Features of articulation during the first language acquisition period
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.78.93Keywords:
language-acquisition, articulation, age, speech production, speech perceptionAbstract
During the process of the first language acquisition, the child acquires all the language skills through a particular sequence of steps. Although the process of speech development can be considered relatively universal, it is also important in each case to consider individual factors and environmental characteristics. The present study summarizes the parameters of one of the sub-areas of this process and the main results of previous studies of aspects of the articulatory and pronunciation process . It also introduces the various stages of language acquisition, variations attributable to the speaker’s gender, and the acoustic changes resulting from articulatory development . In addition, the paper attempts to emphasize the effect of influential parameters in addition to physiological development.
Downloads
References
Adamikné Jászó, A. (2006). Az olvasás múltja és jelene. http://mek.oszk.hu/09400/09498/09498.pdf (2018. 07. 13.)
Ashby, M. & Maidment, J. (2008). Introducing Phonetic Science. Language, 84(2), 401–403. https://doi.org/10.1017/CBO9780511808852
Auszmann, A. (2016). Magyar gyermekek magánhangzóinak akusztikai-fonetikai jellemzői. Doktori disszertáció. ELTE BTK. https://doi.org/10.15476/ELTE.2016.140
Auszmann, A. & Neuberger, T. (2014). Age- and gender-related differences in formant structure during the stabilization process of vowels. In L. Veselovská, & M. Janebová (Eds.), Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium Language Use and Linguistic Structure (pp. 663–677). Palacký University.
Beke, A. & Horváth, V. (2015). Kisiskolások alaphangmagasságának variabilitása, Beszédkutatás 2015(1), 133‒147. 10.15775/Beszkut.2015.23.
Bennett, K. K., Weigel, D. J. & Martin, S. S. (2002). Children’s acquisition of early literacy skills: examining family contributions. Early Childhood Research Quarterly, 17, 295‒317. https://doi.org/10.1016/S0885–2006(02)00166–7
Bóna, J. & Imre, A. (2010). A rövid-hosszú magánhangzók óvodás és kisiskolás gyermekek beszédprodukciójában. In Navracsics, J. (Ed.), Nyelv, beszéd, írás. Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 107 (pp. 49–56). Tinta Könyvkiadó.
Cole, M. & Cole, S. R. (1998). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó.
Cole, M. B., Russel, K. R. & Mabee, T. J. (2003). Relation of headwater macroinvertebrate communities to instream and adjacent stand characteristics in managed second growth forests of the Oregon coast mountain range. Canadian Journal of Forest Research, 33, 1433–1443. https://doi.org/10.1139/x03–059
Deme, A. (2012). Óvodások magánhangzóinak akusztikai jellemzői. In Markó, A. (Ed.), Beszédtudomány. Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig (pp. 77–99). ELTE BTK & MTA NYTI.
Deme, A. (2016). Magánhangzók ejtése és észlelése a szopránéneklésben. ELTE Eötvös Kiadó.
Donegan, P. (2002). Normal vowel development. In M. J. Ball & F. E. Gibbon (Eds.), Vowel disorders (pp. 1‒35). Butterworth-Heineman., https://doi.org/10.4324/9780203103890
Escalona, S. (1973). Basic modes of social interaction: their emergence and patterning during the first two years of life. Merrill-Palmer Quarterly.
Fant, G. (1966). A note on vocal tract size factors and non-uniform F-pattern scalings. Speech Transmission Laboratory Quarterly Progress and Status Report, 1, 22–30.
Fitch, W. T. & Giedd, J. (1999). Morphology and development of the human vocal tract: A study using magnetic resonance imaging. Journal of the Acoustical Society of America, 106(3), 1511–1522. https://doi.org/10.1121/1.427148
Gervain, J. (2011). A csecsemőkori beszédészlelés mechanizmusai és a nyelvelsajátítás. Magyar Tudomány. http://www.matud.iif.hu/2011/08/04.htm (2017. 12. 03.), 10.1038/nrn1605
Goldfield, E. C., Kay, B. A. & Warren, W. H. (1993). Infant bouncing: The assembly and tuning of action systems. Chil.d Development, 64(4), 1128–1142. https://doi.org/10.2307/1131330
Gósy, M. (1997). Beszéd és óvoda. Nikol.
Gósy, M. (2004). Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó.
Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.
Gósy M. (2006). Beszédképzés és nyelvi reprezentáció. Magyar Nyelv, 57(1), 287–299.
