Children’s talk and interaction – Conversation skills of children age 5-7
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.39.62Keywords:
conversation, children’s conversational skills, discourse skills, language development, talk-in-interactionAbstract
The study of children’s conversations has recently become an important area of child language research. Conversation, or talk-in-interaction, is a central form of language use, linked to special skills which include not only knowing the language but also knowing how to use it social situations. Research on conversation of children aged 5-7 shows that this is a particularly significant age in the development of conversational skills, characterized by remarkable changes. The first part of the present study provides an overview of the most important previous research on childhood conversations, including sociolinguistic, psycholinguistic and developmental pragmatic work. The second part explores the main features of talk-in-interaction of children aged 5-7, addressing such phenomena as turn taking, speech acts, backchannel signals, coherence and repair in conversation.
Downloads
References
Arendt, B. (2015). Kindergartenkinder argumentieren – Peer-Gespräche als Erwerbskonzept. In Arendt/Heller/Krah (Hgg.), Kinder argumentieren. Interaktive Erwerbskontexte und -mechanismen. Mitteilungen des Deutschen Germanistenverbandes, 62(1),. 21-33. https://doi.org/10.14220/mdge.2015.62.1.21
Asztalos, A. (2020). Az egyéni tanulói megnyilatkozástípusok jellemzői az osztálytermi diskurzusban. Anyanyelv-pedagógia, 13(2), 20–33. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=837
Balázs, A., Krizsai, F. & Babarczy, A. (2019). Beszédaktusok megértése óvodáskorban. Magyar Nyelvőr, 143(3), 311–325. http://nyelvor.c3.hu/period/1433/143304.pdf (2022. 02.10.)
Balázs, P. (2010). A pragmatikai kompetencia fejlődésének vizsgálata kisiskolások körében. Anyanyelv-pedagógia 2010. 3(1), https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=243 (2022. 02.10.)
Babarczy, A. & Szűcs, M. Z. (2019). Az irónia és a hazugság kommunikatív komponenseinek felismerése 5–10 éves korban. Magyar Nyelv, 115(2), 164–175.https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.2.164
Bartha, Cs. (2002). Nyelvi hátrány és iskola. Iskolakultúra, 12(6–7), 84–93.
Bateman, A. & Church, A. (2017, Eds.). Children’s knowledge-in-interaction: Studies in conversation analysis. Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-10-1703-2
Blum-Kulka, S. & Snow, K. (2022, Eds.). Talking to Adults. The contribution of multiparty discourse to Language Acquisition. Lawrence Erlbaum Associates. https://doi.org/10.4324/9781410604149
Bóna, J. (2015). 6–13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban. Anyanyelv-pedagógia, 8(2), https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=569
Bóna, J. (2018). A beszédfejlődés kisgyermekkortól kamaszkorig. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6 (3), 111–122. https://doi.org/10.31074/20183111122
Bóna, J. (2019). Megakadáskapcsolatok és komplex megakadások óvodások és kisiskolások beszédében. In Bóna J. & Horváth V. (Eds.). Az anyanyelv fejlődése 3 éves kor után (pp. 259–273). Eötvös Kiadó.
Boronkai, D. (2011). Konverzációs stratégiák kisgyermekkorban. In Klein Á., Bús I. & Meskó N. (Eds.) Nevelés és kutatás. Tanulmányok az óvodapedagógus-képzéshez (pp. 31–45). PTE IGYFK. Boronkai, D. (2019). Hibajavítási stratégiák a kora gyermekkorban, Kultúratudományi Szemle, 1(1), 51-67.
Boronkai, D. (2021). Konverzációelemzés a gyermeknyelv kutatásában. Kultúra-tudományi Szemle, 3(1), 131–152.
Brown, P. (2012). The Cultural Organization of Attention. In Duranti et al (eds) 2012. The Handbook of Language and Socialization (pp. 29–56). Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444342901.ch2
Canfield, C. F., Edelson, L. R. & Saudino, K. J. (2016). Genetic and Environmental Links between Natural Language Use and Cognitive Ability in Toddlers. Child Development 88(2): 573–583. https://doi.org/10.1111/cdev.12604
Casillas, M. (2014). Turn-taking. In Matthews, D. (Ed.), Pragmatic developement in first language acquisition (pp. 53–71). John Benjamins.. https://doi.org/10.1075/tilar.10.04cas
Casillas, M., Bobb, S. C. & Clark, E. V. (2016). Turn-taking, timing, and planning in early language acquisition. Journal of Child Language, 43(6). 1370- 1377. https://doi.org/10.1017/S0305000915000689
Cekaite, A. (2012). Child Pragmatic Development. In Chapelle, C. A. (Ed.), The Encyclopedia of applied linguistics. Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781405198431.wbeal0127
Clark, E. (2009). First language acquisition. Cambridge University Press.
