A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.306.333Kulcsszavak:
digitális médiahasználat, képernyőidő, szocioökonómiai és demográfiai eltérések, kora gyermekkor, Kohorsz ’18Absztrakt
A hátrányos fejlődési következmények csökkentése érdekében a nemzetközi ajánlások kétéves kor alatt a digitális médiaeszközök használatának teljes mellőzését javasolják, ez ugyanakkor egyre kevesebb gyermekre jellemző. Tanulmányunk célja szociodemográfiai szempontból reprezentatív magyarországi mintán megvizsgálni a kora gyermekkori médiahasználat elterjedtségét és sajátosságait, és a napi képernyőidő szocioökonómiai és demográfiai meghatározottságát. Teszteljük továbbá a helyettesítési hipotézist, miszerint a nagyobb mértékű médiahasználat kevesebb szülővel végzett egyéb közös tevékenységgel jár együtt. Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat harmadik hullámának súlyozott részadatbázisán valósult meg (n=2569), másfél éves (M=17,99 hónap, SD=0,84) gyermekek körében (52% fiú, 48% lány). Az adatok anyai beszámolókon alapulnak. A gyermekek döntő többsége digitális médiaeszköz használónak bizonyult, leggyakrabban televíziót néztek, 43,6%-uk napi gyakorisággal. A médiaeszköz használó gyermekek napi átlagos képernyőideje 99,6 perc volt, 37,5%-uk napi képernyőideje haladta meg az egy órát. A napi képernyőidő jelentős összefüggést mutatott az anya szocioökonómiai státuszával és életkorával. A napi több mint fél óra képernyőidővel jellemezhető gyermekekre többváltozós elemzésekben kisebb arányban volt igaz, hogy a szüleik gyakran mondókáztak nekik, vagy játszottak velük a házon belül vagy a szabadban, mint az ennél rövidebb képernyőidővel jellemezhető gyermekekre. Az eredmények a kora gyermekkori médiahasználat elterjedtségére és az ártalomcsökkentési megközelítés jelentőségére hívják fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a családokat a fejlődési kockázatot minél inkább csökkentő médiahasználati szokások kialakításában érdemes támogatni.
Letöltések
Hivatkozások
AAP Council on Communications and Media (2016). Media and young minds. Pediatrics, 138(5), e20162591. https://doi.org/10.1542/peds.2016-2591
Australian Government (2017). Australian 24-Hour Movement Guidelines for the Early Years (birth to 5 years) – Fact Sheet. https://www.health.gov.au/sites/default/files/documents/2021/05/24-hour-movement-guidelines-birth-to-5-years-fact-sheet.pdf (2024.04.29.)
Brown, A. & Council on Communications and Media (2011). Media use by children younger than 2 years. Pediatrics, 128(5), 1040–1045. https://doi.org/10.1542/peds.2011-1753
Chen, E., & Miller, G. E. (2013). Socioeconomic status and health: Mediating and moderating factors. Annual Review of Clinical Psychology, 9(1), 723–749. https://doi.org/10.1146/annurev-clinpsy-050212-185634
Chen, W., & Adler, J. L. (2019). Assessment of Screen Exposure in Young Children, 1997 to 2014. JAMA Pediatrics, 173(4), 391–393. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2018.5546
Cheung, C. H. M., Bedford, R., Saez De Urabain, I. R., Karmiloff-Smith, A., & Smith, T. J. (2017). Daily touchscreen use in infants and toddlers is associated with reduced sleep and delayed sleep onset. Scientific Reports, 7(1), 46104. https://doi.org/10.1038/srep46104
Desmarais, E., Brown, K., Campbell, K., French, B. F., Putnam, S. P., Casalin, S., Linhares, M. B. M., Lecannelier, F., Wang, Z., Raikkonen, K., Heinonen, K., Tuovinen, S., Montirosso, R., Provenzi, L., Park, S. Y., Han, S. Y., Lee, E. G., Huitron, B., de Weerth, C., … Gartstein, M. A. (2021). Links between television exposure and toddler dysregulation: Does culture matter? Infant Behavior and Development, 63, 101557. https://doi.org/10.1016/j.infbeh.2021.101557
Duch, H., Fisher, E. M., Ensari, I., & Harrington, A. (2013). Screen time use in children under 3 years old: A systematic review of correlates. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 10(1), 102. https://doi.org/10.1186/1479-5868-10-102
Duch, H., Fisher, E. M., Ensari, I., Font, M., Harrington, A., Taromino, C., Yip, J., & Rodriguez, C. (2013). Association of Screen Time Use and Language Development in Hispanic Toddlers: A Cross-Sectional and Longitudinal Study. Clinical Pediatrics, 52(9), 857–865. https://doi.org/10.1177/0009922813492881
Durham, K., Wethmar, D., Brandstetter, S., Seelbach-Göbel, B., Apfelbacher, C., Melter, M., Kabesch, M., Kerzel, S., & The KUNO Kids Study Group (2021). Digital Media Exposure and Predictors for Screen Time in 12-Month-Old Children: A Cross-Sectional Analysis of Data From a German Birth Cohort. Frontiers in Psychiatry, 12, 737178. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2021.737178
