Magyarországi német népköltészeti alkotások megőrzése: Nyelvjárási mondókáskönyv lehetséges felhasználása a nemzetiségi nyelv és népismeret oktatásában

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.102.118

Kulcsszavak:

magyarországi németek, magyarországi német mondókák, autentikus nyelvi adatgyűjtés, transzkripció, nemzetiségi német nyelv és hon- és népismeret

Absztrakt

A tanulmány középpontjában a magyarországi német tájnyelvi mondókák gyűjtése, mondókáskötetek szerkesztése és a német tájnyelvi mondókák általános iskolai tanítása áll. A szerzők áttekintik a 19. századi német népköltészeti művek gyűjtésének legfontosabb állomásait, majd számba veszik a 20. és 21. század magyarországi német népköltészeti válogatásokat, utóbbiak esetében különös tekintettel azokra, amelyek tájnyelvi szövegeket is tartalmaznak. A tanulmány összefoglalja a német nyelvjárási szövegek sikeres gyűjtésének feltételeit, valamint jógyakorlatokkal szolgál arra, hogyan lehet a gyűjtött szövegekből mondókáskönyvet összeállítani. A tanulmány második fele a német nyelvjárási mondókák oktatási-nevelési folyamatban betöltött szerepét tárgyalja. Kitér arra, hogy a német nyelvjárási mondókák milyen kompetenciaterülethez kapcsolódnak. Egy tájnyelvi mondóka példáján illusztrálva konkrét módszertani lépéseket fogalmaz meg, amelyek követésével a német nyelvet tanító pedagógusok sikeresen megtaníthatják a tanulóknak a tájnyelvi mondókákat.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Adelung, J. Ch. (1811). Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundart. http://lexika.digitale-sammlungen.de/adelung/angebot/adelung (2023.12.30.)

Andrusch-Fóti, M. & Müller, M. (2009). Kriaz kaut! Grüß Gott! Ein Werischwarer Dialektbuch. Szent István Társaság.

Grimm, J. & Grimm, W. (1854–1971). Deutsches Wörterbuch. http://dwb.uni-trier.de (2023.12.30.)

Kemény–Gombkötő, K. (2010). Wortschatzarbeit und Bedeutungsvermittlung im DaF-Unterricht. In Manz, A. & Kemény-Gombkötő, K. (Eds.), Német Tanítók XVIII. Nyári Akadémiája – XVIII. Sommerakademie für Deutschlehrer. Selbstbestimmtes Lernen. Wortschatzarbeit im Deutschunterricht. Beiträge zum DaF- und DFU-Unterricht (pp. 20–24). Eötvös József Főiskola.

Kerekes, G. & Müller, M. (2017, Eds.). Kinderreime und Sprüche aus Werischwar/Pilisvörösvár. Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Werischwar/Pilisvörösvár.

Kerekes, G. (2019). Bairische Dialektreime im Deutschunterricht. Danubius Noster, 9(3–-4), 163–176.

Kluge, F. (1975). Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Walter de Gruyter.

Flódung, M., Frey, M., Gerner-Kremmer, R., Hock-Englender, I., Manz, A., Paul, R., Steckl-Boldizsár, K. & Zwickl, E. (2010). Wurzeln und Flügel. Kompetenzmodell für den Deutschunterricht der bilingualen deutschen Nationalitätenschulen in Ungarn. Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen.

Knipf-Komlósi, E. & Müller, M. (2018). Zwischen Vitalität und Aufgabe: Dynamische Aspekte in der Sprache der deutschen Minderheit in Ungarn. Jahrbuch des Bundesinstituts für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa 26(pp. 51–67). Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im Östlichen Europa.

Lazri, J., Müller, M. & Steckl-Boldizsár, K. (2011). Koaniks tååd eewich: Über den Versuch, einen kleinen Ausschnitt der Werischwarer Ortsmundart zu archivieren. In Drahota-Szabó, E. & Propszt, E. (Eds.), Über Sinn oder Unsinn von Minderheiten-Projekten: Konferenzband des Lehrstuhls für Deutsch als Minderheitenkultur an der Erziehungswissenschaftlichen Fakultät „Gyula Juhász“ der Universität Szeged (pp. 227–238). Grimm Könyvkiadó.

Manherz, K. (1986). Deutsche Mundarten im Pilisch-Gebirge. In Manherz, K. (Eds.), Ungarndeutsche Studien 3 (pp. 6–147). Tankönyvkiadó.

Márkus, É. (2004). Szóföldrajzi vizsgálódások a Budai-hegység német nyelvjárásaiban. In Tóth, Sz., Földes, Cs. & Fóris, Á. (Eds.), Lexikológiai és lexikográfiai látkép (pp. 99–104). Generalia.

Márkus, É. (2014). A német nyelvjárások szerepe a német nemzetiségi oktatásban. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegennyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata: Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 322–329). ELTE Eötvös Kiadó. http://tamop2014.tok.elte.hu/dok/szakmai_anyagok/tp_modszertani_anyagok/Markus_Trentinne_2014_A_korai_idegennyelvi_fejlesztes_elmelete_es_gyakorlata.pdf (2023.12.30.)

Márkus, É. (2015). Magyarországi német nyelvjárások az általános iskolai német nemzetiségi oktatásban. In Major, É. & Tóth, E. (Eds.), Szakpedagógiai körkép II. Idegennyelv-pedagógiai tanulmányok (pp. 96–115). (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 3.) Eötvös Loránd Tudományegyetem. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMK_3.pdf (2023.12.30.)

Márkus, É. (2017). Praktische Verwendungsbeispiele mundartlicher Texte im Unterricht anhand von Beispielen aus der Märchensammlung Reigöd vum Weidepam. In Márkus, É. & Klein, Á. (Eds.), Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis. Didaktische Handreichung für Pädagog_innen zum Unterricht der ungarndeutschen Nationalitätenkinderliteratur im Kindergarten und in der Primarstufe (pp. 58–71). PTE KPVK. https://umz.hu/project/ungarndeutsche-kinderliteratur-in-theorie-und-praxis/ (2023.12.30.)

Márkus, É. (2020). Ungarndeutsche Märchen und ihre Rolle im Unterricht. In Lózsi, T. & Pölcz, Á. (Eds.), Disciplina in fabula. Közelítések a meséhez (pp. 19–31). ELTE Eötvös Kiadó. http://www.eltereader.hu/media/2020/03/Disciplina_in_fabula_BELIV_eek_web_drotozott.pdf (2023.12.30.)

Márkus, É. (2021). Baranya megyei német népmesék a nemzetiségi oktatásban – Az Ördögcsúcs című mesekötet. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 131–144. https:/doi.com/10.31074/gyntf.2021.1.131.144

##submission.downloads##

Megjelent

2024-05-22

Hogyan kell idézni

Müller, M., & Kerekes, G. (2024). Magyarországi német népköltészeti alkotások megőrzése: Nyelvjárási mondókáskönyv lehetséges felhasználása a nemzetiségi nyelv és népismeret oktatásában. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 12(1), 102–118. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.102.118

Folyóirat szám

Rovat

Tematikus tanulmányok