https://doi.org/10.1017/CBO9780511806698
Cook-Gumperz, J., Corsaro, W. A. & Streeck, J. (1986). Children’s Worlds and Children’s Language. Mouton de Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110864212
DeThorne L., Petrill S., Hart S., Channell R., Campbell R., Deater-Deckard K., Thompson L. & Vandenbergh D. (2008). Genetic effects on children’s conversational language use. Journal of Speech, Language, and Hearing Research. 2008(51), 423–435. https://doi.org/10.1044/1092-4388(2008/031)
DeThorne L., Petrill S., Schatschneider C. & Cutting L. (2010). Conversational language use as a predictor of early reading development: Language history as a moderating variable. Journal of Speech, Language, and Hearing Research. 2010(53), 209–223. https://doi.org/10.1044/1092–4388(2009/08–0060)
Duranti, A., Ochs, E. & Schieffelin, B. (2012, Eds.), The Handbook of Language and Sozialization. Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444342901
Ervin-Tripp, S. & Mitchell-Kernan, C. (1997, Eds), Child discourse. Academic Press. https://doi.org/10.1017/S004740450000751X
Filipi, A. (2014). Conversation Analysis. In Matthews, D. (2014, Ed.), Pragmatic developement in first language acquisition (pp. 71–87). John Benjamins. https://doi.org/10.1075/tilar.10.05fil
Fujiki, M .& Brinton, B. (2017). Pragmatics and Social Communication in Child Language Disorders. In Schwartz, R. G. (Ed.), (2017). Handbook of child language disorders Psychology Press. https://doi.org/10.4324/9781315283531
Gál, Z. (2015). A szociális kommunikációs képesség mérőeszközének fejlesztése 10–19 évesek körében. Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/OKM_kutatasi_eredmenyek2015/szocialis_komm_fejlesztese.pdf (2022.02.10.)
Gardner, H. & Forrester, M. (Eds.) (2010). Analysing Interactions in Childhood: Insights from Conversation Analysis. Wiley Blackwell.
Garvey, C. & Berninger, G. (1981). Timing and turn taking in children’s conversations. Discourse Processes, 4(1), 27–57. https://doi.org/10.1080/01638538109544505
Geekie, P. & Raban, B. (1994). Language learning at home and school. In Gallaway, C. & Richards, B. (Eds.), Input and interaction in language acquisition (pp. 153–180). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511620690.009
Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.
Gósy, M. (2017). Anyanyelv-elsajátítás: kutatási irányok, módszerek, lehetőségek. In Bóna, J. (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 9–33). ELTE Eötvös Kiadó.
Gyarmathy, D. & Horváth, V. (2018). A néma szünetek sajátosságai óvodások és kisiskolások spontán beszédében. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 26. (pp. 134–155). MTA Nyelvészeti Intézet. https://doi.org/10.15775/Beszkut.2018
Hámori, Á. (2017). Diskurzusműfaj, séma és forgatókönyv: A „vicc” műfaj sémájának jellemzői és kiépülési dinamikája a társas interakciókban. Magyar Nyelv, 113(3), 311−329. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.3.311
Hámori, Á. (2018). Diskurzusműfajok és beszélt nyelvi szövegtípusok: szociokulturális gyakorlat, elsajátítás és tudás az oktatásban és a mindennapokban. In Balázs, G. & Lengyel, K. (Eds.), Grammatika és oktatás – időszerű kérdések : Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat (pp. 71–84). ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Inter Nonprofit Kft.
Hámori, Á. (2019). A metanyelvi és metapragmatikai tudatosság jelzései óvodáskorban: 6 éves gyermekek társalgásainak metapragmatikai elemzése. In Bóna J. & Horváth V. (Eds.), Az anyanyelv fejlődése három éves kor után (pp. 17–38) . Eötvös Kiadó.
Hámori, Á. (2021). Gyermekek társalgása 6 és 8 éves korban: konverzációs készségek és fejlődésük. Előadás a 28. MANYE Kongresszuson. Veszprémi Egyetem. 2021. április 20. https://mftk.uni-pannon.hu/manye-28-kongresszus
Heath, S.B. (1983). Ways with words: Language, life, and work in communities and classrooms. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511841057
Hugyecz, E. & Krepsz V. (2011). Szociolingvisztikai vizsgálat óvodások körében (Esettanulmány). Alkalmazott nyelvészeti közlemények 6/2011. 59–72.