Dynia, J. M., Dore, R. A., Bates, R. A., & Justice, L. M. (2021). Media exposure and language for toddlers from low-income homes. Infant Behavior & Development, 63, 101542. https://doi.org/10.1016/j.infbeh.2021.101542
F. Lassú, Zs. & Megyeriné Fácska, J. (2021). „A tévé maradt az egyetlen lehetőség, ami lefoglalta őket” – Hatéves kor alatti gyermekek és családjuk digitális eszközhasználatának változása a Covid19 járvány idején. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, (9)2, 187–204. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.187.204
Faragó, B., Kecskeméti-Székelyi, K. Zs., & Dávid, M. (2020). Infokommunikációs technológia használata kora gyermekkorban, Gyermeknevelés, 8(1), 114–130. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.1.114.130
Field, A. (2018). Discovering Statistics Using IBM SPSS Statistics. 5th Edition. SAGE Publications Ltd.
Heller, N. A. (2021). Infant media use: A harm reduction approach. Infant Behavior and Development, 64, 101610. https://doi.org/10.1016/j.infbeh.2021.101610
Hinkley, T., Verbestel, V., Ahrens, W., Lissner, L., Molnár, D., Moreno, L. A., Pigeot, I., Pohlabeln, H., Reisch, L. A., Russo, P., Veidebaum, T., Tornaritis, M., Williams, G., De Henauw, S., De Bourdeaudhuij, I.; for the IDEFICS Consortium. (2014). Early Childhood Electronic Media Use as a Predictor of Poorer Well-being: A Prospective Cohort Study. JAMA Pediatrics, 168(5), 485–492. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2014.94
Huston, A. C., Wright, J. C., Marquis, J., & Green, S. B. (1999). How young children spend their time: Television and other activities. Developmental Psychology, 35(4), 912–925. https://doi.org/10.1037/0012-1649.35.4.912
Jago, R., Stamatakis, E., Gama, A., Carvalhal, I. M., Nogueira, H., Rosado, V., & Padez, C. (2012). Parent and Child Screen-Viewing Time and Home Media Environment. American Journal of Preventive Medicine, 43(2), 150–158. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2012.04.012
Jourdren, M., Bucaille, A., & Ropars, J. (2023). The Impact of Screen Exposure on Attention Abilities in Young Children: A Systematic Review. Pediatric Neurology, 142, 76–88. https://doi.org/10.1016/j.pediatrneurol.2023.01.005
Kabali, H. K., Irigoyen, M. M., Nunez-Davis, R., Budacki, J. G., Mohanty, S. H., Leister, K. P., & Bonner, R. L., Jr (2015). Exposure and Use of Mobile Media Devices by Young Children. Pediatrics, 136(6), 1044–1050. https://doi.org/10.1542/peds.2015-2151
Kirkorian, H. L., Pempek, T. A., Murphy, L. A., Schmidt, M. E., & Anderson, D. R. (2009). The impact of background television on parent-child interaction. Child Development, 80(5), 1350–1359. https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.2009.01337.x
Konok, V., Peres, K., Ferdinandy, B., Jurányi, Zs., Bunford, N., Ujfalussy, D. J., Réti, Zs., Kampis, Gy. & Miklósi, Á. (2020). Hogyan hat a mobileszköz-használat az óvodások figyelmére és társas-kognitív készségeire? Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 13–31. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.13.31
Konok, V., Bunford, N., & Miklósi, Á. (2020). Associations between child mobile use and digital parenting style in Hungarian families. Journal of Children and Media, 14(1), 91–109. https://doi.org/10.1080/17482798.2019.1684332
Koscsóné Kolkopf J., & Kiss H. (2020). „Digitális Honfoglalás” avagy 0–3 évesek a digitális világban: A 0–3 éves gyermekek otthoni okoseszköz-használata Józsefvárosban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 202–218. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.202.218
Kostyrka-Allchorne, K., Cooper, N. R., & Simpson, A. (2017). The relationship between television exposure and children’s cognition and behaviour: A systematic review. Developmental Review, 44, 19–58. https:// doi. org/ 10. 1016/j. dr. 2016. 12. 002
Kracht, C. L., Redman, L. M., Bellando, J., Krukowski, R. A., & Andres, A. (2023). Association between maternal and infant screen time with child growth and development: A longitudinal study. Pediatric Obesity, 18(7), e13033. https://doi.org/10.1111/ijpo.13033
Krogh, M. T., Egmose, I., Stuart, A. C., Madsen, E. B., Haase, T. W., & Væver, M. S. (2021). A longitudinal examination of daily amounts of screen time and technoference in infants aged 2–11 months and associations with maternal sociodemographic factors. Infant Behavior and Development, 63, Article 101543.
