjuk, hogyan működhet ebben közre a pedagógus, és hogyan kapcsolódhat mindez a kétnyelvűséghez és a roma kulturális értékekhez. A szöveg záró fejezete bemutatja azokat a nyelvpedagógiai gondolatokat, amelyek a projekt mögött állnak. Az érvelés központi gondolata (García et al., 2021 nyomán), hogy a transzlingválás címszó mögött kirajzolódó pedagógiai hozzáállás a „nyelvi hátrányos helyzet” igen elterjedt koncepciójával való szakítást is jelenti.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Abercrombie, A. (2018). Language purism and social hierarchies: Making a Romani standard in Prizren. Language in Society, 47, 741–761. https://doi.org/10.1017/s0047404518000969 DOI: https://doi.org/10.1017/S0047404518000969

Bautista-Thomas, C. M. (2015). Translanguaging and parental engagement. Theory, Research, and Action in Urban Education 4(1). https://traue.commons.gc.cuny.edu/volume-iv-issue-1-fall-2015/translanguaging-and-parental-engagement/

Bigo, D. & McCluskey, E. (2018). What is a PARIS approach to (in)securitization? Political anthropological research for international sociology. In Gheciu, A. & Wohlforth W. C. (Eds.), The Oxford Handbook of International Security (pp. 116–132). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780198777854.013.9 DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780198777854.013.9

Bucholtz, M. (2018). The public life of white affects. Journal of Sociolinguistics, 23(5), 485–504. https://doi.org/10.1111/josl.12392 DOI: https://doi.org/10.1111/josl.12392

Buzan, B., de Wilde, J. & Wæver, O. (1998). Security: A New Framework for Analysis. Lynne Rienner. https://doi.org/10.1515/9781685853808 DOI: https://doi.org/10.1515/9781685853808

Cenoz, J. & Gorter, D. (2019). Multilingualism, translanguaging, and minority languages in SLA. The Modern Language Journal, 103(S1), 130–135. https://doi.org/10.1111/modl.12529 DOI: https://doi.org/10.1111/modl.12529

Choli Daróczi, J. & Feyér, L. (1988). Zhanes romanes? Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége.

Duarte, J. (2019). Translanguaging in mainstream education: A sociocultural approach. International Journal of Bilingual Education and Bilingualism, 22(2), 150–164. https://doi.org/10.1080/13670050.2016.1231774 DOI: https://doi.org/10.1080/13670050.2016.1231774

Gaitan, C. D. (2012). Culture, literacy, and power infamily–community–school–relationships. Theory into Practice, 51(4), 305–311. https://doi.org/10.1080/00405841.2012.726060 DOI: https://doi.org/10.1080/00405841.2012.726060

García, O. & Kleyn, T. (2016). Translanguaging theory in education. In O. García & T. Kleyn (Eds.), Translanguaging with Multilingual Students: Learning from Classroom Moments (pp. 9–33). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315695242 DOI: https://doi.org/10.4324/9781315695242

García, O. & Li, W. (2014). Translanguaging: Language, Bilingualism and Education. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9781137385765_4 DOI: https://doi.org/10.1057/9781137385765_4

García, O. (2009). Education, multilingualism and translanguaging in the 21. century. In T. Skutnabb-Kangas, R. Phillipson. A. K. Mohanty & M. Panda (Eds.), Social Justice through Multilingual Education (pp. 140–158). Multilingual Matters. https://doi.org/10.21832/9781847691910-011 DOI: https://doi.org/10.21832/9781847691910-011

García, O. (2014). Countering the dual: Transglossia, dynamic bilingualism and translanguaging in education. In R. Rubdy & L. Alsagoff (Eds.), The Global-Local Interface, Language Choice and Hybridity (pp. 100–118). Multilingual Matters. https://doi.org/10.21832/9781783090860-007 DOI: https://doi.org/10.21832/9781783090860-007

García, O., Flores, N., Seltzer, K., Li, W., Otheguy, R. & Rosa, J. (2021). Rejecting abyssal thinking in the language and education of racialized bilinguals: A manifesto. Critical Inquiry in Language Studies, 18(3), 203–228. https://doi.org/10.1080/15427587.2021.1935957 DOI: https://doi.org/10.1080/15427587.2021.1935957

García, O., Ibarra Johnson, S. & Seltzer, K. (2017). The Translanguaging Classroom. Leveraging Students Bilingualism for Learning. Caslon.