Horváth, V. (2017). Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6–9 éves gyermekek spontán narratíváiban. In Bóna, J. (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 97–120). ELTE Eötvös Kiadó. Hymes, D. (1974). Foundations in Sociolinguistics: An ethnographic approach. University of Pennsylvania Press.
Ivaskó, L. (2013). Lehetőségek a pragmatikai képesség tanulmányozására a pragmatika, a nyelvészet és a kognitív idegtudomány határán. Magyar Nyelv. (109)/2, 170–177. http://epa.oszk.hu/00000/00032/00058/pdf/ (2022. 02. 10.)
Jelencsik-Mátyus, K. (2015). A szociolingvisztikai stílus: Stratégiák a gyermek–felnőtt diskurzusban. PhD disszertáció. Szegedi Tudományegyetem. https://doi.org/10.14232/phd.2593
Jordanidisz, Á. (2017). Magyar anyanyelvű gyerekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4 és 10 éves kor között. In Bóna, J. (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 203–221). ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.15476/ELTE.2015.070
Karmiloff, K. & Karmiloff-Smith, A. (2001). Pathways to language: from fetus to adolescent. Harvard University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctvjk2wz6
Keenan, E. (1974). Conversational competence in children. Journal of Child Language, 1(2), 163–183. https://doi.org/10.1017/S0305000900000623
Kondacs, F. (2018). A hát diskurzusjelölő prozódiai jellemzői a gyermeknyelvben. In Ludányi, Zs. (Ed.), Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből (pp. 33–44). MTA Nyelvtudományi intézet.
Krepsz, V. (2012). Óvodai beszélgetések: Gyermeknyelvi jellegzetességek az óvodások diskurzusaiban. Első Század, 11(3), 123–146.
Lengyel, Zs. (1985). Tigrist vettem a vásárba’...: avagy a gyermeki diskurzus kérdéséhez. In Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft, (29–30). pp. 135–141.
Lengyel, Zs. (1995). A gyermeknyelvi dialógus vizsgálatának néhány kérdése. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 18, 117–129.
Matthews, D. (2014, Ed.). Pragmatic developement in first language acquisition. John Benjamins. https://doi.org/10.1075/tilar.10
Markó A., Gráczi T. E. & Imre, A. (2010). A diskurzusjelölők használatának fejlődése: a hümmögés formai és funkcionális sajátosságai különböző életkorokban. In Navracsics, J. (Ed.), Nyelv, beszéd, írás (pp. 82–94). Tinta Kiadó.
Markó, A. & Dér, Cs. I. (2011). Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In Navracsics, J. & Lengyel, Zs. (Eds.), Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok II. (pp. 49–61). Tinta Könyvkiadó.
Murányi S. (2020). A narratív készség fejlesztési lehetőségei óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia (13)/3, 60–68. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=852 (2022.02.10.)
Navracsis, J. (2000). A kétnyelvű gyermek. Corvina.
Neuberger, T. (2014). A spontán beszéd elsajátítása gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó.
Ninio, A. & Snow, C. E. (1996). Pragmatic development. Essays in developmental science. Westview Press, Boulder.
O’Neill, D. K. (2014). Assessing pragmatic language functioning in young children: Its importance and challenges. In Matthews, D. (Ed.), Pragmatic development in first language acquisition (pp. 363–386). John Benjamins Publishing Company. https://doi.org/10.1075/tilar.10.20nei
O’Neill, D. K., Main, R. M. & Ziemski, R. A. (2009). ‘I like Barney’: Preschoolers’ spontaneous conversational initiations with peers. First Language, (29), 401–425. https://doi.org/10.1177/0142723709105315
Ochs, E. & Schieffelin, B. B. (1983). Acquisition of conversational competence. Routledge.
Owens, R. J. (2016). Language Development. An Introduction. Pearson Education.
Pan, B. & Snow, K. (1999). The development of conversational and discourse skills. In Barrett, M. D. (Ed.), The Development of Language (pp. 229–251). Psychology Press.
Papp, M. & Ivaskó, L. (2017). Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz. In Prax, L. & Hoss, A. (Eds.), Találkozások az anyanyelvi nevelésben 3. Szabályok és/vagy kivételek (pp. pp. 165–177). PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék – Film-Virage Kulturális Egyesület.Pap, M. & Pléh Cs. (1972). A szociális helyzet és a beszéd összefüggései az iskoláskor kezdetén. Valóság, 2, 52—58.
Pléh, Cs. (1985). A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről. Pszichológiai tanulmányok, 16, 105–189.