Liszkai-Peres, K., Budai, Z., Kocsis, A., Jurányi, Z., Pogány, Á., Kampis, G., Miklósi, Á., & Konok, V. (2024). Association between the use of mobile touchscreen devices and the quality of parent-child interaction in preschoolers. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3, 1330243. https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1330243
Madigan, S., Browne, D., Racine, N., Mori, C., & Tough, S. (2019). Association Between Screen Time and Children’s Performance on a Developmental Screening Test. JAMA Pediatrics, 173(3), 244–250. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2018.5056
Masur, E. F., Flynn, V., & Olson, J. (2016). Infants’ background television exposure during play: Negative relations to the quantity and quality of mothers’ speech and infants’ vocabulary acquisition. First Language, 36(2), 109–123. https://doi.org/10.1177/0142723716639499
McArthur, B. A., Browne, D., Tough, S., & Madigan, S. (2020). Trajectories of screen use during early childhood: Predictors and associated behavior and learning outcomes. Computers in Human Behavior, 113, 106501. https://doi.org/10.1016/j.chb.2020.106501
Mutz, D. C., Roberts, D. F., & Vuuren, D. P. van. (1993). Reconsidering the Displacement Hypothesis: Television’s Influence on Children’s Time Use. Communication Research, 20(1), 51–75. https://doi.org/10.1177/009365093020001003
Paulus, F. W., Joas, J., Friedmann, A., Fuschlberger, T., Möhler, E., & Mall, V. (2024). Familial context influences media usage in 0- to 4-year old children. Frontiers in Public Health, 11, 1256287. https://doi.org/10.3389/fpubh.2023.1256287
Przybylski, A. K. (2019). Digital Screen Time and Pediatric Sleep: Evidence from a Preregistered Cohort Study. The Journal of Pediatrics, 205, 218-223.e1. https://doi.org/10.1016/j.jpeds.2018.09.054
Putnick, D. L., Trinh, M.-H., Sundaram, R., Bell, E. M., Ghassabian, A., Robinson, S. L., & Yeung, E. (2023). Displacement of peer play by screen time: Associations with toddler development. Pediatric Research, 93(5), 1425–1431. https://doi.org/10.1038/s41390-022-02261-y
Qu, G., Hu, W., Meng, J., Wang, X., Su, W., Liu, H., Ma, S., Sun, C., Huang, C., Lowe, S., & Sun, Y. (2023). Association between screen time and developmental and behavioral problems among children in the United States: Evidence from 2018 to 2020 NSCH. Journal of Psychiatric Research, 161, 140–149. https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2023.03.014
Radesky, J. S., Schumacher, J., & Zuckerman, B. (2015). Mobile and Interactive Media Use by Young Children: The Good, the Bad, and the Unknown. Pediatrics, 135(1), 1–3. https://doi.org/10.1542/peds.2014-2251
Radesky, J. S., Silverstein, M., Zuckerman, B., & Christakis, D. A. (2014). Infant Self-Regulation and Early Childhood Media Exposure. Pediatrics, 133(5), e1172–e1178. https://doi.org/10.1542/peds.2013-2367
Ribner, A. D., & McHarg, G. (2021). Screens across the pond: Findings from longitudinal screen time research in the US and UK. Infant Behavior and Development, 63, 101551. https://doi.org/10.1016/j.infbeh.2021.101551
Rideout, V. J. (2017). The Common Sense census: Media use by kids age zero to eight, 2017. Common Sense Media. https://www.commonsensemedia.org/sites/default/files/research/report/csm_zerotoeight_fullreport_release_2.pdf (2024.04.29.)
