Development of upper limb functions and self-assessment in students with cerebral palsy in inclusive education
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.3.220.245Kulcsszavak:
cerebral palsy, upper limb motion, self-assessment of functions, school life, somatopedagogyAbsztrakt
Upper limb movements are essential from a very early age in children’s learning processes, and play an important role in school tasks such as handwriting. In cerebral palsy (CP), the functions of upper limbs are often impaired, a factor that affects children’s learning success. The aim of this paper is to briefly present the results of research that has been carried out in recent years at the Eötvös Loránd University’s Bárczi Gusztáv Faculty of Special Needs Education, investigating the upper limb movements of students with CP and their self-assessment of function. Standardized hand function tests (MACS, QUEST, JHFT, Abilhand-Kids specific to CP) were used to assess upper limb function, and the International Classification of Functioning, Disability, and Health core sets for CP (ICF core set for CP) was used to self-assess functioning of students. The results suggest that CP pupils in inclusive education have a high level of upper limb function in general; they do not generally report serious problems with their own function and their environment, but they rate themselves lower than their peers in special education. Changes during the school year were poorly detectable. The ICF-based self-assessment also highlighted problems that other outcome measure methods cannot detect but may affect school life.
Letöltések
Hivatkozások
Ainscow, M., Dyson, A. & Weiner, S. (2012). From exclusion to inclusion:ways of responding in schools to students with special educational needs CfBT Education Trust. Centre for Equity in Education.
Andrade, P. M. O., Haase, V. G. & Oliveira-Ferreira, F. (2012). An ICF-based approach for cerebral palsy from a biopsychosocial perspective. Developmental Neurorehabilitation, 15(6)., 391–400. https://doi.org/10.3109/17518423.2012.700650
Arnould, C., Penta, M., Renders, A., & Thonnard, J-L.(2004). ABILHAND-Kids: A measure of manual ability in children with cerebral palsy. Neurology, 63(6), 1045–1052. https://doi.org/10.1212/01.WNL.0000138423.77640.37
Basílio, M. L., de Faria-Fortini, I., de Castro Magalhães, L., de Assumpção, F. S.N., de Carvalho, A. C. & Texeira-Salmela, L. F.(2016). Cross-cultural validity of the Brazilian version of the ABILHAND questionnaire for chronic stre individuals, based on Rasch analysis. Journal of Rehabilitation Medicine, 48(1). 6–13. https://doi.org/10.2340/16501977-2044
Benczúr, M. (2011). A szomatopedagógia kapcsolata a gyógypedagógia speciális pedagógiáival. Gyógypedagógiai Szemle, 39(2), 109–114. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00053/pdf/EPA03047_gyosze_2011_2_109-114.pdf
Benczúr, M. (2017). Mozgáskorlátozottság és testkultúra. In Benczúr, M. (Ed.), Az adaptált testkultúra és sport fogyatékosságspecifikus alapismeretei (pp. 74–104). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógai Kar.
Blohm, D. (2012). Wirksamkeit von Aquatherapie bei Kindern und Jugendlichen mit infantiler Zerebralparese (ICP): das Potenzial für positive Effekte ist gross. Zeitschrift für Physiotherapeuten, 64, 6–15. http://www.physiotherapeuten.de/pt/archiv/index.html
Boronyai, Z., Király, T., Pappné Gazdag, Zs.,& Csányi, T. (2015). Mozgásfejlesztés, ügyességfejlesztés mozgáskoncepciós megközelítésben. Testnevelés Módszertani Könyvek. https://shop.mdsz.hu/wp-content/uploads/2015/11/TESIM-Mozg%C3%
A1sfejleszt%C3%A9s-%C3%BCgyess%C3%A9gfejleszt%C3%A9s-mozg%C3%A1skoncepci%C3%B3s-megk%C3%B6zel%C3%ADt%C3%A9sben.pdf
Cahill, S. M. (2009). Where does handwriting fit in? Strategies to support academic achievement. Intervention in School and Clinic, 44(4), 223–228. https://doi.org/10.1177/1053451208328826
Daniel, L. G. & King, D. A. (2010). Impact of Inclusion Education and Academic Achievement, Student Behavior and Self-Esteem, and Parental Attitudes. The Journal of Educational Research, 91(2), 67–80. https://doi.org/10.1080/00220679709597524
Dematteo, C., Law, M., Russell, D., Pollack, N., Rosenbaum, P. & Walter, S. (1992). Quality of Upper Extremity Skills Test. McMaster University, Clinical Research Unit. Hamilton, Ontario. https://slpemad.files.wordpress.com/2015/06/1992_quest_manual.pdf
