Csecsemőmegfigyelések téri vonatkozásai
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.101.121Kulcsszavak:
csecsemőmegfigyelés, tér, szociofizikai környezet, kvalitatív kutatásAbsztrakt
A tanulmány célja az oktatási célú csecsemőmegfigyelés szempontrendszerének feltárásán belül a szociofizikai környezet reprezentációjának, azon belül pedig a tér szerepének bemutatása. Kvalitatív tartalomelemzésen (Grounded Theory) alapuló vizsgálatunkban annak jártunk utána, hogy a szociofizikai környezet és azon belül a tér milyen minőségben jelenik meg a megfigyelés fókuszában. Az Ego Klinika módszerspecifikus gyermekterapeuta képzésében részt vevő hallgatók már befejezett, lezárt megfigyelési jegyzőkönyveit elemeztük. A jegyzőkönyvek rögzítése során nem volt feladat a téri helyzet leírása. Ennek ellenére a megfigyelésekben jól azonosítható volt a tér és a mozgás szoros kapcsolata, melyen belül a közelség-távolság, az aktivitás-passzivitás dimenzió és a mozgás korlátozása emelkedett ki fontos tényezőként. Az eredmények azt mutatják, hogy a szociofizikai környezet és benne a tér markánsan megjelent a megfigyelendő jelenségek hátterében akkor is, ha a megfigyelés fókuszában nem ez van, hanem a humán viselkedés. A tapasztalatok azt mutatják, a megfigyelők gyakran fontos, affektív többletjelentéssel rendelkező információforrásként tekintettek a térre, több esetben értelmezési keretek sarokpontjaiként szolgált a számukra.
Letöltések
Hivatkozások
Ainsworth, M. D. (1969). Maternal Sensitivity Scales. The Baltimore Longitudinal Project. http://www.psychology.sunysb.edu/attachment/measures/content/maternal%20sensitivity%20scales.pdf (2016.03.17.)
Ainsworth, D. (1979). Infant-Mother Attachment. American Psychologist, 34(10), 932-937. 10.1037//0003-066x.34.10.932.
Ainsworth, M. D. (1985). Patterns of attachment. The Clinical Psychologist, 38(2), 27–29. https://doi.org/10.1037/e550432011-004
Babbie, E. (2003). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Baudrillard, J. (1984/1987). A tárgyak rendszere. Gondolat Kiadó.
Bálint, A. (1933). A szeretet fejlődése és a valóságérzék. In Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről. Somló Béla Könyvkiadó.
Bálint, M. (1959/1997). A borzongások és regressziók világa. Animula Kiadó.
Baudrillard, J. (1984/1987). A tárgyak rendszere. Gondolat Kiadó.
Bettelheim, B. (1979/1988). A lelki egészség és a várostervezés. In A végső határ (pp. 141–168). Európa Kiadó.
Bergman, A. (2004). Az anyaöltől a külvilágig: a tér használata a szeparációs-individuációs fázisban. In B. Péley (Ed.), Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek (pp. 222-236). Válogatott tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó.
Bick, E. (1964). Notes on Infant Observation in Psycho-analytic Training. International Journal of Psychoanalysis, 45, 558–566.
Bick, E., & Harris, M. (1976). The Contribution of Observation of Mother-Infant Interaction and Development to the Equipment of a Psychoanalyst or Psychoanalytic Psychotherapist. Psychoanalytic Electronic Publishing. http://www.harris-meltzer-trust.org.uk/pdfs/InfantObservation.pdf. (2017.04. 18.)
Bowlby, J. (1969/1982). Attachment and loss – Volume I. Attachment. Tavistock Institute of Human Relations, Basic Books.
Brafman, A. H. (1988). Infant observation. The International Review of Psychoanalysis, 15, 45–58.
Charmaz, K. (2013) A lehorgonyzott elmélet. In Bodor, P. (Ed.), Szavak, képek, jelentés. Kvalitatív kutatási olvasókönyv (pp. 61–94). L’Harmattan.
Chawla, L. (1992). Childhood place attachment. In Altman I., & Low, S. M. (Eds.), Place Attachment (pp. 63–87). Plenum Press. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-8753-4_4
Corbin, J., & Strauss, A. (2015). A kvalitatív kutatás alapjai. L’Harmattan.
Dúll, A. (1995). Az otthon környezetpszichológiai aspektusai. Magyar Pszichológiai Szemle, 35(5–6), 345–377.
Dúll, A. (1998). Hétköznapi otthoni rutinok környezetpszichológiai vizsgálata. PhD–értekezés ELTE.
Dúll, A. (2009). A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan.
Dúll, A. (2012). Az otthon dialektikája: A hétköznapi rutinok kreativitásától az otthon szakralitásáig. In Varga K., & Gősiné Greguss, A. (Eds.), Tudatállapotok, hipnózis, egymásra hangolódás. Tisztelgő kötet Prof. Bányai Éva 70. születésnapja alkalmából. (pp. 525–561). L’Harmattan.
Dúll, A. (2021). A környezetpszichológiától az ember-környezet tranzakció tudományig – áttekintés az elmúlt (majdnem) 30 évről. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(3–4), 727–745. https://doi.org/10.1556/0016.2021.00050
Fonagy, P. & Target, M. (2005). Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében. Gondolat Kiadó.
Halász, A. (1998). Csecsemőmegfigyelés – csecsemőkutatás. Pszichoterápia, 7(6), 420–428.
Halász, A. (2018). Táguló perspektíva. A csecsemőmegfigyelés szerepe a gyermek-pszichoterápiában. Serdülő– és gyermekpszichoterápia, 11(1), 5–20.
