Language tests for speech production and language development using speech production skills up to school age
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.127.170Keywords:
language development, speech production tests pre-school childrenAbstract
The quality of communication skills is a major determinant of an individual’s success in the long term. An adequate level of reading and writing is a decisive factor of learning ability and knowledge acquisition, as well as being essential for establishing and building relationships, cooperation and conflict management. The basis for complex and effective language development is a conscious and individualized development programme based on the results of scientifically based assessments. In this paper, we summarize the developmental trajectory of speech production, highlighting the most important milestones. Significant deviations from these milestones can draw the attention of the environment to the warning signs of atypical language development and the existence of a possible language development disorder. This is followed by a collection of measures practised on the national level and tests that measure the speech production abilities and language abilities of preschool children. These use tests that require speech production, detailing their purpose and the factors or abilities that influence the results. For a significant number of tasks, we define the average performance expected from children at a given age. The many types of tasks which test different language levels can highlight the importance of assessing language skills in a variety of ways from pre-school onwards and can also provide ideas for a series of preventive tasks. At the end of the paper, the types of tasks presented are also synthesised in a table summarising the aims of the studies.Downloads
References
Adams, A. & Gathercole, Susan. E. (2000). Limitations In Working Memory: Implications For Language Development. International Journal of Language & Communication Disorders, 35(1), 95–116. https://doi.org/10.1080/136828200247278.
Anvari, S. H., Trainor, L. J., Woodside, J. & Levy, B. A. (2002). Relations among musical skills, phonological processing, and early reading ability in preschool children. Journal of Experimental Child Psychology, 83(2), 111–130. https://doi.org/10.1016/S0022-0965(02)00124-8.
Bertalan, R. (2006). A GMP diagnosztikai eljárás bemutatása és kritikus próbája. Beszédgyógyítás, 16(2), 7–26.
Blomert, L. & Csépe, V. (2012). Az olvasástanulás és -mérés pszichológiai alapjai. In Csapó B.& Csépe V. (Eds.), Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez (pp. 17–85). Nemzeti Tankönyvkiadó. http://pedagogus.edia.hu/sites/default/files/olvasas_tartalmi_keretek.pdf.
Brady, S., Shankweiler, D. & Mann, V. (1983). Speech perception and memory coding in relation to reading ability. Journal of Experimental Child Psychology, 35(2), 345–367. https://doi.org/10.1016/0022-0965(83)90087-5.
Campbell, R. & Butterworth, B. (1985). Phonological Dyslexia and Dysgraphia in a Highly Literate Subject: A Developmental Case with Associated Deficits of Phonemic Processing and Awareness. The Quarterly Journal of Experimental Psychology Section A, 37(3), 435–475. https://doi.org/10.1080/14640748508400944.
Csépe, V. (2017). A zene hatása a fejlődésre és lehetőségei a gyermekgyógyászatban. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 22(4), 83–88.
Dehaene, S. (2003). A számérzék: Miként alkotja meg az elme a matematikát? Osiris Kiadó.
Denckla, M. & Rudel, R. (1972). Color-naming in dyslexic boys. Cortex, 8, 164–176. https://doi.org/10.1016/s0010-9452(72)80016-9.
Fehér, K. (2017). Babák a hangok világában. Typotex.
Fehérné, K. Z. & Sósné, P. M. (2010). Játsszunk beszédet! Sanoma.
Friederici, A. D. (2002). Towards a neural basis of auditory sentence processing. Trends in Cognitive Sciences, 6(2), 78–84. https://doi.org/10.1016/S1364-6613(00)01839-8.
Gathercole, S. E. & Adams, A. M. (1994). Children’s Phonological Working Memory: Contributions of Long-Term Knowledge and Rehearsal. Journal of Memory and Language, 33(5), 672–688. https://doi.org/10.1006/jmla.1994.1032.
Gathercole, S. E. & Adams, A.-M. (1993). Phonological working memory in very young children. Developmental Psychology, 29(4), 770–778. https://doi.org/10.1037/0012-1649.29.4.770.
Gathercole, S. E. & Baddeley, A. D. (1989). Evaluation of the role of phonological STM in the development of vocabulary in children: A longitudinal study. Journal of Memory and Language, 28(2), 200–213. https://doi.org/10.1016/0749-596X(89)90044-2.
Gathercole, S. E. & Baddeley, A. D. (1990). The role of phonological memory in vocabulary acquisition: A study of young children learning new names. British Journal of Psychology, 81(4), 439–454. https://doi.org/10.1111/j.2044-8295.1990.tb02371.x.
