Szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszéd észlelése: perceptuális tanulás és összefüggés nyelvi képességtesztekkel

Absztrakt

Háttér és célok: A szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszéd észlelésének vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza; célja kezdetben a beszédészlelés és nyelvi feldolgozás alapvető kérdéseinek vizsgálata volt, majd később, ezzel összefüggésben, a beszédészlelés és fonológiai feldolgozás gyermekkori fejlődésének jobb megértése. Jelen vizsgálat a fejlődés két jelenségére fókuszál: a gyors perceptuális tanulás meglétére, és e kétfajta beszédinger észlelésének nyelvi képességekkel való kapcsolatára óvodás- és iskoláskorban.

Módszer: Három korcsoport (óvodások, kisiskolások és felnőttek, összesen 134 személy) vett részt a vizsgálatokban. Az alkalmazott beszédészlelési feladat a Hallás/beszédértés zajban (Hearing in noise) teszt gyermekváltozatában használt mondatok egy részének (HINT-C) hozzávetőleges magyar fordításait használta fel szinuszhullámú (SWS) és amplitúdómodulált (AM) beszédingerek szintézisére. Összesen húsz, egyenként négy szóból, illetve nyolc szótagból álló mondatból három formánst tartalmazó szinuszhullámú és négysávos amplitúdómodulált változatokat szintetizáltunk, és ezeket használtuk kísérleteinkben. A nyelvi képességek felmérésére több magyar nyelvű tesztet, valamint a Woodcock-Johnson tesztből a fordított számterjedelem próbát használtuk. Kérdéseink megválaszolására korreláció- és regresszióelemzéseket végeztünk adatainkon.

Eredmények: Sikerült kimutatnunk a beszédészlelési teljesítmény határozott csoportszintű növekedését egy 20 szintetizált mondat (SWS vagy AM) bemutatásából álló kísérleti ülés során; e hatást gyors perceptuális tanulás hatásaként értelmeztük. A nyelvi tesztek közül a kétféle szintetizált beszéddel a fonológiai feldolgozást mérő alskálák (fonémamegkülönböztetés; gyorsított beszéd észlelése), a mondatismétlés és a produktív szókincs korreláltak leginkább. Ezenkívül egy morfémaprodukciós szubteszt is elég szoros kapcsolatban állt az SWS és AM beszéd észlelésével.

Következtetések: A hangtani tudatosság és az álszóismétlés kapcsolata a beszédészlelési feladatunkkal a fonológiai feldolgozás fontos szerepét jelzi e feladatokban. A morfémaprodukcióval való összefüggés a nyelvtani feldolgozás támogató, restaurációs hatásának következménye lehet. A kapott eredmények alapján esélyt látunk arra, hogy a szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszéd észlelése nyelvi diagnosztikai, illetve fejlesztő eszközök kidolgozásában felhasználható legyen.

Kulcsszavak: a beszédészlelés fejlődése, szinuszhullámú beszéd, amplitúdómodulált beszéd, perceptuális tanulás, nyelvi képességtesztek