Hacki, T. & Heitmuller, S. (1999). Development of the child’s voice: Premutation, mutation. International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology, 49(1), 141–144. https://doi.org/10.1016/S0165–5876(99)00150–0
Hasek, C. S., Singh, S., Murry, T. 1980. Acoustic attributes of preadolescent voices. The Journal of the Acoustical Society of America 68, 1262–1265., https://doi.org/10.1121/1.385118
Horváth, V. (2013). Temporális szerveződés kilencéves gyermekek spontán beszédében. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 2013(pp. 144–159). MTA Nyelvtudományi Intézet.
Horváth, V. (2016). A hallássérülés hatása a beszédre. In Fonetikai olvasókönyv (pp. 105–118). ELTE BTK Fonetikai Tanszék., https://doi.org/10.18425/FONOLV.2016.09
Ishizuka, K., Mugitani, R., Kato, H. & Amano, S. (2007). Longitudinal developmental changes in spectral peaks of vowels produced by Japanese infants. Journal of the Acoustical Society of America, 121(4), 2272–2282., https://doi.org/10.1121/1.2535806
Juhász, J., Szőke, I., O. Nagy, G. & Kovalovszky, M. (1987, Eds.), Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó.
Keenan, J. B. & MacWhinney, B. (1987). Understanding the relationship between comprehension and production. In H. W. Dechert & M. Raupach (Eds.), Psycholinguistic models of production (pp. 149–151). Ablex Publishing Corporation.
Kehoe, M. M. & Lleó, C. (2003). The acquisition of nuclei: a longitudinal analysis of phonological vowel length in three German-speaking children. Journal of Child Language, 30(3), 527–556., https://doi.org/10.1017/S030500090300566X
Knight, R. A. (2012). Phonetics – A course book. Cambridge University Press.
Krepsz, V. (2018). Akusztikai-fonetikai jellemzők a spontán beszéd elsajátításában. Doktori disszertáció. ELTE BTK., https://doi.org/10.15476/ELTE.2018.184
Laver, J. (1994). Principles of phonetics. Cambridge University Press., https://doi.org/10.1017/CBO9781139166621
Lee, S., Potamianos, A. & Narayanan, S. (1999). Acoustics of children’s speech: Developmental changes of temporal and spectral parameters. Journal of the Acoustical Society of America, 105(3), 1455–1468., https://doi.org/10.1121/1.426686
Lengyel, Zs. (1981). A gyereknyelv. Gondolat Könyvkiadó.
Lukács, Á. (2006). Nyelvelsajátítás. In Kovács, I. & Szamarasz, V. Z. (Eds.), Látás, nyelv, emlékezet (pp. 95–111). Typotex Kiadó.
MacNeilage, P. F., Davis, B. (1990). Acquisition of speech production: Frames, then content. In M. Jeannerod (Ed.), Attention and performance 13: Motor representation and control (pp. 453–476). Lawrence Erlbaum Associates, Inc., https://doi.org/10.4324/9780203772010–15
Mampe, B., Friederici, A. D., Christophe, A. & Wermke, K. (2009). Newborns’ cry melody is shaped by their native language. Current Biology, 19(23), 1994‒1997., http://dx.doi.org/10.1016/j.cub.2009.09.064
Markó, A. & Dér, Cs. I. (2011). Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In Navracsics, J. & Lengyel, Zs. (Eds.), Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben (pp. 49–61). Pszicholingvisztikai tanulmányok II. Tinta Könyvkiadó., 10.15775/Beszkut.2019.187-205
Markó, A., Csapó, T. G., Deme, A., Gráczi, T. E. & Bartók, M. (2019). Gyermekek lingvális artikulációjának variabilitása magánhangzós nyelvkontúrok alapján. In Bóna, J. & Horváth, V. (Eds.), Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után, Beszéd – Kutatás – Alkalmazás (pp. 23–44). ELTE Eötvös Kiadó.
Nelson-Moon, Z. L. (2007). Craniofacial growth, the cellular basis of tooth movement and anchorage. In Mitchell, L. (Ed.), An introduction to orthodontics (pp. 29–48). Oxford University Press.
Neuberger, T. (2011). Gyermekek spontán beszédének szerkesztettsége és folyamatossága. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 2011, (pp. 83–95). MTA Nyelvtudományi Intézet.
