Környezeti szemléletformálás két eltérő környezeti adottsággal rendelkező budapesti gimnáziumban
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.143.160Kulcsszavak:
fenntarthatóságra nevelés, környezeti nevelés, környezeti szemléletformálás, madárbarát iskola, Városmajori Gimnázium, Vörösmarty Mihály GimnáziumAbsztrakt
A tanulmány célja bemutatni, hogy egy belvárosi környezetben, valamint egy budai zöldövezetben elhelyezkedő állami fenntartású középiskola közösségének milyen gyakorlati lehetőségei lehetnek a környezeti szemléletformálás területén. Jelen írásban konkrét példákon keresztül olyan jógyakorlatokat ismertetnek a szerzők, amelyek megvalósításához a legtöbb esetben csak kreativitásra és a környezeti nevelés iránti elkötelezettségre van szükség. A tanulmány szerzői az elmúlt évek során különböző, környezeti szemléletformáláshoz kapcsolódó iskolai programokat valósítottak meg a tanulók aktív bevonásával. Ilyenek voltak például a tanulók által készített infografikák és plakátok kihelyezése; madárodúk, etetők és itatók telepítése, valamint megfigyelése; iskolazöldítés (például magaságyások létesítése, faültetés, levéldísznövények szaporítása és gondozása); szemétszedés, illetve a szelektívhulladékgyűjtő-rendszer újragondolása. Különösen nagy hangsúlyt fektettek ezen a programok tanórai környezetbe való integrálására, amellyel sok száz tanulót mozgattak meg. A tanulmány célja a tapasztalatok, a fellelt támogató szervezetek, a felmerülő nehézségek, valamint az elért sikerek bemutatása.
Letöltések
Hivatkozások
Angyal, Zs. (2020). A természetismeret tantárgyat érintő változások a 2020-as Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben. GeoMetodika, 4(2), 47–52. https://geometodika.hu/wp-content/uploads/GM_09_2020_04_02.pdf (2024.01.30.)
Ágoston, C., Csaba, B., Nagy, B., Kőváry, Z., Dúll, A., Rácz, J. & Demetrovics, Zs. (2022a). Identifying Types of Eco-Anxiety, Eco-Guilt, Eco-Grief, and Eco-Coping in a Climate-Sensitive Population: A Qualitative Study. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(4), 2461. https://doi.org/10.3390/ijerph19042461
Ágoston, C., Nagy, B., Nesztor, A., Varga, A. & Demetrovics, Zs. (2024). „Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 78(4), 605–624. https://doi.org/10.1556/0016.2023.00071
Ágoston, C., Urbán, R., Nagy, B., Csaba, B., Kőváry, Z., Kovács, K., Varga, A., Dúll, A., Mónus, F., Shaw, C. A. & Demetrovics, Zs. (2022b). The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief. Climate Risk Management, 37, 100441. https://doi.org/10.1016/j.crm.2022.100441
Ardoin, N. M., Bowers, A. W. & Gaillard, E. (2020). Environmental education outcomes for conservation: A systematic review. Biological Conservation, 241, 108224. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2019.108224
Bartholy, J. & Pongrácz, R. (2020). A vártnál gyorsabban változó éghajlat és következményei. In Szathmáry E. (Ed.), Klímaváltozás és Magyarország (pp. 13–22.). Osiris Kiadó.
Bashford, A. & Chaplin, J. E. (2016). The New Worlds of Thomas Robert Malthus: Rereading the Principle of Population. https://doi.org/10.1080/10370196.2017.1339333
Burger, J. R. (2020). Malthus on Population. In Encyclopedia of Evolutionary Psychological Science (pp. 1–10). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-16999-6_1267-1
Corner, A., Roberts, O., Chiari, S., Völler, S., Mayrhuber, E. S., Mandl, S. & Monson, K. (2015). How do young people engage with climate change? The role of knowledge, values, message framing, and trusted communicators. WIREs Climate Change, 6(5), 523–534. https://doi.org/10.1002/wcc.353
Eshach, H. (2007). Bridging In-school and Out-of-school Learning: Formal, Non-Formal, and Informal Education. Journal of Science Education and Technology, 16(2), 171–190. https://doi.org/10.1007/s10956-006-9027-1
Farmer, J., Knapp, D. & Benton, G. M. (2007). An Elementary School Environmental Education Field Trip: Long-Term Effects on Ecological and Environmental Knowledge and Attitude Development. The Journal of Environmental Education, 38(3), 33–42. https://doi.org/10.3200/JOEE.38.3.33-42
Halbitter, A. A. (2022). Nevezéktani viták irányok és kutatások az iskolakertek körül. Szociálpedagógia, 19, 9–26. http://real-j.mtak.hu/23685/1/szocped19_v%C3%A9gleges.pdf (2024.01.30.)
Homoki, E. (2021). A környezetismeret tantárgy a NAT 2020 alapján, elvesztegetett évek. In Fodor, R., Karainé Gombocz, O. & Miklós, Á. K. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. (pp. 137–144). Szaktudás Kiadó Ház.
Homoki, E. & Séllei-Máté, L. (2021). Környezeti attitűd mérése néhány egri általános iskola 4. osztályában. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Paedagogica, 44, 135–148. https://doi.org/10.46436/ActaUnivEszterhazyPedagogica.2021.135
Homoki, E. & Sütő, L. (2012). Környezettudatos gondolkodás vizsgálata nyíregyházi középiskolák 9. évfolyamán. In Frisnyák, S. & Kókai, S. (Eds.), Tiszteletkötet Dr. Kormány Gyula egyetemi magántanár 80. születésnapjára (pp. 177–189). Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet.
