Általános iskolás (alsó tagozatos) gyermekek táplálkozási és életmódbeli jellemzőinek vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.53.69Kulcsszavak:
egészséges életmód, fizikai aktivitás, BMI, családi példamutatás, képernyőidő, elektronikuseszköz-használati szokások, túlsúly és elhízás, táplálkozási szokások, szokásalakításAbsztrakt
Az új NAT az iskolák első és második évfolyamán megszüntette a környezetismeret tantárgyat. Ugyanakkor fontos lenne, hogy az egészséges életmódra nevelés az oktatás részévé váljon. Felmérésünk célja bizonyítani, hogy a rendszeres testmozgást végző családok gyermekei jobb egészségi mutatókkal és testtömeg-indexszel (BMI) rendelkeznek a többieknél. 2021-2023 között, harmadikos tanulók szüleit bevonva, kérdőívvel vizsgáltuk a gyermekek tápláltsági állapotát és szokásait és a szülők demográfiai jellemzőit és szokásait. Arra kerestünk választ, hogy ezek milyen hatással vannak a gyermek tápláltsági állapotára, hogy befolyásolják egészségi állapotát és későbbi fizikai aktivitását. Kutatásunk elsősorban tendenciákat vizsgál, pontos tápanyagszámításokra nem alkalmas. Az eredményeket a Második Országos Növekedésvizsgálat (2. ONV 2003–2006) eredményeivel is összevetettük. A gyermekek átlagos testmagassága és testtömege megfelel a 2. ONV által közölt értékeknek. A gyermekek BMI-jére jellemző, hogy egyre több a túlsúlyos és kövér. A szülők sportolási szokása szignifikánsan pozitív hatással van gyermekük tápláltsági állapotára. A családi sportprogramok pozitívan befolyásolják a gyermekek tápláltsági állapotát. Vizsgálatunkban az élelmiszer-összetevőkkel összefüggő allergia/érzékenység összecseng az országos arányokkal. A napi étkezések száma és a reggelizés és az ebéd szokása a kitöltők nagy többségénél optimális. A tipikusan fogyasztott ételek szénhidrát- és zsírdúsak, kevés zöldségtartalommal. Folyadékfogyasztás tekintetében közel megfelelő a bevitel, főleg víz. A közoktatás kiváló színtér lehetne a helyes étkezési szokások formálására, ez eddig főleg a környezetismeret órákon jelent meg.
Letöltések
Hivatkozások
/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 2012/66. (2012. június 4.), 10635–10847.
/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az „Egészséges Magyarország 2014–2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017–2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről
/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2020/17. (2020. január 31.), 290–446.
Bodzsár, É. (2006). Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös kiadó.
Bodzsár, É. B. & Zsákai, A. (2012). Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota. Országos Növekedésvizsgálat 2003–2006. Body developmental status of Hungarian children and adolescents. Hungarian National Growth Study 2003–2006. Plantin Kiadó. http://ludens.elte.hu/~anthrop/onv.html
Dudley, D.A., Cotton, W.G. & Peralta, L.R. (2015): Teaching approaches and strategies that promote healthy eating in primary school children: a systematic review and meta-analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity. 12, 28. https://doi:org/10.1186/s12966-015-0182-8
EFSA (2004). Opinion of the Scientific Panel on Dietetic Products. Nutrition and Allergies on a request from the Commission relating to the evaluation of allergenic foods for labelling purposes. The EFSA Journal, 32(2004), 1-197. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2004.32
ELEF (2019). 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés. Egészségi állapot, betegségek, 2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/egeszsegi_allapot_2019/index.html (2023.09. 02.)
Hajtman, B. (1971). Bevezetés a matematikai statisztikába, pszichológusok számára. Akadémiai kiadó.
Messina, M., Venter, C. (2020). Recent surveys on food allergy prevalence. Nutrition Today, 55(1), 22–29. 1/2 2020. https://doi.org/10.1097/NT.0000000000000389
Sallai, Á. (2001). Gyermekkori obesitas. Hippocrates, III/5.
Soós, I. (2022). Az egészségközpontú fizikai aktivitás és az ülő („sedens”) életvitel. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Budapest. https://doi.org/10.21862/soos.sedens.0722
Szmodis, M., Bosnyák, E., Cselik, B., Protzner, A., Trájer, E., Ács, P. & Tóth, M. (2014). Ifjúság – egészség – sport. Magyar Sporttudományi Társaság.
WHO (1995). Physical Status: The use and interpretation of anthropometry: Report of a WHO Expert Committe. Technical Report Series 854, WHO, Geneva. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/37003/1/WHO_TRS_854.pdf
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
