A mese és rajzfilm hatása az óvodások gondolkodására
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.183.210Kulcsszavak:
mese, rajzfilm, gondolkodási művelet, animációAbsztrakt
Tanulmányunkban egy a napjainkban alulkutatott területet vizsgálunk, mely a rajzfilm gondolkodási műveletekre gyakorolt hatása. Mint azt szakirodalmi feltárásunkban is megtalálja a kedves olvasó, a mese, mint a, megbízható spontán fejlesztő bizonyítottan képes a gondolkodási műveletekre hatni és mi ezt igyekeztünk a másik médium, a rajzfilm aspektusában is értelmezni. A rajzfilmek leleményes képi megoldásokat kínálhatnak a gyermekeknek, képi és hangbeli elemein keresztül emberi érzésekre, gondolatok kifejezésére lehet következtetni (M. Tóth, 1998). A hazai rajzfilmkínálatból kiemelkedik a Csukás István Pom Pom című meséjéhez készített rajzfilm, melynek rendezője Dargay Attila és animátora Sajdik Ferenc. Karaktereinek, azok mozgásának és a színvilágnak köszönhetően a gyermekek könnyedén tudnak azonosulni ezzel a művel így ideális volt vizsgálatunkhoz. A kutatás célja egy mese és annak rajzfilm változatának alkalmazása óvodás csoportban. A kutatás egyik fő kérdése: Kimutatható-e különbség a két médium (mese és rajzfilm) közvetítése között? A kutatásban csak alacsony létszámmal tudtunk dolgozni, 10 (A foglalkozásokon résztvevő gyermekek száma 12 volt, de ketten nem interaktáltak egyszer sem) többségi óvodába járó középső- és nagycsoportos óvodás vett részt. Kutatásunk kvalitatív (megfigyelés, írásbeli kikérdezés) és kvantitatív (kérdőív, khí négyzet próba) módszereken alapul. A vizsgálat menete a következőképpen alakult: Először a gyerekek meghallgatták a mesét, majd ezután egy közös beszélgetés keretein belül igyekeztünk feldolgozni a hallottakat. Ezután összesen 14 kérdésre válaszoltak (öt kérdés a karakterre, öt kérdés a mozgásra és négy kérdés a színvilágra vonatkozóan) egyesével, fülbesúgásos módszerrel, hogy ne befolyásolják egymás válaszait. A vizsgálat két független megfigyelő jelenlétében zajlott le a megbízhatóság érdekében (90%-os egyezés mutatkozott a válaszok helyességében). A rajzfilm vizsgálata ugyanezen módszer kíséretében zajlott le. Eredményeink alapján nem mutatható ki szignifikáns különbség a mese és a rajzfilm közvetítése után megoldott gondolkodási művelet-feladatokban. A kutatásunk további és kiszélesített vizsgálatokat igényel ahhoz, hogy biztosra tudjuk mondani, a rajzfilm beemelhető a pedagógiába, de a jelenlegi tanulmány megalapozást kínálhat ezen terület kidolgozásához.
Letöltések
Hivatkozások
Bárczi, G. & Országh, L. (Eds.). (1959–1962). A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó. mese szócikk. https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=mese
Bakonyi, A. (2001). Az óvodás gyerekek értékelési-mérési rendszerének elvi és gyakorlati kérdései. In Szivák, J. (Ed.), Minőség az óvodában. (pp 175-214.) Okker..
Bernard, P. (1980). L’animation socio-kulturelle. Presses Universitaires de France.
Boldizsár I. (2010). Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó.
Cantillo Valero, C. (2015). The story to film animation: Semiology of digital storytelling. Revista de Comunicación de la SEECI, 19(38), 240–252. https://doi.org/10.15198/seeci.2015.38.115-140
Dankó, E. (2004). Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában. Flaccus Kiadó.
Dizseri, E. (1999). Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948–1998. Balassi Kiadó.
Erdélyi, Á. & Antal, I. (1978). Rajz és animációs filmművészetünk – Négy rendező a műfajról, lehetőségeiről. Filmkultúra, (3), 64–73.
