A hangszínhallás online diagnosztikus mérése 5–9 éves gyermekek körében
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.276.290Kulcsszavak:
zenei nevelés, hangszínhallás, eDia, online tesztAbsztrakt
A zenei képességek rendszerében csekély mértékben vizsgált a hangszínhallás képessége, valamint az is, hogy a nyelvi képességek fejlesztéséhez milyen mértékben nyújthat támogatást az óvodai zenei nevelés. Kutatásunk célja volt a hangszínhallás fejlettségének vizsgálata 5–9 éves gyermekek körében. Vizsgálatunkban egy általunk fejlesztett online hangszínhallás-képességtesztet töltöttek ki nagycsoportos óvodás és alsó tagozatos általános iskolás gyermekek (n=118; 47% lány). Az adatok rögzítésére az Elektronikus Diagnosztikus Mérési Rendszerben (eDia) került sor. A teljes teszt megbízhatósága, Cronbach alfa=0,822, megfelelőnek bizonyult. A gyermekek átlagteljesítménye a hangszínhallás teszten 76,44%, (szórás=16,65). A minta több mint 80%-a jobban válaszolt a zörejhang alteszt kérdéseire, mint a zenei hangok részteszt kérdéseire (71%). A vizsgálathoz kapcsolódó háttérkérdőívnek köszönhetően lehetőségünk volt a hangszínhallás és néhány háttérváltozó közötti kapcsolat feltárására. Az első évfolyamos tanulók szignifikánsan gyengébben teljesítettek az óvodás korosztálynál (F=9,796, p=0,000). A minta hozzávetőlegesen harmada zeneiskolás, ők szignifikánsan jobban teljesítenek a teljes teszten (t=2,482, p=0,015), a zenei hangok alteszten (t=2,371, p=0,019) és a zörejhangok alteszten (t=2,070, p=0,041). Kutatási eredményeink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy részletesebben megismerjük a gyermekek hangszínhallásának jellegzetességeit, egy objektív mérőeszköz fejlesztésével javulhat annak minősége, mindezekkel pedig remélhetőleg elősegíthetjük olvasás-szövegértési képességüket is.
Letöltések
Hivatkozások
Álamos-Gómez, J.,Tejada, J. & Farías, F. (2023). Cognitive processing of rhythm in primary education: encounters between teaching practice and scientific evidence, Music Education Research, 25(4), 435–446. https://doi.org/10.1080/14613808.2023.2249020 DOI: https://doi.org/10.1080/14613808.2023.2249020
Asztalos, K. (2016). A zenei észlelési képesség szerkezete és fejlődése 5–17 éves korban – online diagnosztikus mérések óvodai és iskolai környezetben. PhD-értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
Asztalos, K. (2019). A zenei észlelés területei és főbb modelljei. Parlando, 19(4), oldalszám nélkül. https://www.parlando.hu/2019/2019-4/Asztalos_Kata.pdf (2024. 01. 20.)
Asztalos, K. & Csapó, B. (2015). Zenei képességek online diagnosztikus mérése. In B. Csapó & A. Zsolnai (Eds.), Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában (pp. 245–267). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).
Battle, J. B. (2000). The Effects of Three Different Levels of Skill Training in Musical Timbre Discrimination on Alphabet Sound Discrimination in PreKindergarten and Children. PhD-értekezés. https://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc2544/ (2024. 01. 20.)
Buzás, Zs. (2013). Kodály Zoltán Pedagógiai célú zeneműveinek felhasználása a zeneművészeti szakközépiskolákban. Parlando, 13(2). https://www.parlando.hu/2013/2013-2/2013-2-04-Buzas.htm (2024. 01. 14.)
Buzás, Zs. (2017). Testing the music reading skills of 10- to 14 year-old students. (Doctoral dissertation). University of Szeged.
Dahlhaus, C. & Eggebrecht, H. (2004). Mi a zene? Osiris Kiadó.
Dudás, E. & Buzás, Zs. (2021). Felső tagozatos tanulók hangszerismeretének vizsgálata online tesztkörnyezetben. Parlando, 21(3), oldalszám nélkül. https://www.parlando.hu/2021/2021-3/Dudas_Eleonora-Buzas_Zsuzsa.pdf (2024. 01. 20.)
Durá, J. A., & Tejada, J. (2021). Rhythm pattern discrimination by primary school students. Research Studies in Music Education, 43(3), 528–547. https://doi.org/10.1177/1321103X19869056 DOI: https://doi.org/10.1177/1321103X19869056
Erős, I. (1993): Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó.
Fazekasné, M. (2021). A beszédhanghallás fejlesztése óvodában, iskolában. Mozaik Kiadó.
Forrai, K. (2004). Ének az óvodában. EMB Zeneműkiadó Kft.
Gyarmathy, É. (2013). Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon. Neveléstudomány, 12(2), 90–106.
Handel, S. & Erickson, M. (2001). A Rule of Thumb: The Bandwidth for Timbre Invariance Is One Octave. Music Perception: An Interdisciplinary Journal, 1(19). 121–126. https://doi.org/10.1525/mp.2001.19.1.121 DOI: https://doi.org/10.1525/mp.2001.19.1.121
Hegedűsné, Zs. (2016). Hangszerekkel a kisgyermekek között. In: K. Gyöngy (Ed.), Első lépések a művészetek felé II. Az ének-zenei nevelés lehetőségei kisgyermekkorban (pp. 109–201). Dialóg Campus.
Janurik, M. (2010). A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. PhD-értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
Janurik, M., & Józsa, K. (2016). A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvodáskorban. Gyermeknevelés, 16(1), 49-69.
Lukács, B., & Honbolygó, F. (2021). A zenei transzferhatás kognitív és idegtudományi háttere. In. F. Honbolygó, & B., Lukács (Eds.), Az aktív zenetanulás két modelljének pszichológiai és idegtudományi hatásvizsgálata (pp. 8–20). Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
McAdams, S. & Giordano, B. L. (2009). The perception of musical timbre. In Hallam, S., I. Cross & Thaut, M. (Eds.), The Oxford Handbook of Music Psychology (pp. 72–80). Oxford University Press.
Nichols, B. E. & Springer, D. G. (2022). Interval Identification Predicts Success in Melodic Dictation. Journal of Research in Music Education, 70(1), 109–126. https://doi.org/10.1177/00224294211011962 DOI: https://doi.org/10.1177/00224294211011962
Oktatási Hivatal (2020). Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyam számára. Ének-zene 1–4.évfolyam. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf/ (2024. 01. 14.)
Óvodai nevelés országos alapprogram (2012). A Kormány 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelete.
Peretz, I. & Coltheart, M. (2003). Modularity of music processing. Nature Neuroscience, 6(7), 688–691. https://doi.org/10.1038/nn1083 DOI: https://doi.org/10.1038/nn1083
Szarka, J. (2004). Hipp, hopp, haja, hopp, merre van a zene, hop? In J. Döbrössy (Ed.), Ének-zene nevelés (pp. 45–58). Trezor Kiadó.
Trehub, S. (2003). The developmental origins of musicality. Nature Neuroscience, 6, 669–673. https://doi.org/10.1038/nn1084 DOI: https://doi.org/10.1038/nn1084
Turmezeyné, H., E., Máth, J. & Balogh, L. (2005). Zenei képességek és iskolai fejlesztés. Magyar Pedagógia, 5(2), 207–236.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
