Changes in the vocabulary of native Hungarian children from the end of kindergarden to elementary school

Authors

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.63.77

Keywords:

vocabulary, vocabulary tests, speech of kindergarten children and elementary school children

Abstract

The development of the vocabulary is one of the main research areas of linguistics. At what age do children produce their first lexical items? How many words do children acquire per day? How large is the vocabulary at given periods of language acquisition? The amount of vocabulary is hard to define accurately, so only estimated data only exist, based on the experience of researchers and therapists. Lexical items produced in a given speech situation do not provide information on the entire range of expressive and receptive vocabulary. In addition, vocabulary size varies according to age. . The article focuses on the vocabulary skills of kindergarten children and elementary school children, based onrecently published work on Hungarian children. Furthermore, the most frequently used vocabulary tests are also reviewed. Empirical studies have emphasized great individual differences between children with regard to their vocabulary skills, which has a pedagogical aspect as well. Vocabulary has long been recognized as a strong determinant of success at reading and studying. A lower level of receptive and expressive vocabulary knowledge may result in problems in reading and learning processes; therefore the development of vocabulary skills may be important.

Downloads

Download data is not yet available.

References

Adamikné Jászó, A. (2006). Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó.

Bakonyi, H. (1918). A gyermeknyelvi szókincs fejlődése. A gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság közlönye, 12(7–10),337–338.

Bóna, J., Imre, A., Markó, A., Váradi, V. & Gósy, M. (2014). GABI – Gyermeknyelvi beszédadatbázis és információtár. Beszédkutatás 2014, 246–251.

Bóna, J. & Imre, A. (2017). Szójelentések meghatározása 5 és 9 éves kor között. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 2017 (pp.185–203).

Büky, B. (1984). Az anyanyelvi képességek fejlesztése és továbbfejlesztése életkoronként. In Büky, B., Egyed, A. & Pléh, Cs. (Eds.), Nyelvi képességek – Fogalomkincs – Megértés (pp. 5–155). Tankönyvkiadó.

Cs. Czachesz, E. (2014). A szókincs és az olvasás kapcsolata az iskoláskor előtt. Könyv és nevelés, 16(2), 64–72.

Cser, J. (1939). A magyar gyermek szókincse. Gyakorisági és korszótár. Magyar Paedagogiai Társaság.

Crystal, D. (2003). A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó.

Csányi, Y. (1974). Peabody szókincs-teszt. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola.

Csányi, Y. (1976). A Peabody szókincsvizsgálat hazai alkalmazásának első tapasztalatai siket és halló gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 33(3), 242–260.

Csányi, Y. (1990). A Gardner expresszív egyszavas képes szókincsteszt. Kézirat.

Galton, F. (1883). Inquires into human faculty and its developments. Dent. https://doi.org/10.1037/14178-000

Gósy, M. (1981). A beszédhang kialakulása a gyermeknyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek 7, 67– 90.

Gósy, M. (1995/2006). GMP-diagnosztika. Nikol.

Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.

Gósy, M. & Kovács, M. (2001). A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében. Magyar Nyelvőr, 125(3), 330–354.

Horváth, V. (2014). Szóidőtartamok gyermekek és felnőttek spontán narratíváiban. In Gósy, M. (2014, Ed.), Beszédkutatás 2014 (pp. 87–97). MTA Nyelvészeti Intézet.

Horváth, V. (2016). Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői. Alkalmazott Nyelvtudomány, 16(1), 1–14. http://dx.doi.org/10.18460/ANY.2016.1.002

Józsa, K. (2016). Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben. Iskolakultúra, 26(4), 59–74. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.59

Juhász, V. & Radics, M. (2019a). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások I. Anyanyelv-pedagógia, 11(1). https://doi.org/10.21030/anyp.2019.1.3

Juhász, V. & Radics, M. (2019b). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások II. Anyanyelv-pedagógia, 11(2). https://doi.org/10.21030/anyp.2019.2.3

Kapitány, D. & Laczkó, M. (2017). A mese a gyermekek szövegértési folyamatában diagnosztikus és terápiás szempontból. Könyv és Nevelés, 11(3), https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/a-mese-a-gyermekek-szovegertesi-folyamataban-diagnosztikus-es-terapias-szempontbol#main-content (2021.06.03.)