Falus, I. & Ollé, J. (2008). Az empirikus kutatások gyakorlata: Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Farkas, S., Gál, F. & Pintér, H. (2024a). A mese és a rajzfilm óvodások körében való alkalmazásának validitásvizsgálata. In Habók, A. & Nagy, M. T. (Eds.), XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program és összefoglalók (p. 55), Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola. https://acta.bibl.u-szeged.hu/85447/1/pek_2024_055.pdf
Farkas, S., Gál, F. & Pintér, H. (2024b). A mese és a rajzfilm óvodások körében való alkalmazásának validitásvizsgálata. In Bocsi, V. & Csók, C. (Eds.), XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia: Absztraktkötet (p. 184). Debreceni Egyetem. https://onk2024.hu/doc/absztraktkotet_v7.pdf
Gödéné Török, I. (2013). Mesék, modern mesék: A mese poétikájának múltja és jelene. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. https://tananyag.uni-sopron.hu/19/1/nyme_talentum_II_BPK_lektoralas_mesek_160x235_03_email.pdf
Hódi Á. & Tóth, E. (2020). Mérőfeladatok és kérdőívtételek szerkesztése. JGYPK Kiadó. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/44405/43204
Iser, W. (2001). A fiktív és az imaginárius: Az irodalmi antropológia ösvényein (G. T. Molnár, Ford.). Osiris Kiadó.
Juhász, E. (1997). Az animáció, mint művelődési-művelési tevékenység. In Rubovszky K. (Ed.), Művelődéstudományi Tanulmányok (Acta Andragogiage et Cultura, 16) (pp. 25-34.). Kossuth Lajos Tudományegyetem Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszék. http://www.kulturasz.hu/letoltes/Juhasz_Erika_Az_animacio,_mint_muvelodesi_es_nevelesi_tevekenyseg.pdf
Kerekes, V. (2017). A mese és a mesélés alakulása a magyar óvodai nevelést szabályozó alapdokumentumokban és módszertani ajánlásokban. In Nagy, Á. (Ed.), Szolgálva, nem tündökölve. Trencsényi 70 (pp. 278-289). Iuvenis - Ifjúságszakmai Műhely, ISZT Alapítvány. https://mek.oszk.hu/18600/18644/18644.pdf
Kernács, G. (2006). Sajdik. Holnap Kiadó.
Király, I. (Ed.). (1982). Világirodalmi lexikon (8. kötet). Akadémiai Kiadó.
Kollega Tarsoly, I. (Ed.). (1996–2000). Magyarország a XX. században (3. kötet: Kultúra, művészet, sport és szórakozás: „Animáció” fejezet). Babits Kiadó. https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/494.html
Kollega Tarsoly, I. (Ed.). (2004). Révai új lexikona (14. kötet). Babits Kiadó.
Komáromi, G. (1999). A titkok föltárulnak, a tabuk összetörnek: A modern gyermekpróza jelenségei. BáR, 7(2), 47–52.
Komáromi, G. (2004). A boszorkány jó, a tündér hétfejű, a hős kétbalkezes: Hét tételben a modern meséről. Könyvtári Levelező/lap, 16(5), 27–31.
Kovács, N. (2021). A rajzfilmek hatásai az óvodás gyermek pszichikai fejlődésére. (Szakdolgozat). II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszék https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/bitstream/123456789/1121/7/Kovacsik_N_A_rajzfilmek_hatasai_az_ovodas_2021.pdf
Lénárd, A. (2015). A digitális kor gyermekei. Gyermeknevelés, 3(1), 74–83. https://doi.org/10.31074/gyntf.2015.1.74.83
Limbos, E. (1974). Pratique et instruments de l’animation socio-kulturelle. Editions Fleurus
Limbos, E. (1985). Kulturális és szabadidős csoportok animálása. Népművelési Intézet.
Mérei, F & V. Binét, Á (1970). Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó.
Mérei, F. & V. Binét, Á. (1981). Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó.
Molnár, E. (2019). Mese vagy rajzfilm? = Tale or cartoon? Gradus, 6(3), 11–15. https://gradus.kefo.hu/archive/2019-3/2019_3_ART_002_Molnar.pdf
Muzsay, A. (2012, június 19). Sajdik Ferenc: „A rajzolást a ceruzára kell hagyni”. Hegyvidék Újság. https://hegyvidekujsag.hu/archivum-2007-xxxvii/sajdik-ferenc-rajzolast
M. Tóth, G. (1998). Az animációs film helye és szerepe a médiaoktatásban.Iskolakultúra 8(melléklet) M3-M18 https://epa.oszk.hu/00000/00011/00018/pdf/iskolakultura_EPA00011_1998_08_M2-M20.pdf
Nagy, J. (2009). Fejlesztés mesékkel. Mozaik Kiadó.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. (2026). Digital parenting-kutatás 7–16 éves gyermekekkel és szüleikkel III. rész – 2025. https://nmhh.hu/dokumentum/256683/digital_parenting_teljes_kutatas_2025.pdf
Nyitrai, Á. (2009). Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel. (pp. 53–79). Mozaik Kiadó.
