Környezetismeret tárgy tartalmi változásainak következményei

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.327.345

Kulcsszavak:

környezetismeret, alsó tagozat, diagnosztikus mérés, NAT 2020

Absztrakt

A 2020-as NAT egyik nagy vesztese a környezetismeret tárgy, hiszen az alsó tagozat legkisebb óraszámú tárgyává vált. Mindenkinek nyilvánvaló, aki az elemi oktatással foglalkozik, hogy már csak harmadik és negyedik osztályban jelenik meg heti egy órában. Ez az időkeret szinte mondhatnánk, hogy semmire sem elég, de legalábbis messze nem annyi tényanyag elsajátítására, amit a NAT és a Kerettanterv előír a tanulók számára (NAT, 2020).  Ebben a tanulási környezetben a tanítók mindenféle alternatív megoldást keresnek, hogy ennek a lehetetlen elvárásnak meg tudjanak felelni. Például más órák terhére tartanak környezetismeret órát első és második osztályban, de nyilvánvaló, hogy vannak olyan tanítók, akik örülnek annak, hogy nem kell környezetismeret órát tartani ezen a két évfolyamon. Ezek a vélemények köszöntek vissza az általunk készített pedagógusi interjúkból. Ebben a helyzetben végeztünk kvantitatív diagnosztikus mérést a 2021/2022. és 2022/2023. tanévben harmadik osztályosok körében. Itt próbáltuk tetten érni a két különböző tanterv alapján tanuló harmadik osztályosok tudásszintjét. A megvizsgált minta mindkét tanévben elérte a 2000 főt. A korábbi tanév adatai már feldolgozásra kerültek, a második mérés adatait most dolgozzuk fel.  Az eddigiekből jól látszik az eredmények romlása, már csak a mérték a kérdés. A vizsgálatban arra kerestük a válaszokat, hogy melyik témakörök okozzák a legnagyobb problémát a tanulóknak, mit okozhat majd hosszútávon ezeknek e képességterületeknek az alacsonyabb fokú fejlesztése, mely és milyen irányú transzferhatásokat várhatunk majd felső tagozatban ennek következtében.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet: a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 66, 10635–10847.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Magyar Közlöny, 162, 39622–39694.

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Magyar Közlöny, (132), 22436–22553.

Adey, P. & Csapó, B. (2012). A természettudományos gondolkodás fejlesztése és értékelése. In Csapó, B. & Szabó, G. (Eds.), Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez (pp. 17–58). Nemzeti Tankönyvkiadó.

Babbie, E. (2009). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.

Chrappán, M. (2017). A természettudományi tárgyak helyzete és elfogadottsága a közoktatásban. Magyar Tudomány, 178(11), 1352–1368. https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.11.3 DOI: https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.11.3

Csapó, B., Korom, E. & Molnár, Gy. (2015, Eds.). A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Csapó, B. (1997). Development of inductive reasoning: Cross-sectional measurements in an educational context. International Journal of Behavioral Development, 20(4), 609–626. https://doi.org/10.1080/016502597385081 DOI: https://doi.org/10.1080/016502597385081

Csapó, B. (2001). Az induktív gondolkodás fejlődésének elemzése országos reprezentatív minták alapján. Magyar Pedagógia, 101(3), 373–391.

Dávid, M. (2015). Speciális igényű hallgatók/tanulók a felsőoktatásban és a felnőttképzésben. Támop-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt. http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/index.html (2024.02.03.)

Falus, I. & Ollé, J. (2008). Az empirikus kutatások gyakorlata: Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Hegedűs, R. (2021). A tanulási zavarral küzdő gyermekek Országos kompetenciamérésen elért eredményei és jellemzői. Gyógypedagógiai Szemle. A magyar gyógypedagógusok egyesületének folyóirata, 69(4), 262–277. https://doi.org/10.52092/gyosze.2021.4.2 DOI: https://doi.org/10.52092/gyosze.2021.4.2

Hegedűs, R. (2022). A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók eredményessége. Educatio, 31(1), 113–122. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.9 DOI: https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.9

Homoki, E. (2008). Földrajz középszintű érettségi írásbeli feladatsorok elemzése. In Szabó, J. & Demeter, G. (Eds.), Geographia generalis et specialis: Tanulmányok a Kádár László születésének 100. évfordulóján rendezett tudományos konferenciára (pp. 405–410). Kossuth Egyetemi Kiadó.

Homoki, E. (2021). A környezetismeret tantárgy a NAT 2020 alapján, elvesztegetett évek. In Fodor, R., Karain-Gombocz, O. & Miklós, Á. K. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III (pp. 137–144). Szaktudás Kiadó.

Jenei, T., Homoki E., Koi B., Sitkuné Görömbei C. & Schmercz I. (2011). Diagnosztikus mérés-értékelés az általános iskola kezdő és alapozó szakaszában. Élmény ‚94 Bt.

Kormány, Gy. (2004). A földrajz tanítása. Bessenyei Könyvkiadó.

Köves, J. (1994). A gondolkodásra nevelés megalapozó tényezője a környezetismeret tanítása. Iskolakultúra, 4(14), 14–18.

Oktatási Hivatal (2022). Országos Kompetenciamérés Országos jelentés. Oktatási Hivatal. https://okm.kir.hu/fit/files/OKM_2021_Orszagos_jelentes.pdf (2023. 01. 11.)

Papp, K., Nagy A. & Z. Orosz, G. (2020). A kisiskoláskori természettudományos nevelés célja, feladata és keretei. In Korom, E. & Csiszár, I. (Eds.), Kisiskoláskor (pp. 7–26). Mozaik Kiadó.

Udvarhelyi, K. & Göcsei I. (1973). Az alsó- és középfokú földrajztanítás története Magyarországon. Tankönyvkiadó.

Zimmerman, C. (2007). The development of scientific thinking skills in elementary and middle school. Developmental Review, 27(2), 172–223. https://doi.org/10.1016/j.dr.2006.12.001 DOI: https://doi.org/10.1016/j.dr.2006.12.001

Downloads

Megjelent

2025-06-06

Hogyan kell idézni

Homoki, E. (2025). Környezetismeret tárgy tartalmi változásainak következményei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 13(2), 327–345. https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.327.345