Kas, B., Lőrik, J., Szabóné Vékony, A. & Komárominé Kasziba, H. (2010). A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle, 38(2), https://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=32&jaid=469 (2018. 11. 29.)

Kas, B., Lőrik, J. & Bertalan, R. F. (2017). A korai nyelvi-kommunikációs fejlettség új mérőeszköze, a MacArthur–Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA–3) alapjai és gyakorlati alkalmazási lehetőségei. Logopédia, 2(1), 41–56. http://real.mtak.hu/72617/1/Logopedia_2017_1_u.pdf (2021. 05. 25.)

Lengyel, Zs. (2008). Magyar Asszociációs Normák Enciklopédiája I. Tinta Könyvkiadó.

Lengyel, Zs. (2018). Lexikai csoportképzés a mentális lexikonban: generációs és kronológiai szempontok. Alkalmazott Nyelvtudomány, 8(1), 1–25. http://dx.doi.org/10.18460/ANY.2018.1.005

Lőrik, J., Ajtony, P., Palotás, G. & Pléh, Cs. (2015). Aktívszókincs-vizsgálat (LAPP). Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest.

Lukács, Á. (2014). Szótanulás. In Pléh, Cs. & Lukács, Á. (Eds.), Pszicholingvisztika (pp. 521–550). Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630594998

Lukács, Á., Pléh, Cs., Kas, B. & Thuma, O. (2014). A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In Pléh, Cs. & Lukács, Á. (Eds.), Pszicholingvisztika (pp. 167–251). Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630594998

Macher, M. (2016). Szóaktiválási és szótanulási folyamatok működése tanulásban akadályozott gyermekeknél. Gyógypedagógiai Szemle, 4, 257–269. http://epa.oszk.hu/03000/03047/00073/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2016_04_

-269.pdf (2021. 04. 23.)

Meixner, I. (2000). A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. ELTE BGGYFK.

Nagy, J. (1978). A szófajok gyakorisági jellemzői a 8–10 éves tanulók nyelvhasználatában. Magyar Nyelv, 74(1), 186–204.

Nagy, J. (1980). 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó.

Nagy, J., Józsa, K., Vidákovich, T. & Fazekasné Fenyvesi, M. (2004a). Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára: DIFER programcsomag. Mozaik Kiadó.

Nagy, J., Józsa, K., Vidákovich, T. & Fazekasné Fenyvesi, M. (2004b). Az elemi alapképességek fejlődése 4-8 éves életkorban. Az eredményes iskolakezdés hét kritikus alapkészségének országos helyzetképe és a pedagógiai tanulságok. Mozaik Kiadó.

Neuberger, T. (2008). A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia, 1(3–4), http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=86

Neuberger, T. (2014). A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó.

Pléh, Cs. (2006). A gyermeknyelv. In Kiefer, F. (Ed.), Magyar nyelv (pp. 753–782). Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630583244

Smith, M. E. (1926). An investigation of the development of the sentence and the extent of vocabulary in young children. University of Iowa Studies in Child Language, 4, 1–22.

Sugárné Kádár, J. (1985). A szókincs és a szófajok gyakoriságának alakulása 3-6 éves gyermekek beszédében verbális feladat megoldás, illetve kommunikáció során. In Sugárné Kádár, J. (Ed.), Beszéd és kommunikáció az óvodás-és kisiskolás korban (pp. 149−158). Akadémiai Kiadó.

Szántó, A. (2016). Beszédfeldolgozási folyamatok változásai a fejlesztés függvényében. Doktori disszertáció. ELTE BTK. https://doi.org/10.15476/ELTE.2016.021

Vakula, T. (2015). Óvodások hallás utáni szövegértésének fejlesztése mesetréninggel. Anyanyelv-pedagógia, 8(4), http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=596 . (2021. 06. 10.)

Vértes, O. A. (1953). A gyermek nyelve. Jegyzet. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola – Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat.

Zsoldos, M. & Fazekas, A. (2005). Az aktív fogalmi szint vizsgálata diszfáziás és nem diszfáziás hallássérült tanulóknál. Gyógypedagógia Szemle, 33(2), 100–112.

Downloads

Published

2022-04-07

How to Cite

Horváth, V. (2022). Changes in the vocabulary of native Hungarian children from the end of kindergarden to elementary school. Journal of Early Years Education, 10(1), 63–77. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.63.77