EV = Egészségügyi Világszervezet (2004). A funkcióképesség, a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. Az Egészségügyi Világszervezet megbízásából kiadta az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/42407/9632428382-hun-LR.pdf?sequence=124&isAllowed=y
Eliasson, A.-Ch., Krumlinde-Sundholm, L., Rösblad, B., Beckung, E., Arner, M., Öhrvall, A.-M., & Rosenbaum, P. (2006). The Manual Ability Classification System (MACS) for children with cerebral palsy: scale development and evidence of validity and reliability. Developmental Medicine and Child Neurology, 48(7), 549–554. https://doi.org/10.1017/S0012162206001162
Farzad, M., Layeghi, F., Asgari, A., Hosseini, S. A. & Rassafiani, M. (2014). Evaluation of Non Diseased Specified Outcome Measures in Hand Injuries to Assess Activity and Participation Based on ICF Content. Journal of Hand and Microsurgery, 6(1), 27–34. https://doi.org/10.1007/s12593-013-0109-z
Feder, K. P. & Majnemer, A. (2007). Handwriting development, competency, and intervention. Developmental Medicine & Child Neurology, 49(4), 312–317. https://doi.org/10.1111/j.1469-8749.2007.00312.x
Fontana, C., Picciolini, O., Fumagalli, M., Mosca, F., Bernadelli, G., Leonardi, M., Meucci, P., Raggi, A. & Giovannetti, A, M. (2016). A longitudinal ICF-CY-based evaluation of functioning and disability of children born with very low birth weight. International Journal of Rehabilitation Research, 39(4), 296–301. https://doi.org/10.1097/MRR.0000000000000183
Fótiné Hofmann, É., Lénárt, Z., & Mlinkó, R. (2011). Mozgáskorlátozott tanulók középiskolai integrációja. In Papp, G. & Fehérné Kovács, Zs. (Eds.), Középiskolás fokon?!: Sajátos nevelési igényű fiatal együttnevelése a középiskolákban (pp. 163–177). ELTE BGYFK és ELTE Eötvös Kiadó.
Fox, M. H., Krahn, G. L., Sinclair, L. B. & Cahill, A. (2015). Using the international classification of functioning, disability and health to expand understanding of paralysis in the United States through improved surveillance. Disability and Health Journal, 8(3), 457–463. https://doi.org/10.1016/j.dhjo.2015.03.002
Földi, J., Berencsi, A., & Vámos, T. (2018). A felső végtag szenzoros és motoros funkcióinak vizsgálata stroke következtében mozgáskorlátozottá vált személyek körében. Rehabilitáció, 28(2–3), 77.
Gillies, M. B., Bowen, J. R., Patterson, J. A., Roberts, C. L. & Torvaldsen, S. (2018). Educational outcomes for children with cerebral palsy: a linked data cohort study. Developmental Medicine & Child Neurology, 60(4), 397–401. https://doi.org/10.1111/dmcn.13651
Hegedüs, D. (2018). Integrált oktatásban résztvevő cerebrális parézissel élő tanulók önértékelésének vizsgálata FNO kategóriák segítségével. Tudományos Diákköri Konferencia. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Hegedüs, D. & Lénárt, Z. (2018). Integráltan tanuló cerebrális paretikus tanulók felső végtagi funkcióinak változásai fél év távlatában. In Gereben, F. (Ed.), Gyógypedagógia dialógusban. (pp.326–332) ELTE BGGYK és MAGYE.
Hurley, D. S., Sukal-Moulton, T. Gaebler-Spira, D., Krosschell, K. J., Pavone, L., Mutlu, A., Dewald, Julius & Msal, M. E. (2015). Systematic Review of Cerebral Palsy Registries/Surveillance Groups: Relationships between Registry Characteristics and Knowledge Dissemination. International Journal of Physical Medicine & Rehabilitation, 3(2), 266. https://doi.org/10.4172/2329-9096.1000266
Jebsen, R., Taylor, N., Trieschmann, R. B. – Trotter, M. J. & Howard, L. A. (1969). An objective and standardized test of hand function. Archieves of Physical Medicine and Rehabilitation, 50(6), 311–319.
Klevberg, G. L. (2017). Hand function and habilitation services among young children with unilateral or bilateral cerebral palsy. A cohort study of performance, development, and current practice. Dissertation for the degree Philosophiae Doctor (Ph.D.). Institute of Health and Society Faculty of Medicine, University of Oslo. https://doi.org/10.1080/01942638.2017.1280873
Kókayné Lányi, M. (2019). Az integrált/inkluzív oktatás feltételrendszere (óvodai és iskolai oktatás integrált módszerrel) – lehetőségek, ellátottság. In Vekerdy-Nagy, Zs. (Ed.), A gyermekrehabilitáció sajátosságai (pp. 550–556). Medicina Könyvkiadó.
