Preschool linguistic indicators of elementary reading achievement
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.3.125.147Keywords:
linguistic skills, risk of reading disorders, cognitive – linguistic indicators, preschoolAbstract
Literacy is a relatively new development in the evolution of human cognitive abilities. This biological-cultural gap can be bridged only by explicit instruction that modifies the operation of the underlying visual and linguistic neural structures. Literacy development relies on very different fundamental abilities, some of which are genetically determined while others are shaped by early experiences. The process of reading acquisition is therefore very vulnerable as it depends on the early development of different cognitive domains. The main questions of the current research are: (1) What characterises children who are at risk of reading disorders among Hungarian preschool children? (2) What are the early linguistic indicators of poor reading development? Our short-term longitudinal study followed 148 children from kindergarten to first grade through the initial processes of learning to read. We explored the relationship between earlier linguistic skills and later reading achievements by measuring a set of linguistic skills in kindergarten age and reading performance in first grade. Our preliminary results suggest that the group of children with the poorest reading outcomes has not only been significantly weaker in phonological processing tasks but in a number of language skills according to preschool assessments. Poor readers showed significantly lower levels than children with average reading outcomes in phonological, lexical and morphosyntactic tasks. Results suggest that reading outcomes among first-grade children might be predictable based on a screening test measuring linguistic skills at different levels of language. This result makes the early identification and development of children at risk for reading disorders possible.
Downloads
References
Adamikné Jászó, A. (2006). Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó.
Baddeley, A. (2003), Working memory and language: an overview. Jurnal of Communication Disorders. 36(3), 189–208. https://doi.org/10.1016/S0021-9924(03)00019-4
Benczik V. (2001). Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor Kiadó.
Blomert, L. & Csépe V. (2012). Az olvasástanulás és –mérés pszichológiai alapjai. In Csapó, B. & Csépe, V. (Eds.), Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez (pp. 17–86). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Bowers, P. G. & Wolf, M. (1993). Theoretical links among naming speed, precise timing mechanisms and orthographic skill in dyslexia. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal 5, 69–85. https://doi.org/10.1007/BF01026919
Csépe, V. (2006). Az olvasó agy. Akadémia Kiadó.
Csépe, V. (2014a). Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei. In Pléh, Cs. & Lukács, Á. (Eds.), Pszicholingvisztika 1. (pp. 339–370). Akadémia Kiadó. .
Csépe, V. (2014b). Az olvasás zavarai és a diszlexia. In Pléh Cs. Lukács, Á. (Eds.), Pszicholingvisztika 2. (pp. 1325–1344). Akadémia Kiadó..
Csépe, V., Szűcs, D. & Osmanné Sági, J. (2000). A fejlődési diszlexiára (FDL) jellemző beszédhang-feldolgozási zavarok Eltérési Negativitás korrelátumai. Magyar Pszichológiai Szemle, 55(4), 475–500. https://doi.org/10.1556/mpszle.55.2000.4.8
Csépe, V., Szűcs, D. & Lukács, Á. (2001). Mindegy, hogy hogyan tanulunk olvasni? Eltérő tréning, eltérő összemérés, változó eltérési negativitás. In Pléh, Cs., László, J. & Oláh, A. (Eds.), Tanulás, kezdeményezés, alkotás (pp. 198–213). ELTE Eötvös Kiadó.
Dehaene, S. (2005). Evolution of human cortical cirquits for reading and arithmetic: the neuronal recycling hypothesis. In Dechaene, S., Duhamel, j., Hauser, M. & Rizolatti, G. (Eds.), From Mankey Brain to Human Brain. A Fyssen Fondation Symposium (pp. 133–157). Bradford Book. https://doi.org/10.7551/mitpress/3136.003.0012
Dehaene, S. & Cohen, L. (2007). Cultural recycling of cortical maps. Neuron, 56(2), 384–398. https://doi.org/10.1016/j.neuron.2007.10.004
Frith, U. (1985). Beneath the surface of developmental dyslexia. In Patterson, K., Marshall, J.& Coltheart, M. (Eds.), Surface Dyslexia, Neuropsychological and Cognitive Studies of Phonological Reading (pp. 301–330). Erlbaum. https://doi.org/10.4324/9781315108346-18
Jordanidisz, Á. (2009). A fonológiai tudatosság fejlődése az olvasástanulás időszakában. Anyanyelv-pedagógia, 2(4), http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=222 (14.03.2021.)
Jordanidisz, Á. (2012). Az olvasási nehézség és a fonológiai tudatosság kapcsolata. In Váradi, T. (Ed.), IV. Alkalmazott nyelvészeti doktori konferenciakötet (pp. 69–79). MTA Nyelvtudományi Intézet.