Heltai, J. I. & Tarsoly, E. (2024). Local participants and uninvolved citizens: Life beyond participatory research. Journal of Multilingual and Multicultural Development. https://doi.org/10.1080/01434632.2024.2311713 DOI: https://doi.org/10.1080/01434632.2024.2311713

Heltai, J. I. & Jani-Demetriou, B. (2019). A transzlingváló pedagógiai orientáció hatása az iskolai sikerességre. Anyanyelv-Pedagógia 12(1), o. n.

Heltai, J. I. & Tarsoly, E. (2023). Romani and translanguaging. In J. I. Heltai & E. Tarsoly Translanguaging for Equal Opportunities: Speaking Romani at School (pp. 25–40). De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9783110769609-003 DOI: https://doi.org/10.1515/9783110769609-003

Heltai, J. I. & Tarsoly, E. (Eds.) (2023). Translanguaging for Equal Opportunities: Speaking Romani at School. De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9783110769609 DOI: https://doi.org/10.1515/9783110769609

Heltai, J. I. (2017). A nyelvi hátrányos helyzet paradigmájának kritikája. Zombik az iskolában. In Benő, A. & Fazakas, N. (Eds.), Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia – Marosvásárhely, 2016. szeptember 7–9. – előadásaiból (pp. 110–121). Erdélyi Múzeum-Egyesület.

Heltai, J. I. (2020). Transzlingválás. Elmélet és gyakorlat. Gondolat.

Heltai, J. I. (2022a). (In)szekuritizáció és felebaráti szeretet. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 24(3), 125–145.

Heltai, J. I. (2022b). Transzlingváló kiskáté pedagógusoknak. Magyar Református Nevelés, 23(3), 46–54.

Heltai, J. I., Tarsoly, E., Jenei, K., Turó, Z., Ábri, I., Kerekesné Lévai, E., Lakatos, E., Lakatosné Balogh, R., Lakatos, S. Zs., Lakatos, M., Makuláné Rostás, M., Opréné I., Tokárné K., Szabóné Balázs B. & Szántóné E. (2023). Sibbolethek: beszédünk sokfélesége és társadalmi helyzetünk: Egy részvételi etnográfiai kutatás eredményeiből. Nyelvtudományi Közlemények, 119, 187–215.

honlap, (2023). http://www.kre.hu/romanitranslanguaging/index.php/video-repository/ (2024. 02. 18.)

Jakonen, T., Szabó, T. P. & Laihonen, P. (2018). Translanguaging as playful subversion of a monolingual norm in the classroom. In G. Mazzaferro (Ed.), Translanguaging as Everyday Practice (pp. 31–48). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-94851-5_3 DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-94851-5_3

Jani-Demetriou, B. & Lévai-Kerekes, E. (2023). Possible ways of translanguaging at the school’s micro-level. The aftermath of a translanguaging-project of introducing non-standardised ways of speaking to school for Roma bilingual children. Podstawy Edukacji, 16, 121–141. https://doi.org/10.16926/pe.2023.16.09 DOI: https://doi.org/10.16926/pe.2023.16.09

Jani-Demetriou, B. (2020). Az iskolai eredményesség nyelvi tényezői és a heteroglosszia. In Heltai J. I. & Oszkó B. (Eds.), Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencében és azon kívül. Válogatás a 20. Élőnyelvi Konferencia (2018. augusztus 30. – szeptember 1.) tanulmányaiból (pp. 490–503). Nyelvtudományi Intézet.