Gervain, J. (2019). A magyar morfológia elsajátításának kezdetei. Jelentés és Nyelvhasználat, 6(2), 57–71. https://doi.org/10.14232/jeny.2019.2.5.
Goswami, U., Thomson, J., Richardson, U., Stainthorp, R., Hughes, D., Rosen, S. & Scott, S. K. (2002). Amplitude envelope onsets and developmental dyslexia: A new hypothesis. Proceedings of the National Academy of Sciences, 99(16), 10911–10916. https://doi.org/10.1073/pnas.122368599.
Gósy, M. (1997). Beszéd és óvoda. Nikol.
Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.
Gósy, M. (2006). GMP-diagnosztika: A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata, fejlesztési javaslatok. Nikol Kiadó.
Gyarmathy, D. & Horváth, V. (2010). A beszédhallás szerepe a beszédhang-differenciálásban. Gyógypedagógiai Szemle, 38(2), 126–135.
Gyarmathy, É. (2009). Kognitív Profil Teszt. Iskolakultúra, 3–4, 60–73.
Honbolygó, F. (2019). A zenetanulás kognitív transzferhatásai. Zeneterápiás klub. Előadás. 2019. Március 21. https://www.youtube.com/watch?v=Wg9W3_MIyvw&t=4369s.
Janurik, M. (2008). A zenei képességek szerepe az olvasáselsajátításban. Magyar Pedagógia, 108(4), 289–317.
Jordanidisz, Á. (2009). A fonológiai tudatosság fejlődése az olvasástanulás időszakában. Anyanyelv-Pedagógia, 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=222
Juhász, Á. (1989). A Token teszt alkalmazása gyermekek beszédmegértésének vizsgálatában. Gyógypedagógiai Szemle, 17(1), 53–62.
Juhász, Á. (Ed.). (2007a). Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Logopédiai Kiadó.
Juhász, Á. (2007b). Token beszédmegértési teszt gyermekeknek. In Juhász Á. (Ed.), Logopédiai vizsgálatok kézikönyve + Logopédiai vizsgálatok melléklete (pp. 169–176). Logopédiai Kiadó.
Juhász, V., Kocsisné Kálló, V. & Radics, M. (2019a). A nyelvi fejlesztést meghatározó nyelvi készségeket mérő tesztek alkalmazása a logopédiai gyakorlatban. In A. Varga, H. Andl & Z. Molnár Kovács (Eds.), Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. (p. 119). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet. https://edu.u-szeged.hu/ttkcs/sites/default/files/uploads/files/news/onk2019_absztraktkotet.pdf.
Juhász, V., Kocsisné Kálló, V. & Radics, M. (2019b). Az olvasás- és íráskészséget előrejelző tesztek ismerete, különös tekintettel a fonológiai tudatosságra. In A. Varga, H. Andl & Z. Molnár Kovács (Eds.), Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. (p. 121). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet. https://edu.u-szeged.hu/ttkcs/sites/default/files/uploads/files/news/onk2019_absztraktkotet.pdf.
Juhász, V. & Radics, M. (2019a). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások I. Anyanyelv-Pedagógia, 1. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.1.3.
Juhász, V. & Radics, M. (2019b). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások II. Anyanyelv-Pedagógia, 2. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.2.3.
Kádár, K., Hódi, Á. & Soós, K. (2021). A diszlexiára való hajlam kiszűrésének lehetőségei az óvodában. Módszertani Közlemények, 61(2), 153–172.
Kamhi, A. G. & Catts, H. W. (1986). Toward an Understanding of Developmental Language and Reading Disorders. Journal of Speech and Hearing Disorders, 51(4), 337–347. https://doi.org/10.1044/jshd.5104.337.
Kas, B., Lőrik, J. & Bertalan, R. F. (2017). A korai nyelvi-kommunikációs fejlettség új mérőeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA–3) alapjai és gyakorlati alkalmazási lehetőségei. Logopédia, 2(1), 41–56.
Kas, B., Lőrik, J., M. Bogáth, R., Sz. Vékony, A. & Sz. Mályi, N. (2012). SZÓL-E? Szűrőeljárás az óvodáskori logopédiai ellátáshoz. Útmutató. Logotech.
Kas, B., Lőrik, J., Szabóné, V. A. & Komárominé, K. H. (2010). A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle, 38(2), 114–125.
Kas, B. & Lukács, Á. (2020). „Hogy mondjam?” – a nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-Pedagógia, 13(3), 5–22. https://doi.org/10.21030/anyp.2020.3.1.
Kas, B. & Sósné, P. M. (2019). Early Linguistic Indicators of Later Reading Achievement in Kindergarten doi. Practice and Theory in Systems of Education, 14(1), 23–31.
