Tanító szakos hallgatói jóllétkutatások magyar nyelvterületekről – scoping review jellegű szakirodalmi áttekintés
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.101.114Kulcsszavak:
áttekintés, hallgatói jóllét, PRISMA-ScR, scoping review, tanítóAbsztrakt
A hallgatói jóllét, mint kutatási téma az 1990-es évek végén jelent meg a nemzetközi oktatáskutatás színterén, majd a mentális egészség vizsgálatain keresztül számos holisztikus modell fejlődött ki. Az elmúlt évtizedben hazánkban is megszaporodtak az ilyen jellegű kutatások, azonban ezek jellemző elméleti keretrendszeréről, módszertanáról és eredményeiről még nem készült áttekintés. Ezt a hiányt mérséklendő, szakirodalmi áttekintésünk a magyar tannyelvű, magyarországi és határon túli tanítóképzésre fókuszálva azt vizsgálja, hogy a nemzetközi kutatásokból adaptáltak-e hallgatói jóllétmodellt, vagy kialakult-e hazai fejlesztésű változat a téma kutatására. Az ún. scoping review jellegű feltárás a PRISMA-ScR protokollt követi: két elektronikus adatbázisból keresőszó-lista alapján 125 publikációt gyűjtöttünk, majd dokumentált kritériumrendszerrel 11 releváns publikációt (folyóiratcikket és könyvfejezetet) válogattunk be részletes elemzéshez. A publikációkat három, kvalitatív tartalomelemzési kategória mentén vizsgáltuk a trendek megismerése érdekében. Az eredmények alapján a bevont publikációkból nem rajzolódik ki átfogó hallgatói jóllétmodell vagy arra való törekvés, a kutatók kérdőíves kutatásokat folytatnak általános pszichológiai mérőeszközök felhasználásával. Bár a tanító szakos hallgatók populációja bizonyos skálákon jól teljesít, életmódjuk kedvezőtlen, elégedettségük és szorongásaik kapcsán számos megválaszolatlan kérdés merül fel.
Letöltések
Hivatkozások
Acton, R. & Glasgow, P. (2015). Teacher Wellbeing in Neoliberal Contexts: A Review of the Literature. Australian Journal of Teacher Education, 40(8), 99–114. https://doi.org/10.14221/ajte.2015v40n8.6 DOI: https://doi.org/10.14221/ajte.2015v40n8.6
Boda, T. (2021). Szemléletváltás a felsőoktatásban: az általános jóllét vizsgálata a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar hallgatói körében. Gradus, 8(1), 58–64. https://doi.org/10.47833/2021.1.ART.002 DOI: https://doi.org/10.47833/2021.1.ART.002
Bommel, G. (2024). Student Well-Being: An Integral Definition and Conceptual Framework. https://doi.org/10.31234/osf.io/njer7 DOI: https://doi.org/10.31234/osf.io/njer7
Celia, G., Serio, G., Trotta, E., Tessitore, F. & Cozzolino, M. (2024). Psychological wellbeing of Italian students and clinical assessment tools at university counseling services during the COVID-19 pandemic: a systematic review. Frontiers in Psychology, 15, 1388419. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1388419 DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1388419
Creswell, J. W. (2012). Educational Research. Planning, Conducting, and Evaluating Quantitative and Qualitative Research. Fourth Edition. Pearson.
Dodd, A. L. & Byrom, N. C. (2022). Measuring wellbeing in the student population. SMaRteN.
Fernandez, A., Howse, E., Rubio-Valera, M., Thorncraft, K., Noone, J., Luu X., Veness, B., Leech, M., Llewellyn, G. & Salvador-Carulla, L. (2019). Setting-based interventions to promote mental health at the university: a systematic review. International Journal of Public Health, 61, 797–807. https://doi.org/10.1007/s00038-016-0846-4 DOI: https://doi.org/10.1007/s00038-016-0846-4
Frick, M. (1986). Tanítójelöltek életmódja és művelődési szokásai. Felsőoktatási Szemle, 35(12), 746–748.
Gough, D., Thomas J. & Oliver, S. (2012). Clarifying differences between review designs and methods. Systematic Reviews, 1(28), 1–9. https://doi.org/10.1186/2046-4053-1-28 DOI: https://doi.org/10.1186/2046-4053-1-28
Hascher, T. & Waber, J. (2021). Teacher Well-Being: A Systematic Review of the Research Literature from the Year 2000–2019. Educational Research Review, 34, 100411. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2021.100411 DOI: https://doi.org/10.1016/j.edurev.2021.100411
Herlicska, K., Szilárd, I. & Bártfai I., (1987). A pedagógusképző intézmények tevékenysége az egészséges életmódra nevelésben. Egészségnevelés, 28(3), 112–114.
Joó, A., Molnár-Tamus, V., Kiss, J. & Kádár, A. (2022). Tanító szakos hallgatók mentális állapotának vizsgálata a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Mediárium Társadalom – Egyház – Nevelés, 16(2–3), 5–17.
Kiss, J., Molnár-Tamus, V., Joó, A. & Kádár, A. (2023). Tanító szakos hallgatók mentális állapotának és egészségmagatartásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata. In Bordás, A., Domján, M. K. & Kelemen, H. (Eds.), Egy évtized kihívásai, változásai a pedagógusképzés és a neveléstudományok területén. III. Oktatás Határhelyzetben konferencia tanulmánykötete (pp. 46–59). Partium Kiadó.