Papp, M. (2018). Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében. Anyanyelv-pedagógia, 4. https://doi.org/10.21030/anyp.2018.4.2
Pintér, G., & Rózsa, G. (2016). A digitálistartalom-fejlesztés új lehetőségei: Okoskönyvek. Suliszerviz Kiadványok. https://kiadvany.suliszerviz.com/kiadvanyok/9-kiadvany-2016/182-2016-pinter-gergely-rozsa-gabor-a-digitalistartalom-fejlesztes-uj-lehetosegei-okoskonyvek
Pintér, H. (2009). Téma és motivációs lehetőség fogalmazásórán. Tanító, 47(8), 20–23.
Pintér, H. (2019). A mesemondás és a mesebefogadás hatásai az óvodás gyermekekre és a halmozottan sérült cerebrális paresis-es gyermekek mesélési folyamatainak tipikustól eltérő vonásai (Összegző tanulmány). Tudomány és Hivatás, 3(1), 11–22. pp. https://semmelweis.hu/pak/files/2019/06/Tudom%C3%A1ny-%C3%A9s-Hivat%C3%A1s_2019_1.pdf#page=11
Pintér, H., Szentgyörgyi, N., & Gál, F. (2024). Illusztrációval és illusztráció nélkül közvetített mese befogadásának validitásvizsgálata óvodások körében. Anyanyelv-pedagógia, 17(4), 16–33. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.2
Pintér, H. (2025). Beszámoló a XXIV. Országos Neveléstudományi Konferenciáról. Anyanyelv-pedagógia, 18(2), 88–93. https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.10
Racskó, R. (2017). Digitális átállás az oktatásban. Gondolat Kiadó. https://doi.org/10.17717/IQKONYV.Racsko.2017
Simon, K. (2020). Információzz! De miért? Módszertani kézikönyv. Eszterházy Károly Egyetem. https://pegazus.uni-eszterhazy.hu/tankonyv/informaciozz_de_miert_modszertani_kezikonyv/Informaciozz_MODSZERTAN_tordelt_2020.pdf
Nyitrai, Á. A. (2016). Mese és mesélés. Iskolakultúra, 26(4), 75–83. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.75
Szunyogh, Sz. (1993). „Elszántam magam, hogy csak derűs meséket írok”. Köznevelés, 49(43), 4–5.
Timárné Hunya, T. (2004). A népmese és a műmese műfaji sajátosságairól. In Bálint, P. (Ed.), Közelítések a meséhez (pp. 103–107). Didakt Kiadó.
Tóthné, Sz. É. (1999). Csukás István meséinek éltető humora. In Sz. É. Tóthné (Ed.), A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? (pp. 55–59). Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék. https://acta.bibl.u-szeged.hu/28341/1/modszertani_039_005_198-200.pdf
Tölgyessy, Zs. (2019). Az élőszavas mesemondásra épülő interaktív népmese-feldolgozás. Iskolakultúra, (29)1, 79−86. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31909/31460
Utasi, A. (2016). Réber László bűvös erejű vonalai: A karikatúraszerű megjelenítés a magyar gyermekkönyv-illusztrációban. Kép-Tár, 13(4), 5–21. https://epa.oszk.hu/03000/03095/00019/pdf/EPA03095_art_limes_2016_4.pdf
Varga, Z. (2023). Magyar animációs rendezőportrék. MMA Kiadó.
Zóka, K. (2007). A meseválasztás kérdései az óvodában. Könyv és Nevelés, 9(2), 43–51. https://efolyoirat.oszk.hu/01200/01245/00034/pdf/zk_0702.pdf
Internetes forrás
index.hu (2010.08.19.) Sajdik Ferenc 80 éves. Index. Forrás: https://index.hu/kultur/klassz/2010/08/19/sajdik_ferenc_80_eves/
Vates https://vates.hu/blogs/publikaciok/sajdik-ferenc-pom-pom-mesei-gomboc-artur-rajzolas-interju
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Simon Farkas, Franciska Gál

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.