Kereki, J., Major Zsolt Balázs, Hajtó Krisztina & Fodor-Szlovencsák Katalin. (2014). Őrzők: Egészségügyi alapellátók gyakorlatközpontú kézikönyve. Országos Tisztifőorvosi Hivatal. https://mek.oszk.hu/15800/15817/15817.pdf.
Kertész, Cs. (2023). A szenzomotoros szinkronizáció és a spontán motoros tempó mérése és kapcsolata az olvasás fejlődésével [Disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar]. https://www.ppk.elte.hu/dstore/document/1329/kertesz_csaba_disszertacio.pdf.
Kertész, Cs., F. Földi, R. & Honbolygó, F. (2020). A ritmikai szinkronizáció kapcsolata a fonológiai tudatossággal és az olvasással iskolakezdő gyerekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(3), 455–476. https://doi.org/10.1556/0016.2020.00026.
Kiefer, F. (2007). Jelentéselmélet. Corvina.
Lengyel, Zs. (1997). Bevezetés a pszicholingvisztikába. OOK Press.
Leong, V. & Goswami, U. (2014). Assessment of rhythmic entrainment at multiple timescales in dyslexia: Evidence for disruption to syllable timing. Hearing Research, 308, 141–161. https://doi.org/10.1016/j.heares.2013.07.015.
Locke, J. L. (1997). A Theory of Neurolinguistic Development. Brain and Language, 58(2), 265–326. https://doi.org/10.1006/brln.1997.1791.
Lőrik, J. & Májercsik, E. (2015). Iskolába lépő és 1. Osztályos gyermekek néhány olvasási-írási alapkészségének vizsgálata. Instrukciós füzet és vizsgálati jegyzőkönyv. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Magyarné Várbíró, Z., Szabóné Vékony, A. & Szatmáriné Mályi, N. (2021). Hangtani Tudatosság Gyorsteszt. Logotech+ Kft.
Margitay, T. (2004). Az érvelés mestersége: Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Typotex.
Marosits, I. (2007). A diszlexiaveszélyeztetettség vizsgálata. In Juhász Á. (Ed.), Logopédiai vizsgálatok kézikönyve (pp. 77–93). Logopédiai Kiadó.
McWeeny, S., Choi, S., Choe, J., LaTourrette, A., Roberts, M. Y. & Norton, E. S. (2022). Rapid Automatized Naming (RAN) as a Kindergarten Predictor of Future Reading in English: A Systematic Review and Meta-analysis. Reading Research Quarterly, 57(4), 1187–1211. https://doi.org/10.1002/rrq.467.
Mohai, K. & Gereben, F. (2014). Nyelvi képességek vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle, 42(3), 211–218.
Nagy, J. (2009). Fejlesztés mesékkel. Mozaik Kiadó.
Nagy, J. (2011). DIFER fejlődésvizsgáló programcsomag 4-8 éves életkorban. Mozaik.
Nagy, J., Józsa, K., Vidákovich, T. & Fazekasné, F. M. (2004). Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban: [Az eredményes iskolakezdés hét kritikus alapkészségének országos helyzetképe és a pedagógiai tanulságok: DIFER programcsomag. Mozaik Kiadó.
Neuberger, T. (2017). A szókincs alakulása a beszédfejlődésben. In J. Bóna (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 121–140). Eötvös Kiadó. http://www.eltereader.hu/media/2017/11/Bona_Gyermeknyelv_READER.pdf.
Norton, E. S. & Wolf, M. (2012). Rapid Automatized Naming (RAN) and Reading Fluency: Implications for Understanding and Treatment of Reading Disabilities. Annual Review of Psychology, 63(1), 427–452. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-120710-100431.
Nyitrai, Á., Korintus, M., Hajdúné, H. K., Józsa, K., Rózsa, S. & Kereki, J. (2021). A Gyermekfejlődési kérdőív alkamazása a bölcsődében és az óvodában. https://gyermekut.hu/pdf/Gyermekfejlodesi_kerdoiv_alkalmazasa_online_220217.pdf
Pankovics, B. G. (2022). A tematikus szerepkijelölés a mondatfeldolgozásban. In J. Ballagó, Z. Havasi & M. R. Roskó (Eds.), Diskurzus, jelentés, rendszer: Tanulmányok a 16. Félúton konferenciáról (pp. 74–94). ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/78103/PankovicsBG.pdf?sequence=1.