Kónya, G. (2018). Környezeti attitűdöt befolyásoló hatástényezők. Képzés és Gyakorlat, 16(2), 115–126. https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.8
Kulman, K. (2021). A bányászati és ipari tevékenységek környezetkárosító hatásaihoz köthető fogalmak ismeretének vizsgálata tanító szakos hallgatók körében. GeoMetodika 5(2), 53–68. https://geometodika.hu/wp-content/uploads/GM_12_2021_05_02.pdf (2024.01.30.)
Megyeriné, R. A. (2022). Iskolai terek – iskolaudvar, iskolakert. Szociálpedagógia, 19, 113–127. http://real-j.mtak.hu/23685/1/szocped19_v%C3%A9gleges.pdf (2024.01.30.)
Mondok, Zs. (2023). Részvételi megközelítés a környezeti nevelésben. GeoMetodika, 7(1), 103–112. https://geometodika.hu/wp-content/uploads/GM_17_2023_07_01.pdf (2024.01.30.)
Mónus, F. (2020). A fenntarthatóságra nevelés trendjei, lehetőségei és gyakorlata a közép- és felsőoktatásban. Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD).
Mónus, F. (2022). A fenntarthatóságra nevelési törekvések hatásának értékelése hazai középiskolákban és kapcsolódó kutatásmódszertani ajánlások. Iskolakultúra, 32(8–9), 3–29. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.3
Nagy, B., Persa, M. & Munkácsy, B. (2020). Helyzetkép az iskolai és iskolán kívüli környezeti szemléletformálásról. Gyermeknevelés 8(3), 145–165. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.145.165
Nieuwenhuis, M., Knight, C., Postmes, T. & Haslam, S. A. (2014). The relative benefits of green versus lean office space: Three field experiments. Journal of Experimental Psychology: Applied, 20(3), 199–214. https://doi.org/10.1037/xap0000024
Ortiz-Ordoñez, J. C., Stoller, F. & Remmele, B. (2015). Promoting Self-confidence, Motivation and Sustainable Learning Skills in Basic Education. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 171, 982–986. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.01.205
Otto, S., Evans, G. W., Moon, M. J. & Kaiser, F. G. (2019). The development of children’s environmental attitude and behavior. Global Environmental Change, 58, 101947. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2019.101947
Pavlova, M. (2012). Towards using transformative education as a benchmark for clarifying differences and similarities between Environmental Education and Education for Sustainable Development. Environmental Education Research, 19(5), 656–672. https://doi.org/10.1080/13504622.2012.736476
Ram, U. & Ram, F. (2021). Demographic Transition in India: Insights Into Population Growth, Composition, and Its Major Drivers. Oxford Research Encyclopedia of Global Public Health. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190632366.013.223
Seres, Z. (2019). Környezeti szemléletformálás – A fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. Új Pedagógiai Szemle 69(9–10), 34–56. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00195/pdf/EPA00035_upsz_2019_09-10.pdf (2024.01.30.)
Seres, Z. (2021). Majd akkor megyünk át a hídon... – A 2020-ban megjelent tantervi szabályozók hatása a földrajz tantárgyra és a természettudományokra. Iskolakultúra 31(5), 108–124. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34284 (2024.01.30.)
Seres, Z. & Makádi, M. (2022). Változik-e a földrajztanítás módszertani kultúrája? Iskolakultúra, 32(3), 84–102. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.3.84
Sánchez-Llorens, S., Agulló-Torres, A., Del Campo-Gomis, F.J. & Martinez-Poveda, A. (2019). Environmental consciousness differences between primary and secondary school students. Journal of Cleaner Production 227(1), 712–723. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.04.251
Sharifi, A. (2021). Co-benefits and synergies between urban climate change mitigation and adaptation measures: A literature review. Science of The Total Environment, 750, 141642. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.141642
Szászi, B. (2024). Környezeti nevelés és fenntarthatóságra oktatás az általános iskolák felső tagozatán – pedagógusok szemszögéből vizsgálva. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio paedagogica, 45, 213–227. https://doi.org/10.46436/ActaUnivEszterhazyPedagogica.2023.213
United Nations Education. (1977). Tbilisi Declaration (1977). Scientific, and Cultural Organization & United Nations Environment Programme. from http://www.gdrc.org/uem/ee/tbilisi.html (2024.01.31.)
Ütőné Visi, J. (2024). Aktivitásra ösztönző programok a fenntarthatóságra nevelésben. GeoMetodika 8(1), 79–88. https://geometodika.hu/aktivitasra-osztonzo-programok-a-fenntarthatosagra-nevelesben/ (2024.01.30.)
van de Wetering, J., Leijten, P., Spitzer, J. & Thomaes, S. (2022). Does environmental education benefit environmental outcomes in children and adolescents? A meta-analysis. Journal of Environmental Psychology, 81, 101782. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2022.101782
van den Bogerd, N., Dijkstra, S. C., Tanja-Dijkstra, K., de Boer, M. R., Seidell, J. C., Koole, S. L. & Maas, J. (2020). Greening the classroom: Three field experiments on the effects of indoor nature on students’ attention, well-being, and perceived environmental quality. Building and Environment, 171, 106675. https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2020.106675
Varjas, J. (2021). A fenntartható fejlődés megjelenése Magyarország és Anglia földrajztanterveiben. Modern Geográfia, 16(2), 21–41. https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.02.02
Yeager, D. S., Dahl, R. E. & Dweck, C. S. (2018). Why Interventions to Influence Adolescent Behavior Often Fail but Could Succeed. Perspectives on Psychological Science, 13(1), 101–122. https://doi.org/10.1177/1745691617722620
Zufiaurre, B., Albertin, A. M. & Belletich, O. (2014). Education for Healthy Sustainable Development. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 132, 196–202. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.04.298
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