Rideout, V., & Robb, M. B. (2020). The Common Sense census: Media use by kids age zero to eight, 2020. Common Sense Media. https://www.commonsensemedia.org/sites/default/files/research/report/2020_zero_to_eight_census_final_web.pdf (2024.04.29.)
Roberts, D. F., Henriksen, L., Voelker, D. H., & van Vuuren, D. P. (1993). Television and Schooling: Displacement and Distraction Hypotheses. Australian Journal of Education, 37(2), 198–211. https://doi.org/10.1177/000494419303700207
Streegan, C. J. B., Lugue, J. P. A., & Morato-Espino, P. G. (2022). Effects of screen time on the development of children under 9 years old: A systematic review. Journal of Pediatric and Neonatal Individualized Medicine (JPNIM), 11(1), e110113. https://doi.org/10.7363/110113
Szabó, L., Boros, J., Fábián, I., Gresits, G., Hortobágyi, A., Kapitány, B., Kis, R., Kopcsó, K., Leitheiser, F., Rohr, A., Spéder, Zs., & Veroszta, Zs. (2020). Várandós kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat, Kutatási Jelentések 102. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org/10.21543/Kut.2020.102
Szabó, L., Boros, J., Fábián, I., Kapitány, B., Kopcsó, K., Ökrös, F., Spéder, Zs., & Veroszta, Zs. (2023). Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Másfél éves kutatási szakasz. Technikai riport. Kutatási Jelentések 109. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org/10.21543/Kut.2022.105
Takahashi, I., Obara, T., Ishikuro, M., Murakami, K., Ueno, F., Noda, A., Onuma, T., Shinoda, G., Nishimura, T., Tsuchiya, K. J., & Kuriyama, S. (2023). Screen Time at Age 1 Year and Communication and Problem-Solving Developmental Delay at 2 and 4 Years. JAMA Pediatrics, 177(10), 1039–1046. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2023.3057
Taylor, G., Monaghan, P., & Westermann, G. (2018). Investigating the association between children’s screen media exposure and vocabulary size in the UK. Journal of Children and Media. https://doi.org/10.1080/17482798.2017.1365737
Trinh, M.-H., Sundaram, R., Robinson, S. L., Lin, T.-C., Bell, E. M., Ghassabian, A., & Yeung, E. H. (2020). Association of Trajectory and Covariates of Children’s Screen Media Time. JAMA Pediatrics, 174(1), 71–78. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2019.4488
UNICEF (2017). UNICEF State of the World’s Children: Children in a Digital World. https://www.unicef.org/media/48581/file/SOWC_2017_ENG.pdf (2024.04.29.)
Veroszta, Zs., Boros, J., Fábián, I., Kapitány, B., Kis, R., Kopcsó, K., Leitheiser, F., Szabó, L., & Spéder, Zs. (2022). Féléves kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat, Kutatási Jelentések 105. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org/10.21543/Kut.2022.105
Veroszta Zs., Boros J., Kapitány B., Kopcsó K., Leitheiser F., Szabó L., Spéder Zs. (2021). Várandósság Magyarországon – Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 1. hullámáról. Kutatási Jelentések 104. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org/10.21543/Kut.2021.104
Wan, M. W., Fitch-Bunce, C., Heron, K., & Lester, E. (2021). Infant screen media usage and social-emotional functioning. Infant Behavior and Development, 62, 101509. https://doi.org/10.1016/j.infbeh.2020.101509
World Health Organization (2019). Guidelines on Physical Activity, Sedentary Behaviour and Sleep for Children under 5 Years of Age. World Health Organization, Geneva https://www.who.int/publications/i/item/9789241550536 (2024.04.29.)
Xie, Q.-W., Luo, X., Chen, R., & Zhou, X. (2023). Associations Between Parental Employment and Children’s Screen Time: A Longitudinal Study of China Health and Nutrition Survey. International Journal of Public Health, 67, 1605372. https://doi.org/10.3389/ijph.2022.1605372
Zhao, J., Zhang, Y., Jiang, F., Ip, P., Ho, F. K. W., Zhang, Y., & Huang, H. (2018). Excessive Screen Time and Psychosocial Well-Being: The Mediating Role of Body Mass Index, Sleep Duration, and Parent-Child Interaction. The Journal of Pediatrics, 202, 157-162.e1. https://doi.org/10.1016/j.jpeds.2018.06.029
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
