A Nemzeti alaptanterv 2020. évi változtatásainak hatása a tanulók környezetismeret-tudására és -attitűdjére
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.377.392Kulcsszavak:
NAT2020, környezetismeret tantárgy, integrált környezetismeret-oktatás, tanulók természettudományos ismereteiAbsztrakt
A 2020 szeptemberében bevezetett módosított Nemzeti alaptanterv (NAT 2020) számos változtatás mellett az általános iskolák első és második évfolyamán megszüntette az önálló Környezetismeret tantárgyat, úgy, hogy a korábbi tartalmakat más tárgyakba integráltan kell/kellene oktatni. Kutatásaink legfontosabb eleme a más tantárgyakba integrált környezetismeret oktatás hatékonyságának felmérése. A 2021/2022-es és 2022/2023-as tanév elején a harmadik osztályos tanulókkal töltettünk ki környezetismeret tudásukat felmérő kérdőívet és vizsgáltuk a tantárggyal kapcsolatos attitűdjüket. A felmérésben résztvevő iskolák közül kettőben megmaradt a környezetismert oktatás külön tantárgyként a 2022/2023-as tanévben is. A két felmérés során 7 iskola 26 osztályában készült felmérés, amely összesen 564 db értékelhető kitöltést eredményezett. Kérdéseinkkel a konkrét feladatokon keresztül képességeket, fajismeretet, és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismerteiket is vizsgáltuk. A kiértékelés a feladatokban elért pontszám alapján történt. A 2021-es felmérésben a diákok jobban teljesítettek minden feladat típusban, mint 2022-ben. 2022-ben a környezet ismertet tanulók eredményei jobbak, mint a környezetismeretet nem tanuló diákoké. A harmadik évfolyamon kimutatható, a környezetismeret oktatás változásának negatív hatása a gyerekek tudás szintjében. Az első eredményeink alapján megállapítható, hogy a gyerekek természettudományos ismereteinek megalapozása sérül, bizonytalanabbá vált.
Letöltések
Hivatkozások
Csapó, B. (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100(3), 343–366.
Doba, L. & Szántóné Tóth, H. (2019). A környezetismeret tantárgy attitűdvizsgálata egy pilot mérés tükrében. Képzés és Gyakorlat, 17(2), 79–90. https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.6 DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.6
Homoki, E. 2014. A földrajz tantárgy tartalma és oktatási helyzete hazánkban, szomszédos országok összehasonlításában In Kóródi, T., Sansumné Molnár, J., Siskáné Szilasi, B. & Dobos, E. (Eds.), VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa (pp 173–183). ME Földrajz-Geoinformatika Intézet.
Homoki, E. (2021). A környezetismeret tantárgy a NAT 2020 alapján, elvesztegetett évek. In Fodor, R., Karainé Gombocz, O. & Miklós, Á. K. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. (pp. 137–144). Szaktudás Kiadó Ház.
Homoki, E. (2023. november 3–4). Környezetismeret tárgy tartalmi változásainak következményei . A tanító-, óvó- és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés aktuális kérdései Magyarországon és a Kárpát-medencében nemzetközi tudományos konferencia, ELTE Tanító és Óvóképző Kar, Budapest, Hungary.
Kulman, K., Dancs, G. E., Bauer, Z., B. Zsoffay, K., Bihariné Krekó, I., Fülöp, V., Gyimes, B., Józsa, I. M., Koósné Sinkó, J., Láng, A., Mesterházy, F., Venyingi, B., Vitályos, G. Á. Szurdoki, E. (2025). A becslés, mérés kompetencia-komponens különbségei a 2012-es és a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanuló diákok között. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 13(?), ??-??. DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.41.52
Major, L. (2012). A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formálásában. Iskolakultúra, 22(9), 67–79.
Makádi, M., Radnóti, K., Róka, A. & Victor, A. (2015). A természetismeret tanítása és tanulása. Szakmódszertani tankönyv. ELTE, Természettudományi Kar. https://doi.org/10.21862/978-963-284-670-5 DOI: https://doi.org/10.21862/978-963-284-670-5
Nagy, L., Korom, E., Pásztor, A., Veres, G & B. Németh, M. (2015). A természettudományos gondolkodás online diagnosztikus értékelése. In Csapó, B., Korom, E. & Molnár, Gy. (Eds.), A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei (pp. 35–117). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
ÓNOAP (2012). 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. https://njt.hu/jogszabaly/2012-363-20-22.5#ME1 (2024.10.30).
ÓNOAP (2018). 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2018-137-20-22 (2024.10.30).
R Core Team (2021). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. https://www.R-project.org
Schróth, Á. (2015, Ed.). Környezettan szakmódszertan - környezettan szakos tanárjelöltek részére. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Varga, A. (2022). Iskolák a fenntartható jövőért. L’Harmattan Kiadó.
Véghelyi, J. & Pákozdi, E. (1995). Segédanyag a természetismeret tantárgypedagógia tanulásához. ELTE TÓFK.
Zar, J.H. (1998). Biostatistical Analysis. Prentice Hall.
NAT (2012). 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 66. (2012. 06 4.), 10635–10847.
NAT (2020). 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 17. (2020. 01 31.), 290–446.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