Janko Spreizer, A. (2013). Roma, Gypsy Travellers, gens du voyage: People who travel? Domovini, 38, 87–95.

Li, W. (2018). Translanguaging as a practical theory of language. Applied Linguistics, 39, 9–30. https://doi.org/10.1093/applin/amx044 DOI: https://doi.org/10.1093/applin/amx039

Majzik-Lichtenberger, K., Tündik, Z. & Wesselényi, T. (2023a). Transformation and translanguaging: Evolving student-teacher roles. In J. I. Heltai & E. Tarsoly (Eds.), Translanguaging for Equal Opportunities: Speaking Romani at School (pp. 113–134). De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9783110769609-008 DOI: https://doi.org/10.1515/9783110769609-008

Majzik-Lichtenberger, K., Bárdi, Á. & Flumbort, Á. (2023b). Adaptive schooling, effective learning organisation, and translanguaging. In J. I. Heltai & E. Tarsoly (Eds.), Translanguaging for Equal Opportunities: Speaking Romani at School (pp. 265-286). De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9783110769609-015 DOI: https://doi.org/10.1515/9783110769609-015

Makalela, L. (2016). Ubuntu translanguaging: An alternative framework for complex multilingual encounters. Southern African Linguistics and Applied Language Studies, 34(3), 187–196. https://doi.org/10.2989/16073614.2016.1250350 DOI: https://doi.org/10.2989/16073614.2016.1250350

Otheguy, R., García, O., & Reid, W. (2015). Clarifying translanguaging and deconstructing named languages: A perspective from linguistics. Applied Linguistics Review, 6(3), 281–307. https://doi.org/10.1515/applirev-2015-0014 DOI: https://doi.org/10.1515/applirev-2015-0014

Prinsloo, M. & Krause, L-S. (2019). Translanguaging, Place and Complexity. Language and Education, 33(2), 159–173. https://doi.org/10.1080/09500782.2018.1516778 DOI: https://doi.org/10.1080/09500782.2018.1516778

Rampton, B. & Charalambous C. (2020). Sociolinguistics and everyday (in)securitization. Journal of Sociolinguistics 24(1), 75–88. https://doi.org/10.1111/josl.12400 DOI: https://doi.org/10.1111/josl.12400

Ricento, T. (2000). Historical and theoretical perspectives in language policy and planning. Journal of Sociolinguistics, 4(2), 196–213. https://doi.org/10.1075/impact.6.04ric DOI: https://doi.org/10.1111/1467-9481.00111

Rostás-Farkas, Gy. & Karsai, E. (1991). Cigány–magyar, magyar–cigány szótár. Kossuth Kiadó.

Tarsoly, E., Cselle, G., Hoyt-Nikolić, E., Lakatos-Balogh, R. R., Puskás, E. & Wesselényi, T. (2023). Community-based knowledge in culturally transformative pedagogies. In J. I. Heltai & E. Tarsoly (Eds.), Translanguaging for Equal Opportunities: Speaking Romani at School (pp. 221–244). De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1515/9783110769609-013 DOI: https://doi.org/10.1515/9783110769609-013

Thibault, P. J. (2017). The reflexivity of human languaging and Nigel Love’s two orders of language. Language Sciences, 61, 74–85. https://doi.org/10.1016/j.langsci.2016.09.014 DOI: https://doi.org/10.1016/j.langsci.2016.09.014

Törzsök, J. (2001). Kik az igazi cigányok? In Kovalcsik K., Csongor A. & Bódi Zs. (Eds.), Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrájaköréből (pp. 29–52). IFA–OM–ELTE.

videótár (2023) http://www.kre.hu/romanitranslanguaging/index.php/video-repository/ (2024. 02. 18.)

népszámlálás (2022) https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vizualizaciok/a-telepulesek-legfontosabb-adatai/?ter=07597