Kron, M. (2006). 25 Jahre Integration im Elementarbereich – ein Blick zurück, ein Blick nach vorn. Zeitschrift für Inklusion, 1(1). https://www.inklusion-online.net/index.php/inklusion-online/article/view/185 Kullmann, L. (2012). A modern rehabilitációs szemléletet tükröző egyéni állapotfelmérő módszer, A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) elméleti és gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai. A módszer alkalmazási lehetőségei a mozgássérült emberek rehabilitációjában. Guruló Projekt.
Kullmann, L. & Kullmann, T. (2018). A páciensek véleményének figyelembevétele az egészségügyi ellátás tervezése és értékelése során. A páciensek egészségértékelése. Orvosi Hetilap, 159(6), 215–222. https://doi.org/10.1556/650.2018.30976
Leissner, J., Coenen, M., Froehlich, S., Loyola, D. & Cieza, A. (2014). What explains health in persons with visual impairment? Health Quality of Life Outcomes, 12(65), https://doi.org/10.1186/1477-7525-12-65
Lénárt, Z. & Szemenyei, E. (2015). A Cerebrális paretikus gyermekek, fiatal számára kifejlesztett FNO kategóriakészletek alkalmazhatósága. Gyógypedagógiai Szemle, 43(3), 200–209. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00069/pdf/EPA03047_gyosze_2015_3_200-209.pdf
Lénárt, Z., Szabó, A. & Zahora, N. (2017). Új eszköz központi idegrendszeri sérültek vizsgálatára. IME: Interdiszciplináris magyar egészségügy / Informatika és menedzsment az egészségügyben, 16, 43-47.
Lénárt, Z., Nagymáté. & Szabó,. (2018). Felső végtagi mozgás vizsgálatára alkalmas mozgásanalizátor műszer validálási folyamata OptiTrack kamerarendszer segítségével. Biomechanica Hungarica, 11(2), 93–99. https://doi.org/10.17489/2018/2/07
Lénárt, Z., Szabó-Szemenyei, E., Tóth, A. A. & Kullmann, L. (2018). Self-reported upper limb functioning of pupils with cerebral palsy by the International Classification of Functioning, Disability, and Health. International Journal of Rehabilitation Research, 41(3), 262–266. https://doi.org/10.1097/MRR.0000000000000289
Márkus, E. (2019a). Korai fejlesztő és speciális pedagógiai módszerek életkori és fogyatékosság-specifikus bontásban. In Vekerdy-Nagy, Zs. (Ed.), A gyermek-rehabilitáció sajátosságai (pp. 243–264). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Márkus, E. (2019b). Szomatopedagógia. In Vekerdy-Nagy, Zs. (Ed.), A gyermek-rehabilitáció sajátosságai (pp. 304–310). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Michelsen, S. I., Flachs, E. M., Uldall, P., Eriksen, E. L.,Mcmanus, V.,– Parkes, J., Parkinson, Kathryn N., Thyen, U., Arnaud, C., Beckung, E., O Dickinson, H., Fauconnier, J., Marcelli, M. & Colver, A. (2009). Frequency of participation of 8-12-year-old children with cerebral palsy: a multi-centre cross-sectional European study. European Journal of Paediatric Neurology, 13(2), 65–177. https://doi.org/10.1016/j.ejpn.2008.03.005
Miller, F. & Bachrach, S. J. (2017). Cerebral palsy: A complete guide for caregiving. Johns Hopkins University Press.
Oliveira, R. P., Caldas, C. & Riberto M. (2016). Application of the ICF-CY Brief Core Set for cerebral palsy on a school age child. Acta Fisiatrica, 19(3), 46–50. https://doi.org/10.5935/0104-7795.20160010
Palisano, R., Rosenbaum, P., Bartlett, D. & Livingston, M. (2007). GMFCS – E & R Gross Motor Function Classification System. CanChild Centre for Childhood Disability Research.
Papp, G. (2012). Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai Szemle, 40(4), 295–302.
Papp, G. (2019). Speciális oktatási lehetőségek gyermekkorban. In Vekerdy-Nagy, Zs. (Ed.), A gyermek-rehabilitáció sajátosságai. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Péntek-Dózsa, M. (2020). Útmutató a mozgáskorlátozott tanulók integrált neveléséhez. Eszterházy Károly Egyetem.