Kamhi, A. & Catts, H. (2014). Language and Reading Disabilities. Pearson Education Limited.
Kampis, Gy. (1991). Self Modifying Systems in biology and Cognitive Science. A New Framework for Dinamics, Information and Complexity. Pergamon Press.
Kas, B., Lőrik, J., Molnárné Bogáth, R., Szabóné Vékony, A. & Szatmáriné Mályi, N. (2012). SZÓL-E? – Szűrőeljárás az óvodáskori logopédiai ellátáshoz. Logotech Kiadó.
Keller, T. (2011). Társadalmi értékek és fenntartható fejlődés. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Műhelytanulmányok 7. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. https://www.parlament.hu/documents/1238941/1240165/T%C3%A1rsadalmi+%C3%A9rt%C3%A9kek+2011.pdf/e27f1e43-1248-4602-b87a-0b512638be59?t=1490005530000 ( 14.03.2021.)
Lőrik, J. (2006). A gyermeki fonológiai tudatosság megismeréséről. Beszédgyógyítás, 17(2), 32–60.
Lőrik, J. & Kászonyiné Jancsó, I. (2009). A fonológiai tudatosság fejlesztése és hatása az írott nyelv elsajátítására. In Marton, K. (Ed.), Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája (pp. 11–41). ELTE Eötvös Kiadó.
Lukács, Á., Pléh, Cs., Kas, B. & Thuma, O. (2014). A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In Pléh, Cs. & Lukács, Á. (Eds.), Pszicholingvisztika 1. (pp. 167–250). Akadémia Kiadó..
Lyytinen, P. & Lyytinen, H. (2004). Growth and predictive relations of vocabulary and inflectional morphology in children with and without familial risk for dyslexia. Applied Psycholinguistics, 25(3), 397–411. https://doi.org/10.1017/S0142716404001183
Mohai, K. (2013). Szempontok az olvasási zavarok azonosításához és differenciál-diagnosztikájához. Doktori (PhD) értekezés. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Doktori Iskola, Kognitív Fejlődés Program.
Nagy, J. (2002). XXI. századi nevelés. Osiris Kiadó.
Nation, K. & Angell, P. (2006). Learning to read and learning to comprehend. London Review of Education, Special Issue: The psychology of reading, 4(1), 77–-87. https://doi.org/10.1080/13603110600574538
Nation, K. & Snowling, M. (2004). Beyond phonological skills: Broader language skills contribute to the development of reading. Journal of Research in Reading, 27(4), 342–356. https://doi.org/10.1111/j.1467-9817.2004.00238.x
Németh, D. (2006). A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Akadémia Kiadó.
Ong, W. (1982). Orality and Literacy. The Technologizing of the Word. Methuen and Co. Ltd. https://doi.org/10.4324/9780203328064
Ostorics, L., Szalay, B., Szepesi, I. & Vadász, Cs. (2016). PISA 2015 összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal.https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2015_osszefoglalo_jelentes.pdf (
Pennington, B. (2009). Diagnosing Learning Disorders. A Neuropsychological Framework. The Gilford Press.
Peterson, R. & Pennington, B. (2012). Seminar: Developmental Dyslexia. The Lancet, 379(9830), https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)60198-6
Raven, J. C. (1984). Manual for the Coloured Progressive Matrices (Revised). NFER-Nelson.
Share, D. (2008). Orthographic learning, phonology and the self-teaching hypothesis. Child Development and Behavior, 36, 31–82. https://doi.org/10.1016/S0065-2407(08)00002-5
Shaywitz, B. & Shaywitz, S. (2009). Functional Brain Imaging in Studies of Reading and Dyslexia. In Encyclopedia of Language and Literacy Development. Canadian Language and Literacy Research Network. .
Tóth, D. & Csépe, V. (2008). Az olvasás fejlődése kognitív pszichológiai szempontból. Pszichológia, 28(1), 35–52. https://doi.org/10.1556/Pszi.28.2008.1.3
Vaessen, A. (2010). Cognitive Dynamics of Fluent Reading and Spelling Development. Cognitive Neuroscience, PhD Doctoral Thesis, Universiteit Maasricht.
Ziegler, J. & Goswami, U. (2005). Reading acquisition, developmental dyslexia, and skilled reading across languages: A psycholinguistic grain size theory. Psychological Bulletin, 131(1), 3–29. https://doi.org/10.1037/0033-2909.131.1.3
Additional Files
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
