Analysis of communication patterns of parents raising children with atypical development who participated in fairy tale education in a conductive educational environment: a pilot study
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.225.247Keywords:
communication, freeform storytelling, infant-directed speech, parenting education, conductive educationAbstract
The present study aims to investigate the infant-directed speech (IDS) storytelling practices of primary caregivers of children with atypical developmental trajectories, with particular attention to the lexical and syntactic features of IDS. The research was conducted with parents of children attending the Intensive Interval Conductive Education Group, and was informed by the study of Harmati-Pap et al. (2021). A mixed-methods approach was applied, combining qualitative methods (observation, content analysis) with quantitative instruments (two semi-structured questionnaires). The study was carried out by a three-member research team. Our findings suggest that parent education based on free-form storytelling may contribute to the development of more effective parental storytelling practices. The measurement tool we designed proved to be appropriate for the implementation of the study. While part of our results align with the conclusions of Harmati-Pap et al. (2021), our research also revealed that parents of children with atypical development tended to employ more complex sentence structures and a richer vocabulary, which distinguishes our findings from those of previous studies.
Downloads
References
Dénes, G. (2016). Milyen a jó gyermekkönyv‑illusztráció? Magyar Közoktatás, 12, 12.
Fejes, J. B., Kelemen, V. & Szűcs, N. (2013). Szülők mentorálása a hátrányos helyzet átörökítésének megelőzése érdekében. SZTE JGYPK. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/9009/1/Fejes_Kelemen_Szucs_hun.pdf (2025.08.16.)
Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.
Harmati‑Pap, V., Vadász, N., Kas, B. & Tóth, I. (2021). Anyai dajkanyelvi narratívák lexikai és szintaktikai jellemzőinek longitudinális vizsgálata. Beszédtudomány–Speech Science, 207–242. https://doi.org/10.15775/Besztud.2021.207-242
Ivaskó, L. & Papp, M. (2017). A kulturálisan releváns információ átadása mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos lehetősége. In Szecsényi T. & Németh T. E. (Eds.), Stratégiák és kultúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára (pp. 21–35). JatePress. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15093/1/KI70_Ivasko.pdf (2025.08.16.)
Juhász, V. (2021). A mesélés, képeskönyv-nézegetés szerepe a literációs nevelésben. In Basch, É., Erdei, T. & Juhász, V. (Eds.), Határtalan nyelvészet alkalmazásban, határtalan alkalmazás a nyelvészetben 2. (pp. 11–25.). Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/27703/3/32464953.pdf (2026. 02. 14.)
Kádár, A. (2017). A mesélés rítusa. Magiszter, 15(1), 61–71. https://epa.oszk.hu/03900/03976/00007/pdf/EPA03976_magiszter_2017_01_064-071.pdf
Kállay, Zs. & Pásztorné, T. I. (2023). A konduktív nevelési program és a nevelés kapcsolata, azaz a konduktív nevelési folyamat tartalma és időkerete. In: Földes, R., Kollega-Tarsoly, I. & Túri, I. (Eds.). A konduktív pedagógia alapelvei és módszertana (pp. 61–83). Semmelweis Egyetem Pető Ándrás Kar, Budapest.
Mérei, F. & V. Binet, Á. (2006; 15. kiadás). Gyermeklélektan. Medicina Kiadó.
Nyitrai, Á. (2015). A bölcsődés gyermek és a mese. Autonomy and Responsibility, Journal of Educational Sciences, 1(2), 47–51.
Papp, M. & Ivaskó, L. (2017). Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz. In Prax, L. & Hoss, A. (Eds.), Találkozások az anyanyelvi nevelésben 3. (pp. 65–173). Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Tanszék . https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15095/13/talkk_v5_Papp-Ivasko.pdf (2025.08.16.)
Pintér, H. & Molnár, P. (2019). A cerebralis paresis intervenció-kutatások kirajzolódó problématerületei a nemzetközi folyóiratokban publikált szisztematikus összegző tanulmányok és metaelemzések témamodellezésével. Tudomány és Hivatás, 3, 11–37. https://epa.hu/04100/04185/00004/pdf/EPA04185_tudomany_es_hivatas_2019_02.pdf#page=11 (2025.08.17.)