Pásztor, L. & Tóthné Aszalai, A. (2020). A Hófehérke Óvodai Fonológiai Tudatosságot Fejlesztő Program tapasztalatai. In Juhász V.& Sulyok H. (Eds.), Kommunikáció- és beszédfejlesztés a gyakorlatban (pp. 166–177), SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. https://acta.bibl.u-szeged.hu/72162/1/kommunikacio_es_beszedfejlesztes_tanulmanykotet_2020_166-177.pdf.
Patscheke, H., Degé, F. & Schwarzer, G. (2019). The effects of training in rhythm and pitch on phonological awareness in four- to six-year-old children. Psychology of Music, 47(3), 376–391. https://doi.org/10.1177/0305735618756763.
Pléh, Cs. (2014). A mondatmegértés. In C. Pléh & Á. Lukács (Eds.), Pszicholingvisztika (pp. 251–286). Akadémiai Kiadó.
Pléh, Cs. (2022). A téri nyelv Nagy József vizsgáló módszereiben és a fejlődési pszicholingvisztikában. Iskolakultúra, 32(11), 137–141. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.11.137.
Pléh, Cs. & Lukács, Á. (2014, Eds.). Pszicholingvisztika 1-2: Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630594998
Pléh, Cs., Palotás, G. & Lőrik, J. (2002). Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL). Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634543640.
Racsmány, M., Lukács, Á., Németh, D. & Pléh, Cs. (2005). A verbális munkamemória magyar nyelvű vizsgálóeljárásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 60(4), 479–506. https://doi.org/10.1556/mpszle.60.2005.4.3.
Réger, Z. (2002). Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet. https://mek.oszk.hu/04000/04046/04046.pdf.
Rudel, R. G., Denckla, M. B. & Spalten, E. (1976). Paired Associate Learning of Morse Code and Braille Letter Names by Dyslexic and Normal Children. Cortex, 12(1), 61–70. https://doi.org/10.1016/S0010-9452(76)80030-5.
Sebestyénné, T. É. (2017). Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. ELTE Eötvös Kiadó.
Sedlak, F. & Sindelar, B. (1998). De jó, már én is tudom! I-II. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.
Service, E. (1992). Phonology, Working Memory, and Foreign-language Learning. The Quarterly Journal of Experimental Psychology Section A, 45(1), 21–50. https://doi.org/10.1080/14640749208401314
Service, E. & Kohonen, V. (1995). Is the relation between phonological memory and foreign language learning accounted for by vocabulary acquisition? Applied Psycholinguistics, 16(2), 155–172. https://doi.org/10.1017/S0142716400007062.
Snowling, M. & Hulme, C. (1989). A longitudinal case study of developmental phonological dyslexia. Cognitive Neuropsychology, 6(4), 379–401. https://doi.org/10.1080/02643298908253289.
Torda, Á. (2015). A logopédia ellátás szakszolgálati protokollja. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pedagogiai_szakszolgalat/logopedia-ellatas-szakszolgalati-protokoll.pdf.
Uhrin, D. (2023). Az ötéves kori logopédiai szűrések hazai gyakorlatának vizsgálata BA/Bsc szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem. https://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/139939/.
Vakula, T. (2013). Kísérlet a munkamemória, a szókincs és a szövegértés összefüggéseinek a jellemzésére 3–8 éves korban. Anyanyelv-Pedagógia, 3. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=468.
Vassné, K. E. (1982). Verbális kommunikáció mint az írásbeli kommunikáció előfeltétele. Magyar Pszichológiai Szemle, 39(5), 510–521.
Vassné, K. E. & Meixner, I. (é. n.). INIZÁN instrukció. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Fonetikai és Logopédiai Tanszék (kísérleti példány).
Wolf, M. & Bowers, P. G. (1999). The double-deficit hypothesis for the developmental dyslexias. Journal of Educational Psychology, 91(3), 415–438. https://doi.org/10.1037/0022-0663.91.3.415.
Wolf, M., Bowers, P. G. & Biddle, K. (2000). Naming-Speed Processes, Timing, and Reading: A Conceptual Review. Journal of Learning Disabilities, 33(4), 387–407. https://doi.org/10.1177/002221940003300409.
Zentai, G., Hajdúné, H. K. & Józsa, K. (2021). A gondolkodás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.
Ziegler, J. & Goswami, U. (2005). Reading acquisition, developmental dyslexia, and skilled reading across languages: A psycholinguistic grain size theory. Psychological Bulletin, 131, 3–29. https://doi.org/10.1037/0033-2909.131.1.3
Zsoldos, M. & Sarkady, K. (2001). Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára: MSSST : Meeting Street School Screening Test = Meeting Street Scool szűrőteszt. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