Richards, C. & Malouin, F. (2013). Cerebral palsy: definition, assessment and rehabilitation. Handbook of Clinical Neurology, 111, 183–195. https://doi.org/10.1016/B978-0-444-52891-9.00018-X
Rosenbaum, P., Paneth, N., Levition, A., Goldstein, M., Bax, M., Damiano, D., Dan, B. & Jacobsson, B. (2007). A report: the definition and classification of cerebral palsy. Developmental Medicine and Child Neurology. Supplemen, 109(8–14). https://doi.org/10.1111/j.1469-8749.2007.tb12610.x
Russo, R. N., Goodwin, E. J., Miller, M. D., Haan, E. A., Connel, T. M. & Crotty, M. (2008). Self-Esteem, Self-Concept, and Quality of Life in Children with Hemiplegic Cerebral Palsy. The Journal of Pediatrics, 153(4), 473–477. https://doi.org/10.1016/j.jpeds.2008.05.040
Sárközi, J. (2010). Utazótanári tapasztalat az inklúziós környezet megteremtésére. Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon. http://mozgasjavito.hu/wp-content/uploads/2015/11/utazo_konyv.pdf
Schiariti, V., Selb, M., Cieza, A. & O’donnnell, M. (2015). International Classification of Functioning, Disability and Health Core Sets for children and youth with cerebral palsy: a consensus meeting. Developmental Medicine and Child Neurology, 57(2), 149–158. https://doi.org/10.1111/dmcn.12551
Schiariti, V., Tatla, S., Sauve, K & O’donnell, M. (2017). Toolbox of multiple-item measures aligning with the ICF Core Sets for children and youth with cerebral palsy. European Journal of Paediatrics Neurology, 21(2), 252–263. https://doi.org/10.1016/j.ejpn.2016.10.007
Schiariti, V., Mahdi, S. & Bölte, S. (2018). International Classification of Functioning, Disability and Health Core Sets for cerebral palsy, autism spectrum disorder, and attention-deficit-hyperactivity disorder. Developmental Medicine and Child Neurology, 60(9), 933–942. https://doi.org/10.1111/dmcn.13922
Sentenac, M., Ehlinger, V., Michelsen, S. I. – Marcelli, M., Dickinson, H. O. & Arnaud, Cathariarine (2013). Determinants of inclusive education of 8-12 year old children with cerebral palsy in 9 European regions. Research in Developmental Disabilities, 34(1), 588–595. https://doi.org/10.1016/j.ridd.2012.09.019
Sugden, D., Wade, M. G. & Hart, H. (2013). Typical and atypical motor development. Mac Keith Press.
Szenczi, B., Vígh, T., Szekeres, Á. & Zentai, G. (2016). Integráltan tanuló SNI diák szövegértés eredményei az adaptált Országos kompetenciamérésen. In Zsolnai, A. & Kasik, L. (Eds.). Új kutatás a neveléstudományban. A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése (pp. 142–170). Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága.
Teplin, S. W., Howard, J. A. & O’connor, M. J. (1981). Self-Concept of Young Children with Cerebral Palsy. Developmental medicine and Child Neurology, 44(23), 730–738. https://doi.org/10.1111/j.1469-8749.1981.tb02061.x
Tükel Kavak, Ş. & Bumin, G. (2009). The effects of pencil grip posture and different desk designs on handwriting performance in children with hemiplegic cerebral palsy. Journal of Pediatrics, 85(4), 346–352. https://doi.org/10.2223/JPED.1914
Tükel Kavak, Ş. & Eliasson, A.-C. (2011). Development of handwriting skill in children with unilateral cerebral palsy (CP). Disability and Rehabilitation, 33(21–22), 2084–2091. https://doi.org/10.3109/09638288.2011.560335
Ueda, S.& Okawa, Y. (2003). The subjective dimension of functioning and disability: what is it and what is it for? Disability and Rehabilitation, 25(11;12), 596–601. https://doi.org/10.1080/0963828031000137108
Vekerdy-Nagy, Zs. (2017). Cerebralis paresis. In Vekerdy-Nagy, Zs. (Ed.), Bizonyítékon alapuló rehabilitációs medicina (pp. 469–483). Medicina Könyvkiadó Zrt.
WHO = World Health Organization (2007). ICF-CY, International Classification of Functioning, Disability, and Health: Children & Youth version. World Health Organization. https://apps.who.int/iris/handle/10665/43737
Zgur, E. (2012). School process role for children with cerebral palsy. Eastern Journal of Medicine, 17(4), 213–216. https://eastjmed.org/jvi.aspx?pdir=ejm&plng=eng&un=EJM-24865
##submission.additionalFiles##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
