Kulturális tükör – Nevelési célok és értékek Japánban és Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.122.143Kulcsszavak:
szülői nevelési értékek, szülői nevelési célok, „jó szülő”, magyar és japán kulturális különbségekAbsztrakt
A szülői nevelési értékeket és célokat, ezeken keresztül pedig a szülői nevelési stílusokat jelentősen befolyásolja a kulturális környezet. E tanulmány japán és magyar szülők neveléssel kapcsolatos céljait és a „jó szülőről” alkotott elképzeléseit vizsgálja (A kutatás mintája: N=64; Njapán=28; Nmagyar=36;). A vizsgálati személyeknek nyitott kérdésekből álló kérdőívet kellett kitölteniük. A válaszok alapján különítettünk el kategóriákat, melyek mentén a hasonlóságokat és a különbségeket vizsgáljuk: (1) A tudatos nevelés fontosságának érzése; (2) A nevelésről szerzett tudás forrása; (3) A szülőkép és a környezet viszonya; (4) A nevelés célja. Az eredmények azt mutatják, hogy ezen kategóriákban megmutatkoznak a kulturális különbségek, azonban fellelhetők általános jegyek, valamint a nyugati, elsősorban észak-amerikai kultúra individualista értékei, vonásai egyaránt.
Letöltések
Hivatkozások
Darling, N. & Steinberg, L. (1993). Parenting Style as Context: An Integrative Model. Psychological bulletin, 113(3), 487. https://doi.org/10.1037/0033-2909.113.3.487
Davies, R. J. & Osamu, I. (2002/2019). A japán észjárás. Ismerkedés a kortárs Japán kultúrával. Pallas Athéné Kiadó.
Elsayed-Ekhouly, S. M. & Buda, R. (1996). Organizational conflict: A comparative analysis of conflict styles across cultures. International Journal of Conflict Management, 1(1), 141–155. https://doi.org/10.1108/eb022776
Fülöp, M. (1998). A csoport és a közösség szerepe Japánban. Pszichológia, 18(3), 469–498.
Fülöp, M. (1999). Students’ perception of the role of competition in their representative countries: Hungary, Japan, USA. In A. Ross (Ed.), Young citizens in Europe (pp. 195–219). University of North London.
Fülöp, M. (2002). A versengés kulturális tükörben. In Czigler, I., Halász, L. & Marton, L. M. (Eds.), Az általánostól a különösig (pp. 337–356). Gondolat.
Fülöp, M. (2004). A pszichoanalízis története és alkalmazhatósága a japán és a kínai kultúrában. Thalassa, 15, 3–25.
Fülöp, M. & Gordon Győri, J. (2021). Japanese students’ perceptions of the role that shadow education plays in competition in education. Hungarian Educational Research Journal, 11(2), 143–165. https://doi.org/10.1556/063.2021.00059
Fülöp, M. & Szabó, Z. É. (2017). A kötődés kulturális különbségei. Magyar Pszichológiai Szemle, 72(1), 27–45. https://doi.org/10.1556/0016.2017.72.1.3
Géczi, J. (2010). Sajtó, kép, neveléstörténet. Iskolakultúra, Veszprém-Budapest.
Gordon Győri, J. (2009). Kulturális különbségek a tanulási motivációban Magyar Pszichológiai Szemle, 64(1), 203–228. https://doi.org/10.1556/MPSzle.64.2009.1.7
Hárs, Á. (2015). Célország vagy tranzitország? Az ázsiai országokból érkező migránsok Magyarországon. Külgazdaság, 65(11–12), 23–51. https://epa.oszk.hu/04200/04259/00124/pdf/EPA04259_kulgazdasag_2015_11-12_023-051.pdf
Hidasi, J. (2019). Gyerek, nevelés és társadalom kapcsolata Japánban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 7(1), 7–11. https://doi.org/10.31074/gyn20191711
Holloway, S. D. & Nagase, A. (2014). Child rearing in Japan. In Parenting Across Cultures (pp. 59–76). Springer. https://doi.org/10.1007/978-94-007-7503-9_6
Indries, K. & Szummer, Cs. (2018). Freud és a felkelő nap országa – A pszichoanalízis Japánban. L’Harmattan.
Jámbori, Sz. & Kőrössy, J., (2020). Észlelt szülői nevelés a fiataloknál: társas és társadalmi hatások. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(2), 193–215. https://doi.org/10.1556/0016.2020.00013
Kohn, M. L. (1959). Social class and parental values. American Journal of Sociology, 64(4), 337–351. https://doi.org/10.1086/222493
Kojima, H. (1986). Japanese concepts of child development from the mid-17th to mid-19th century. International Journal of Behavioral Development, 9(3), 315–329. https://doi.org/10.1177/016502548600900304
Matsuda, R. (2015). The Japanese health care system. International profiles of health care systems, 107–114. https://www.researchgate.net/publication/269404636_The_Japanese_Health_Care_System
Nguyen. L. L. A., Fülöp, M., Berkics, M., Bujdosó, B., László, P. & Thuma, O. (2006). Kultúra és pszichológia (pp. 365–385). Osiris.
Somlai, P. (1984). A „hagyományos háztartások” és a „polgári intimitás”. Szociológia: az MTA Szociológiai Bizottságának folyóirata, 85(1), 2. https://fszek.hu/uploads/zoF2Hh69d9V26mv9BxTFCjb3PBLqzt0l.pdf
Somlai, P. (2013). Család 2.0.: Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. Napvilág Kiadó.
Super, C. M. & Harkness, S. (1986). The developmental niche: A conceptualization at the interface of child and culture. International Journal of Behavioral Development, 9(4), 545–569. https://doi.org/10.1177/016502548600900409
Tahhan, D. A. (2008). Two plus one still equals two: Inclusion and exclusion in the Japanese family. Japanstudien, 19(1), 151–168. https://doi.org/10.1080/09386491.2008.11826954
Trommsdorff, G. (1985). Some comparative aspects of socialization in Japan and Germany. http://nbn-resolving.de/urn:nbn:de:bsz:352-opus-66910
Van IJzendoorn, M. H., & Kroonenberg, P. M. (1988). Cross-cultural patterns of attachment: A meta-analysis of the strange situation. Child Development, 59(1), 147–156. https://doi.org/10.2307/1130396
Váriné Szilágyi, I. (1987). Az ember, a világ és az értékek világa. Gondolat Kiadó.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