Pléh, Cs. (2015). A lélek és a nyelv. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630596817
Réger, Z. (1990). Utak a nyelvhez. Akadémiai Kiadó.
Réger Z. (1995). Az utánzás szerepe az anyanyelv elsajátításában. In Telegdi Zs., Pléh Cs. & Szépe Gy. (Eds.) Nyelvészet és pszichológia (pp. 191–208). Akadémiai Kiadó.
Sacks, H., Scheglofff, E. & Jefferson, G. (1974). A Simple Systematic for the Organisation of Turn Taking in Conversation. Language, 50(4), 696–735. https://doi.org/10.2307/412243
Schirm, A. (2015). A diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikáció szövegtípusaiban, In Baditzné Pálvölgyi, K., Szabó, É. & Szentgyörgyi, R. (Eds.), Tanóratervezés és tanórakutatás: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen (pp. 49–66). Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Schmidt, I. (2021). Children’s narratives about their journey from the Middle East to Hungary. In Breeze, R., Gintsburg, S., & Baynham, M. (Eds.), Narrating Migrations from Africa and the Middle East: A Spatio-Temporal Approach. Bloomsbury.
Schnell, Zs. (2016). Az elme nyelve. Társalgás és nyelvfejlődés. Akadémiai Kiadó.
Schnell, Zs. (2020). Tudatelmélet és pragmatikai kompetencia a kulturális különbségek tükrében. Kultúratudományi Szemle, 2(1), 91–98.
Sidnell, J. (2010). Questioning repeats in the talk of four-year old children. In Gardner, H. &Forrester, M. (Eds.), Analysing Interactions in Childhood: Insights from Conversation Analysis (pp. 103–127). Wiley Blackwell.
Simó, J. & Falvai, R. (2020, Eds.). Szakmai protokoll az autizmus spektrum zavar felismeréséhez és pszichiátriai ellátásához felnőttkorban. NFSZK Nonprofit Kft.
Somos J. (2017). Explicit vagy implicit tanítás? – Az idegen nyelvi pragmatikai kompetencia fejlesztési lehetőségei a tanteremben. THL, 2(1–2), 252–261. http://real.mtak.hu/73242/1/EPA01467_thl2_2017_01–02_252–261.pdf (2022.02.10.)
Svindt, V. (2017). A nézőpontviszonyok és a nézőpontváltás képességének fejlődése óvodás gyermekeknél. Magyar Nyelvőr, 141(1). 61–74. http://real.mtak.hu/52455/1/141107.pdf (2022. 02. 10.)
Svindt, V. & Lukács, Sz. (2019). A társas (pragmatikai) kommunikáció zavarának szűrési, diagnosztikai és intervenciós lehetőségei. Gyógypedagógiai Szemle, 47(2), 163–183.
Schegloff, E. A., Jefferson, G.& Sacks, H. (1977). The Preference for Self-Correction in the Organization of Repair in Conversation. Language, 53(2), 361–382. https://doi.org/10.2307/413107
Szabó, Á. & Tóth, A. (2012). A beszélőváltások sajátosságai óvodáskorú gyermekek társalgásában. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 20 (pp. 234–245. MTA Nyelvtudományi Intézet.
Szabó, É. & Tápai, D. (2015). A szociális készségek fogalma, mérése és fejlesztésének lehetősége az iskolában. In Szabó, É. & Fügedi, P. A. (Eds.), Társas készségeket fejlesztő Kiscsoportos tréning. 12–18 évesek számára. Iskolapszichológia Füzetek. 37. ELTE Eötvös Kiadó. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/18448/1/Szabo_Tapai_Szocialis_keszsegek.pdf (2022.02.10.)
Szalai, A. (2013). Átok és kontextualizáció a romani gondozói beszédben. Nyelvtudomány (Acta Universitatis Szegediensis Sectio Linguistica), 8–9. 165–209. http://real.mtak.hu/16988/7/szalai_andreaNYTuncorrectedproof.pdf (2022.02.10.)
Tomasello, M. (2003). Constructing a language: a usage-based theory of language acquisition. Harvard University Press.
Tomasello, M. (2009). The usage-based theory of language acquisition. In Bavin, E. (Ed.), The Cambridge Handbook of Child Language (pp.69–88). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511576164.005
Viszket A., Hoss A., Kleiber J., & Alberti, G. (2019). A fejlődési zavarok pragmatikai atlasza formális nyelvészeti keretben (ℜeALIS). In Bóna, J. & Horváth, V. (Eds.), Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után (pp. 77–94). ELTE Eötvös Kiadó.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