Neuberger, T. (2012). Szóelőhívás gyermekek szóasszociációiban és spontán beszédében. In Navracsics, J. & Szabó, D. (Eds.), A mentális folyamatok a nyelvi feldolgozásban. Pszicholingvisztikai tanulmányok III (pp. 85–94). Tinta Könyvkiadó.
Neuberger, T. (2014). A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. Eötvös Kiadó.
Pettinato, M., Tuomainen, O., Granlund, S. & Hazan, V. (2016). Vowel space area in later childhood and adolescence: Effects of age, sex and ease of communication. Journal of Phonetics, 1–14., https://doi.org/10.1016/j.wocn.2015.07.002
Roach, P. (2001). Phonetics. Oxford University Press.
Sebestyénné Tar, É. (2006). A 3–6 éves kori fonológiai fejlődés kronológiai mintázata a magyarban. Open Art.
Seikel, J. A., King, D. W. & Drumright, D. G. (2010). Anatomy & Physiology for Speech, Language and Hearing. Cengage Learning.
Selby, J. C., Robb, M. P. & Gilbert, H. R. (2000). Normal vowel articulations between 15 and 36 months of age. Clinical Linguistics and Phonetics, 14, 255‒265., https://doi.org/10.1080/02699200050023976
Stemberger, J. P. (1989). Speech errors in early child language production. Journal of Memory and Language, 28, 164–188., https://doi.org/10.1016/0749–596X(89)90042–9
Stevens, K. N. (1989). On the quantal nature of speech. Journal of Phonetics, 17(1), 3–45. https://doi.org/10.1016/S0095–4470(19)31520–7
Tancz T. (2011). A kommunikáció és nyelv fejlődése a kora gyerekkorban. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.
Temple, E. C., Hutchinson, I., Laing, D. G. & Jinks, A. L. (2002). Taste development: differential growth rates of tongue regions in humans. Developmental brain research, 135(1), 65–70., https://doi.org/10.1016/S0165–3806(02)00307–3
Titze, I. R. (1994). Principle of Voice Production. The Journal of the Acoustical Society of America, 104(3), 1148., https://doi.org/10.1121/1.424266
Tóth, A. (2014). Gyermekek nemének és életkorának meghatározása a beszédük alapján. Beszédkutatás 2014, 98–111.
Traxler, M., Gernsbacher, M. & Cortese, M. (2006). Handbook of Psycholinguistics. Academic Press. https://doi.org/10.2307/416113
Vicsi, K. (2010). Fiziológiai, fizikai alapok. In Németh, G. & Olaszy, G. (Eds.), A magyar beszéd. Akadémiai Kiadó.
Vorperian, H. K. & Kent, R. D. (2007). Vowel acoustic space development in children: a synthesis of acoustic and anatomic data. Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 50, 1510–1545., http://dx.doi.org/10.1044/1092–4388(2007/104)
Vorperian, H. K., Wang, S., Chung, Moo K., Schimek, E. M., Durtschi, R. B. & Kent, R. D. (2009). Anatomic development of the oral and pharyngeal portions of the vocal tract: An imaging study. Journal of Acoustical Society of America, 125(3), 1666–1678., https://doi.org/10.1121/1.3075589
Watson, P. & Munson, B. (2007). A comparison of vowel acoustics between older and younger adults. ICPhS XVI. Saarbrücken, 6–10 August 2007.
Welch, G. F. & Howard, D. M. (2002). Gendered voice in the cathedral choir. Psychology of Music, 30, 102–120., https://doi.org/10.1177/0305735602301008.19
Whiteside, S. P. & Hodgson, C. (2000). Some acoustic characteristics in the voices of 6- to 10-year-old children and adults: a comparative sex and developmental perspective. Logoped Phoniatr Vocol, 25(3), 122‒132., https://doi.org/10.1080/14015430050175851.
Zajdó, K. & Stoel-Gammon, C. (2003). The acquisition of vowels in Hungarian: developmental data. In Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences in Barcelona 3 (pp. 2229‒2232)., https://doi.org/10.3765/bls.v28i1.3851
Zajdó, K. & Powell, S. (2008). Acquisition of phonological vowel length in children acquiring Hungarian. In Proceeding od ISSP 2008: the 8th International Seminar on Speech Production (pp. 173–176).
Zajdó, K., Wempe, T. G., van der Stelt, J. & Pols, L. C. (2011). The acquisition of Hungarian high front unrounded short vs. long vowels. In Prodeedings of ICPhS XVII (pp. 2252‒2255).
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
