Effect of extracurricular art activities on attitudes in primary school

Authors

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.28.43

Keywords:

gamification, classroom music education, music education, motivation and music education

Abstract

The study presents the gamification method and its possible applications in education and classroom music education. Gamification is increasingly in the spotlight these days. Moreover, teachers could also exploit this technique in education. The main idea in gamification is the application of game-like elements, such as points or levels, in a non-game context. An example of a non-game context might be education itself, or the various types of learning environment. Using this technique, students can become players and earn points for tasks during their lessons. Game-like elements make it possible to have fun while learning something new. One of the advantages of this method is its motivational force. The study aims to show how to use gamification in a classroom environment, including a music class.

Downloads

Download data is not yet available.

References

Bauer, B. (2019). Kulturális transzferek a társadalmi térben. Korunk, 3(5), 44‒54.

Beck, U. (2003). Kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Századvég.

Bourdieu, P. (1984). Distinction: A social critique of judgement of taste. Routledge & Kegan Paul.

Chan, T. W. & Goldthorpe, J. H. (2007a). Social stratification and cultural consumption: Music in England. European Sociological Review, 23(1), 1–19. https://doi.org/10.1093/esr/jcl016

Chan, T. W. & Goldthorpe, J. H. (2007b). Social stratification and cultural consumption: The visual arts in England. Poetics, 35(2), 168‒190. https://doi.org/10.1016/j.poetic.2007.05.002

Császár, L. (2021). CoronArt – Művészet a korona idején. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 97‒130. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.97.130

Damen, M. L. & Van Klaveren, Ch. (2013). Did Cultural and Artistic Education in the Netherlands increase Student Participation in High Cultural Events? De Economist, 161, 447–462. https://doi.org/10.1007/s10645-013-9217-1

Erikson, E. (1997). Az emberi életciklus. In Bernáth, L. & Solymosi, K. (Eds.), Fejlődéslélektan. Olvasókönyv. (pp. 27‒42). Tertia.

Featherstone, M. (1987). Lifestyle and consumer culture. Theory, Culture and Society, 4. 55–70. https://doi.org/10.1177/026327687004001003

Gliner, J. A., Morgan, G. A. & Leech, N. L. (2017). Research Methods in Applied Settings: An integrated approach to design and analysis. Routledge/Taylor & Francis.

Jakobicz, D., Wamzer, G. & Józsa, K. (2018). Motiválás az ének-zene órákon. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 18‒31. https://doi.org/10.31074/gyn201821831

Janurik, M. & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 5‒17. https://doi.org/10.31074/gyn20182517

Kiss, J., Bartalis, I. & Borsos B. (2020). A tanulók extrakurrikuláris művészeti tevékenységei a háttérváltozók tükrében. In Váradi, J. (Ed.), Művészeti körkép. Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 91‒106). Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. https://www.mma-mmki.hu/kiadvany/muveszeti-korkep-kutatas-a-muveszeti-neveles-helyzeterol-es-lehetosegeirol-a-tanorai-es-tanoran-kivuli-muveszeti-tevekenysegrol-es-rendezvenyekrol/

Kolosai, N. (2013). Művészettudomány. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 1(2), 57‒72. https://doi.org/10.31074/gyntf.2013.2.57.72

Kolosai, N. (2021). A családok szerepe a gyermek kultúrához való viszonyának formálásában. In Kajári, G. & Pacsika, M. (Eds.), Távol is közel… Múzeumok őszi fesztiválja minden körülmények között (pp. 97‒113). Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Képzési Központ.

L. Nagy, K. (2003). Az ének-zene tantárgy helyzete egy kérdőíves felmérés tükrében http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kerdoives-LNagy-Enek#top (2021. 11. 30.)

Leech, N. L., Barrett, K. C. & Morgan, G. A. (2005). SPSS for Intermediate Statistics: Use and Interpretation (2rd ed.). Lawrence Erlbaum Associates.

Nagybányai Nagy, O. (2006). A pszichológiai tesztek reliabilitása. In Rózsa S., Nagybányai Nagy O. & Oláh A. (Eds.), A pszichológiai mérés alapjai. Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás (pp. 103‒116). http://mek.niif.hu/05500/05536/05536.pdf

Peterson, R. A. (2005). Problems in comparative research: The example of omnivorousness. Poetics, 33(5‒6), 257–282. https://doi.org/10.1016/j.poetic.2005.10.002

Pukánszky, B. & Németh, A. (1996). Neveléstörténet. Tankönyvkiadó.

Sági, M. (2010). Kulturális szegmentáció: „mindenevők”, „válogatósak”, „egysíkúak” és „nélkülözők”? Az „omnivore-univore” modell alkalmazhatósága Magyarországon. Társadalmi riport, 11(1), 288‒311.

Váradi, J. (2013). Felmérés a kulturális rendezvények látogatottságáról, valamint a gyermekek zenei ízlésére ható tényezőkről és zenei ízlésvilágukról. Parlando, 55(3). https://www.parlando.hu/2013/2013-3/2013-3-21-Varadi.htm

Váradi, J. (2015). Közönségnevelés, élmény-koncert-élmény beépítése a köznevelésbe. In Maticsák, S (Ed.), Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgy-pedagógiai tartalmi megújításáért – ének-zene, zenepedagógia, rajz- és vizuális kultúra (pp. 137−163). Debreceni Egyetemi Kiadó. https://mad-hatter.it.unideb.hu/portal/displayDocument/Szervezeti%20t%C3%A1rak/Egy%C3%A9b%20szervezeti%20egys%C3%A9gek/Tan%C3%A1rk%C3%A9pz%C3%A9si%20K%C3%B6zpont/Kiadv%C3%A1nyt%C3%A1r/Tanulm%C3%A1nygy%C5%B1jtem%C3%A9nyek/muveszetek.pdf

Váradi, J. (2019). Az élménypedagógia szerepe a művészeti nevelésben. Magyar Művészet, 7(3), 59–66. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.12.3

Váradi, J. (2020a). Egy felmérés eredményei a tanulók részvételéről élőzenei hangversenyen és operaelőadáson. In Váradi, J. (Ed.), Művészeti körkép. Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 91‒106). Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. https://www.mma-mmki.hu/kiadvany/muveszeti-korkep-kutatas-a-muveszeti-neveles-helyzeterol-es-lehetosegeirol-a-tanorai-es-tanoran-kivuli-muveszeti-tevekenysegrol-es-rendezvenyekrol/

Váradi, J. (2020b, Ed.). Művészeti körkép. Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 171‒193). Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. https://www.mma-mmki.hu/kiadvany/muveszeti-korkep-kutatas-a-muveszeti-neveles-helyzeterol-es-lehetosegeirol-a-tanorai-es-tanoran-kivuli-muveszeti-tevekenysegrol-es-rendezvenyekrol/

Váradi, J., Hörich, B. & Márkus, E. (2020). Az extrakurrikuláris művészeti tevékenységek és rendezvények lehetősége − A kutatás mintája és módszere. In Váradi J. (Ed.), Művészeti körkép. Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről,a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 13‒18). Magyar Művészeti Akadémia. https://www.mma-mmki.hu/kiadvany/muveszeti-korkep-kutatas-a-muveszeti-neveles-helyzeterol-es-lehetosegeirol-a-tanorai-es-tanoran-kivuli-muveszeti-tevekenysegrol-es-rendezvenyekrol/

Downloads

Published

2021-12-22

How to Cite

Váradi, J., & Józsa, G. (2021). Effect of extracurricular art activities on attitudes in primary school. Journal of Early Years Education, 9(3), 28–43. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.28.43