Koltói, L. (2017). Tanítójelöltek kompetenciaérzésének tanulmányi és társas meghatározói. Pedagógusképzés, 16(44)1–4, 39–54. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2017.1-4.03 DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2017.1-4.03
Lister, K. & Allman, Z. (2024). Embedding mental wellbeing in the curriculum: a collaborative definition and suite of examples in practice. Frontiers in Education, 8, 1157614. https://doi.org/10.3389/feduc.2023.1157614 DOI: https://doi.org/10.3389/feduc.2023.1157614
Maharaj, R., Ndwiga, D. & Chutiyami, M. (16 Aug 2024). Mental health and wellbeing of international students in Australia: a systematic review. Journal of Mental Health. https://doi.org/10.1080/09638237.2024.2390393 DOI: https://doi.org/10.1080/09638237.2024.2390393
Major, L., Kovács, E., Pintér Krekity, V., Horák, R. & Kalmár, L. (2020). Tanítóképzős hallgatók egészségmagatartásának vizsgálata. In Németh, A., Orsovics, Y., Csehiová, A. & Tóth-Bakos, A. (Eds.), 12th International Conference of J. Selye University. Pedagogical Sections. Conference Proceedings (pp. 37–51). J. Selye University. https://doi.org/10.36007/3730.2020.37 DOI: https://doi.org/10.36007/3730.2020.37
Major, L., Horák, R., Pintér Krekity, V., Námesztovszki, Zs. & Kalmár, L. (2020). Tanítóképzős hallgatók „jelenképe”: elégedettség, életcél, társas kapcsolatok. In Horák, R., Kovács, C., Námesztovszki, Zs. & Takács, M. (Eds.), Az új nemzedékek értékrendje. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományos konferenciáinak tanulmánygyűjteménye (pp. 116–124). Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Major, L., Kalmár, L., Kovács, C., Námesztovszk, Zs. & Pintér Krekity, V. (2021). Nemzetiségi nyelvű tanítóképzős hallgatók megküzdési stratégiái a koronavírus idején. In Csehiová, A., Tóth-Bakos, A., Szőköl, I., Strédl, T. & Nagy, M. (Eds.), 13th International Conference of J. Selye University. Pedagogical Sections. Conference Proceedings (pp. 125–140). J. Selye University. https://doi.org/10.36007/4096.2022.125 DOI: https://doi.org/10.36007/4096.2022.125
Mayer, L. & Palasicsné Szövényi, P. (2013). Felsőoktatásban tanuló hallgatók mentálhigiénés állapota. Egészségfejlesztés, 54(1–2), 16–27.
Patton, M. (2015). Qualitative Research and Evaluation Methods. 4th Edition. Sage Publications.
Pauwlik, Zs. & Margitics, F. (2008). Személyes törekvések kapcsolata a szubjektív jólléttel főiskolai hallgatóknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(1), 1–33. https://doi.org/10.1556/Mentál.9.2008.1.1 DOI: https://doi.org/10.1556/Mental.9.2008.1.1
Pham, M. T., Rajić, A., Greig, J. D., Sargeant, J. M., Papadopoulos, A. & McEwen, S. A. (2014). A scoping review of scoping reviews: advancing the approach and enhancing the consistency. Research Synthesis Methods, 4, 371–385. https://doi.org/10.1002/jrsm.1123 DOI: https://doi.org/10.1002/jrsm.1123
Rumrill, P. D., Fitzgerald, S. M. & Merchant, W. R. (2010). Using scoping literature reviews as a means of understanding and interpreting existing literature. Work, 35(3), 399–404. https://doi.org/10.3233/WOR-2010-0998 DOI: https://doi.org/10.3233/WOR-2010-0998
Sántha, K. (2015). Trianguláció a pedagógiai kutatásban. Eötvös József Könyvkiadó.
Snyder, H. (2019). Literature review as a research methodology: An overview and guidelines. Journal of Business Research, 104(2019), 333–339. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.07.039 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2019.07.039
Soósné Faragó, M. (1988). Végzős hallgatók értékelése a felsőfokú képzés hatótényezőiről és eredményességéről. Felsőoktatási Szemle, 37(3), 156–161.
Szarvasné Mátó, V. & Benkő, Zs. (2006). Főiskolai hallgatók egészségképe. Összehasonlító vizsgálat. Magyar Pedagógia 106(2), 107–127.
Tricco, A. C., Lillie, E., Zarin, W., O’Brien, K. K., Colquhoun, H., Levac, D., Moher, D., Peters, M. D. J., Horsley, T., Weeks, L., Hempel, S., Akl, E. A., Chang, C., McGowan, J., Stewart, L., Hartling, L., Aldcroft, A., Wilson, M.G., Garritty, C., Lewin, S., Godfrey, C.M., Macdonald, M.T., Langlois, E.V., Soares-Weiser, K., Moriarty, J., Clifford, T., Tunçalp, Ö., Straus, S.E. (2018). PRISMA Extension for Scoping Reviews (PRISMA-ScR): Checklist and Explanation. Annals of Internal Medicine, 169(7), 467–473. https://doi.org/10.7326/M18-0850 DOI: https://doi.org/10.7326/M18-0850
Vitályos, G. Á., Dancs, G., B. Zsoffay, K., Venyingi, B. & Darvas, S. (2020). Az ELTE TÓK hallgatóinak testi-egészségi állapotának változásai az egyetemi évek alatt. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(3), 166–178. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.166.178 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.166.178
Zábó, V., Oláh, A. & Vargha, A. (2023). Történeti tabló a pozitív pszichológiai jóllét és mentális egészség elméletekről és előzményeikről. Magyar Pszichológiai Szemle, 78(2), 291–315. https://doi.org/10.1556/0016.2023.00041 DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2023.00041
Zewude, G. T. & Hercz, M. (2022). Psychometric Properties and Measurement Invariance of the PERMA Profiler in an Ethiopian Higher Education Setting. Pedagogika, 146(2), 209–236. https://doi.org/10.15823/p.2022.146.11 DOI: https://doi.org/10.15823/p.2022.146.11
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