Pintér, H. & Molnár, P. (2019). Írást segítő és gátló tényezők egyetemi hallgatók körében. Iskolakultúra, 29(10), 35–65. https://doi./10.14232/ISKKULT.2019.10.35
Pintér, H., Gál, F. & Molnár, P. (2022). The professional network underlying cerebral palsy intervention research based on systematic reviews and meta-analyses published in international journals: authors’ communities, institutional networks, and international collaboration. Heliyon, 8(6). https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2022.e09718
Pintér, H. (2023). A megfigyelés kutatási módszer alkalmazása a BA szintű szakdolgozati kutatásokban. Tudomány és Hivatás, 7(6), 91–105. https://semmelweis.hu/pak/files/2023/07/Tudomany-es-Hivatas_2023_1.pdf#page=74 (2026. 02. 14)
Pintér, H., Szentgyörgyi, N. & Gál, F. (2024). Illusztrációval és illusztráció nélkül közvetített mese befogadásának validitásvizsgálata óvodások körében. Anyanyelv‑pedagógia, 4(2). https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.2
Pintér, H. (2019). A mesemondás és a mesebefogadás hatásai az óvodás gyermekekre és a halmozottan sérült cerebrális paresis-es gyermekek mesélési folyamatainak tipikustól eltérő vonásai (Összegző tanulmány). Tudomány és Hivatás, 3(1), 11–22.. https://semmelweis.hu/pak/files/2019/06/Tudom%C3%A1ny-%C3%A9s-Hivat%C3%A1s_2019_1.pdf#page=11 (2025. 06.18.)
Pintér, H., Szilágyi, D. & Gál, F. (2025). A mesélő szülő: Szülők ösztönzésére és bevonására irányuló meseolvasási program validitásvizsgálata. Anyanyelv-pedagógia, 18(4.), 1–17. https://doi.org/10.21030/anyp.2025.4.1
Phillips, J. (1973). Syntax and vocabulary of mother’s speech to young children: Age and sex comparisons. Child Development, 44(1), 182–185. https://doi.org/10.2307/1127699
Saint‑Georges, C., Chetouani, M., Cassel, R., Apicella, F., Mahdhaoui, A., Muratori, F., Laznik, M.‑C. & Cohen, D. (2013). Motherese in interaction: At the cross‑road of emotio and cognition? (A systematic review). Plos One, 8(10), e78103. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0078103
Svoboda, M., Chládková, K., Kocjančič Antolík, T., Paillereau, N., & Slížková, P. (2023). Vowel length in infant-directed speech: the realisation of short-long contrasts in Czech IDS. Proceedings of the 20th ICPhS. Prague, 2363-2367. https://www.internationalphoneticassociation.org/icphs-proceedings/ICPhS2023/full_papers/350.pdf (2025. 08.18.)
Szinger, V. (2008). Mese az óvodában. Fordulópont, 39, 64–72. https://www.fordulopont.hu/_FP-39_szinger.pdf (2025. 08.18.)
Szokolszky, Á. (2020). A pszichológiai kutatás módszertana. Osiris Kiadó.
Tass, I. P. (2018). Óvodás életkorú mozgássérült gyermekek fejlődési eredményei konduktív nevelés során. Különleges Bánásmód-Interdiszciplináris folyóirat, 4(3), 55–69. https://doi./10.18458/KB.2018.3.55
Zóka, K. (2007). A meseválasztás kérdései az óvodában. Könyv és Nevelés, 2, 43-51. https://efolyoirat.oszk.hu/01200/01245/00034/pdf/zk_0702.pdf (2025. 08.18.)
Zsolnai, A. (2008). A szociális készségek fejlődése és fejlesztése gyermekkorban. Iskolakultúra, 2, 119–140. https://misc.bibl.u-szeged.hu/45532/1/iol_2008_001_119-140.pdf (2025. 08.18.)
Internetes hivatkozás
Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény (EKPMI): https://semmelweis.hu/peto-ekpmi/szakszolgalat-2/intenziv-bentlako-mamas-csoportos-fejlesztes/
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Franciska Gál, Noémi Kriston, Kitti Szabó, Eliza Ferencz
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