Hámori, E. (2005). Koraszülöttség és az anya-gyerek kapcsolat kezdete - Buktatók és korrektív lehetőségek a korai kapcsolat fejlődésében. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK.
Hámori, E. (2016). A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Oriold és Társai.
Hernádi, M. (1982). Tárgyak a társadalomban. Bevezetés a tárgyak rendszerébe. Kozmosz Könyvek.
Holman, A. E., & Stokols, D. (1994). The environmental psychology of child sexual abuse. Journal of Environmental Psychology, 14(3), 237–252. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(94)80059-6
Kapitány, Á. & Kapitány, G. (2000). Beszélő házak. Kossuth Kiadó.
Khan, M., Davis, J. A. & Davis, M. E. V. (1974). The Beginning and Fruition of Self – An Essay on D. W. Winnicott. In J. A. Davis & J. Dutting (Eds.), The Scientific Foundations of Pediatrics (pp. 274–289). Heinemann Medical Books.
Mahler, M., S., Pine, F. & Bergman, A. (1975). The psychological Birth of the Human Infant. Basic Books.
Mitchell, S. A. & Black, M. J. (2012). A modern pszichoanalitikus gondolkodás története. Animula.
Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43(1), 17–30. http://dx.doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.02
Rácz J., Kassai Sz. & Pintér J. N. (2016). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása. Szakirodalmi összefoglalás. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(2–4). 313–336. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2016.71.2.4
Rajnik M. (2010). A csecsemőmegfigyelés szerepe a baba-mama terápiákban. In Németh T., Bürger N. & Kovács, R. (Eds.), Pszichoszomatikus betegségek csecsemő- és kisgyerekkorban. Regulációs zavarok. XII. Családbarát Konferencia. Konferenciakötet (pp. 35–40). Országos Gyermekegészségügyi Intézet.
Saegert, S. & Winkel, G.H. (1990). Environmental psychology. Annual Review of Psychology 41, 441–477. https://doi.org/10.1146/annurev.ps.41.020190.002301
Sallay, V. (2015). Előszó a magyar kiadáshoz. In J. Corbin & A. Strauss (Eds.), A kvalitatív kutatás alapjai. L’Harmattan.
Sallay, V. & Martos, T. (2018). A Grounded Theory (GT) módszertana. Magyar Pszichológiai Szemle 73(1), 11–28. https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.1.2
Seamon, D. (1979). A geography of the lifeworld. Movement, rest, and encounter. St Martin’s Press.
Sebba, R. (1991). The landscapes of childhood:The reflection of childhood’s environment in adult memories and children’s attitudes. Environment and Behavior, 23(4), 395–422. https://doi.org/10.1177/0013916591234001
Spitz, R. A. (1957). No, and yes: On the genesis of human communication. International Universities Press.
Stern, D. N. (1985/é.n.). A csecsemő személyközi világa. Animula.
Stern, D. N. (1995/2004). Az anyaság állapota. Animula.
Stern, D. N. (2004/2009). A jelen pillanat. Mikroanalízis a pszichoterápiában. Animula Kiadó.
Szokolszky, Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris Kiadó.
Tóth-Varga, V. (2019). A pszichoanalitikus szemléletű csecsemőmegfigyelési jegyzőkönyvek környezetpszichológiai aspektusai. PhD-értekezés. ELTE.
Tóth-Varga, V. & Dúll, A. (2019a). A térhasználat jellegzetességei a pszichoanalitikus szemléletű csecsemőmegfigyelési jegyzőkönyvekben. A holding és handling funkciók megjelenése a szociofizikai környezetben. Alkalmazott Pszichológia. 19(3), 7–31. https://doi.org/10.17627/AlkPszich.2019.3.7
Tóth-Varga, V. & Dúll, A. (2019b). The appearance of the socio-physical environment in psychoanalytic infant observations: localization and the experience of the locality. Imágó Budapest, 8(4), 76–106.
Werner, C. M., Altman, I. & Oxley, D. (1985). Temporal aspects of homes. A transactional perspective. In I. Altman, & C. M. Werner (Eds.), Home environments (pp. 1–32). Plenum Press. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-2266-3_1
White, L. E. (1970a). The outdoor play of children living in flats: An inquiry into the use of courtyards as playgrounds. In H. M. Proshansky, W. H., Ittelson, & L. G. Rivlin (Eds.), Environmental psychology: Man and his physical setting (pp. 370–382). Holt, Rinehart, and Winston.
Winnicott, D.W. (1956). Primary maternal preoccupation, XXIV. fejezet – kézirat. Ego Klinika.
Winnicott, D. W. (1958). Az egyedüllét képessége. In Péley B. (Ed.), D.W. Winnicott: A kapcsolatban bontakozó lélek (pp. 114–119). Új Mandátum Kiadó.
Winnicott, D. W. (1960). The theory of the parent-infant relationship. International Journal of Psycho-Analysis, 41, 585–595.
Winnicott, D. W. (1962). Én-integráció a gyermeki fejlődés során. In Péley B. (Ed.), D. W. Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek (pp. 120–125). Új Mandátum Kiadó.
Winnicott, D. W. (1969a). The use of an object. International Journal of Psycho-Analysis, 50, 711–716.
Winnicott, D. W. (1969b/1986). Berlin walls. In D. W. Winnicott, C. Winnicott, R. Shepherd, & M. Davis (Eds.), Home is where we start from (pp. 221–227). Norton
Winnicott, D. W. (1971/1999). Játszás és valóság. Animula Kiadó.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
