Diplomás kisgyermeknevelők szakmai közérzete és jövőképe

Absztrakt

Jelen tanulmány a diplomás kisgyermeknevelők szakmai közérzetéről szól, és arra tesz kísérletet, hogy értelmezze azokat a perspektívákat, amelyeket a kisgyermeknevelők a szakmai jövőjükkel kapcsolatban látnak. Ehhez szükséges volt megismernünk az eddigi szakmai életutakat, kitekintve a pályaválasztás motívumaira, a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés élményeire és a bölcsődei intézményrendszer munkakörülményeire. A mintánkban 15 diplomás, az Újbudai Bölcsődei Intézményekben dolgozó kisgyermeknevelő szerepel, akik közül 10 fő OKJ-s végzettséggel is rendelkezik. Ennek következtében kutatásunknak nem várt hozadéka, hogy megvilágításba kerültek a két képzési szint sajátosságai is. Kutatásunkban az egyéni írásbeli kikérdezés módszerét és a félig strukturált interjút kombináltuk. A félig strukturált interjúk elemzése az Atlas.ti tartalomelemző szoftver segítségével valósult meg, adatfeldolgozási módszerünk a megalapozott elméleten alapul. Elemzésünk e módszer elveit követi, az adatok elemzése – az induktív kategóriaalkotás – Glaser (1992) elemzési stratégiáján alapszik. Az eredményekből kirajzolódó mintázatok rámutatnak azokra a feltételekre, amelyek hosszú távon motiváltan, örömmel a pályán tarthatják a kisgyermeknevelőket, biztosítva a jó szakmai közérzetet. Magas szintű elhivatottságot tükröz, hogy az intézményünkben dolgozó megkérdezett kisgyermeknevelők mindegyike a szakmához kapcsolódó konkrét továbbtanulási, tanulási és jó néhányan konkrét szakmai jövőképpel rendelkeznek. Eredményeink nemcsak a bölcsődei szakterületnek, valamint a szak fejlesztésével foglalkozó szakembereknek szolgálhatnak fontos ismeretekkel, hanem a szülők számára is megvilágításba kerülhet a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakma sokszínűsége.