Mitől jó ma egy óvoda?

Vezetői szerep, pedagógusminőség és szülői döntések az óvodaválasztásban

Szerzők

  • Beáta Balog Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Kultúra, sokféleség és oktatás doktori program; Doktorjelölt https://orcid.org/0009-0002-0729-2520

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.212.222

Kulcsszavak:

óvodai nevelés, pedagógusminőség, óvodavezetés, szülői döntések, intézményi minőség, pályaalkalmasság, szakmai hitelesség

Absztrakt

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy mitől tekinthető „elég jónak” egy óvoda a mai társadalmi és intézményi környezetben. A szerző amellett érvel, hogy a közbeszédben gyakran előtérbe kerülő infrastrukturális, esztétikai és marketing szempontokkal szemben az óvodai nevelés minőségét alapvetően az emberi tényezők határozzák meg. A vizsgálat a vezetői szerep, a pedagógus személyiségének és szakmai hitelességének, valamint szülői óvodaválasztási döntések összefüggéseire fókuszál. A tanulmány szakirodalmi elemzésre és a szerző gyakorlati tapasztalataira építve rámutat, hogy az intézményi minőség kulcsa az értékalapú, következetes vezetés és a reflektív, empatikus pedagógusi jelenlét. A szülők döntéseiben látható, kommunikált jellemzők mellett jelentős szerepet játszanak az érzelmi és kapcsolati tényezők, különösen a pedagógus személye és az intézményi légkör. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a pedagógus kiválasztása és a szakmai támogatása kiemelt jelentőségű, ezért indokolt lehet a pályaalkalmasság komplexebb vizsgálata, valamint a mentálhigiénés és a szakmai támogató rendszerek erősítése. A tanulmány hozzájárul az „elég jó óvoda” fogalmának újraértelmezéséhez, kiemelve az emberi kapcsolatok és a szakmai hitelesség meghatározó szerepét.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Antalka, Á. (2015). A tanári kiégés feltérképezése Kovászna megye középiskolai tanárainak körében. Doktori disszertáció. Budapest, ELTE PPK. https://www.ppk.elte.hu/file/antalka_agota_dissz.pdf

Aronson, E. (1978). A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó.

Berecz, N. & Mandel, K. M. (2022). Bölcsődei és óvodai pedagógusok mentális állapota. Educatio, 31(1), 131–139. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.11

Buda, B. (1994). Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Animula. http://www.budabela.hu/dokumentumok/BU_MENTTAN_.pdf

Endrődy, O. (2024). Gyermekkor: interkulturális és interdiszciplináris kontextusban. ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/Gyerm2xInter/2024/7385

Falus, I. (Ed.) (2011). Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek: Nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola. http://epednet.ektf.hu/eredmenyek/tanari_palyaalkalmassag_kompetenciak_sztenderdek.pdf

Harcsa, T. (2018). Megemlékezés: 190 éves az első magyarországi óvoda. Neveléstörténet, 15(1-2), 149–154. https://epa.oszk.hu/04300/04386/00019/pdf/EPA04386_nevelestortenet_2018_01-02_149-154.pdf

Kovács, I. J. & Czachesz, E. (2021). Mit szeretnének a szülők? Korai nyelvtanulás az óvodában. Iskolakultúra, 31(10), 16–37. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.10.16

Lantos, T. (2021). A munkahelyi informális tanulás meghatározó szerepe a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésében. Képzés és Gyakorlat, 19(3–4), 41–53. https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.4

Lantos, T. (2024). Óvodavezetői kihívások a kollégák szakmai fejlődésének támogatásában. K. Józsa, D. Borbélyová, Y. Orsovics, A. Nagyová, L. Varga, K. Nagy, B. Pukánszky, P. Tóth (Eds.), 15th International Conference of J. Selye University. Pedagogical Section. Conference Proceedings. J. Selye University. https://doi.org/10.36007/4966.2024.167

Lukács-Kéméndi, Á. (2024). Mitől jó a ma óvodája? Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó, Május,16–22.

Mándoki, R. & Hegedűs, R. (2024). A szülők óvodaválasztását meghatározó tényezők. Educatio, 33(4), 464–476. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.4.5

Mező, K. & Juhász, A. (2024). Óvodai intézményvezetők (igazgatók) véleménye a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásával és integrációjával kapcsolatban. Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 10(4), 69–79. https://ojs.lib.unideb.hu/kulonlegesbanasmod/article/view/15331/13140

Óvodai nevelés országos alapprogramja (ÓNOAP) (2025). Magyar Közlöny. 44. 2128–2140.

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/647d1b4425bb349cc9316be3eea68b56da823dd2/megtekintes

Szabó, É., Litke, M., & Jagodics, B. (2018). Az óvodapedagógusok kiégésének vizsgálata a munkaértékek tükrében. Iskolakultúra, 28(7), 51–63. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.51

Török, B. (2005). Óvodák és szülők – vonzások és választások. Educatio, 4, 787–804. https://epa.oszk.hu/01500/01551/00034/pdf/406.pdf

Török, B. (Ed.) (2015). Változások az óvodarendszerben. Véleménykutatások eredményei. 2014/15. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://mek.oszk.hu/15700/15711/15711.pdf

Villányi, Gy. (2014a). A magánóvodák helye, szerepe a kisgyermeknevelésben. Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó, Március, 22–27.

Villányi, Gy. (2014b). A magánóvodák helye, szerepe a kisgyermeknevelésben 2. rész – Mi hogyan valósul meg, és mi befolyásolja az eredményes nevelést? Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó, Április, 22–26.

Winnicott, D. W. (2000). Kisgyermek, család, külvilág. Animula.

Downloads

Megjelent

2026-06-01

Hogyan kell idézni

Balog, B. (2026). Mitől jó ma egy óvoda? Vezetői szerep, pedagógusminőség és szülői döntések az óvodaválasztásban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 14(2), 212–222. https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.212.222

Folyóirat szám

Rovat

Műhely