A kötődési kapcsolatban elszenvedett gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás és traumák kezelése játékterápiával
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.3.216.243Kulcsszavak:
rossz bánásmód, kötődési kapcsolati traumatizáció, ai Diádikus Interakció Kódrendszer (KDIK), integratív játékterápia (IJDT)Absztrakt
A korai anya-gyermek mindennapi, kölcsönös interakciók folyamatában az út vezethet a harmonikus kapcsolat, a biztonságos kötődés felé, de atipikus anyai kommunikáció esetén bizonytalan kötődéshez, vagy a kötődési viselkedés széteséséhez is. Ennek hátterében abúzus, stressz, traumák, deprivációk állhatnak, mind a gyermeket körülvevő környezetet, mind az anya konfliktusos gyermekkorát tekintve. A kötődési kapcsolatban elszenvedett bántalmazás, interakciós tévesztések, atipikus kommunikáció kapcsolati zavarhoz, súlyosabb esetben traumatizációhoz vezethet, mely további gyermeki pszichopatológiák, atipikus fejlődés, mentális zavarok kialakulásának veszélyével járhat. Az atipikus személyiségstílus alakulása a gyermeknél már igen korán észlelhető, a játékmagatartásban megfigyelhetők a specifikus megküzdési, védekezési mechanizmusok. Az interakciók korai megfigyelése és elemzése, valamint az integratív játékterápia, mely gyermek-és családközpontú, kapcsolatorientált, trauma fókuszú módszer, még idejében segíthet a szülőkkel együttműködve a kóros irányú folyamatok egészséges irányba terelésében. A korai kapcsolati sérülések, traumatizációk, patológiás védekezések, anyai deviáns tükrözés és mentalizáció későbbi, terápiás intervenció során történő átírását, átdolgozását mutatom be esetrészlettel is illusztrálva a saját játékterápiás és szülőkonzultációs gyakorlatomból.
Letöltések
Hivatkozások
Affleck, G., Mc. Grade, B., Mcqueneey, M. & Allen, D. (1991). A kapcsolatra összpontosító korai intervenció ígérete fejlődési zavarok esetén. In Kedl M. & Borbély S (Eds.), Szemelvénygyűjtemény a korai gyógypedagógiai gondozás-fejlesztés témaköréből I. kötet: Szemléleti kérdések. Tankönyvkiadó.
Ainsworth, M. S., Blehar, M., Waters, E. & Wall, S. (2015). Patterns of Attachment (1st ed.). Taylor and Francis. https://doi.org/10.4324/9780203758045
Allen, J.G., Fonagy, P. & Bateman, A.W. (2011). Mentalizáció a klinikai gyakorlatban. Oriold és Társai
American Psychiatric Association (APA) (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 5th Ed. American Psychiatric Press, Washington D.C. (Magyarul: APA (2022) DSM-5-TR referencia kézikönyv a DSM-5-TR diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és Társai.) https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596
Axline, V. M. (1947). Play therapy. Houghton-Mifflin.
Bowlby, J. (1958). The nature of a child’s tie to his mother. International Journal of Psycho-Analysis, 39, 350–373.
Bratton, S.C., Ray, D.C.,Rhine, T. & Jones, L. (2005). The efficacy of play therapy with children: A meta-analytic review of treatment outcomes. Professional Psychology: Research and Practice, 36, 376–90. https://doi.org/10.1037/0735-7028.36.4.376
Cicchetti, D. & Lynch, M. (1995). Failures in the expectableenvironment and their impact on individual developmnet. Tha case of child maltreatment. In Cicchetti, D. & Cohen, D.J. (Eds), Developmental psychopathology, Vol 2: Risk, disorder, and adaptation (pp. 32–71.) John Wiley & Sons.
Clarkin, J. F., Fonagy & P. & Gabbard, G. O. (2012). A személyiségzavarok pszichodinamikus pszichoterápiája. Lélekben otthon könyvek, Oriold és Társai Kiadó.
Czeizel B. (2013). Helyi együttműködés az eltérő fejlődésű és a fejlődés szempontjából veszélyeztetett csecsemők és kisgyermekek folyamatos ellátása érdekében Budapest XI. kerületében. TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Koragyermekkori (0-7 év) program III. KORAGYERMEKKORI FEJLESZTÉS JÓ GYAKORLATAI, Szakmák közötti együttműködés. OTH.
Cs. Ferenczi, Sz. & Németh, T. (2020). Az önszabályozás alakulása és jelentősége kora gyermekkorban. In Danis, I., Németh, T., Prónay, B., Góczán-Szabó, I. & Hédervári-Heller, É. (Eds.), A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata I. Fejlődéselméletek és empirikus eredmények. (pp. 202–243) Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet.
Danis, I. (2021, Ed.). 21. századi babaszoba. Egyéni, családi és tágabb környezeti tényezők a kora gyermekkori lelki egészség hátterében – feltáró kutatás. Elméleti háttér, módszertan, társadalmi indokoltság. Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet.
Dowell, K. A. & Ogles B. M. (2010). The effects of parent participation on child psychotherapy outcome: a meta-analytic review. J Clin Child Adolesc Psychol, 39(2), 151–162. https://doi.org/10.1080/15374410903532585
Eigner B. (2005). „Integratív játék” a prevencióban és korai intervencióban. Serdülő és Gyermekpszichoterápia. Pszichoanalitikus szakfolyóirat, 5(2), 58–73.
Eigner B. (2012a). A játékosság szerepe a korai anya-gyerek kapcsolat alakulásában – a kapcsolati problémákat bejósló gyanújelek és moderátor tényezők. PhD disszertáció, ELTE Pszichológiai Doktori Iskola Kognitív Fejlődés Program.
Eigner B. (2012b). Érzelmi- és viselkedészavarok gyökerei: a korai szülői hatások szerepe. Gyógypedagógiai Szemle, 1. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=38&jaid=560
Eigner B. (2013). A szülői stressz szerepe a korai anya-gyerek kapcsolatban. Gyógypedagógiai Szemle, 41(1), 39–55.
Eigner B. (2014a). Pszichopedagógia. Tudomány és gyakorlat. Fejlesztő Pedagógia, 25(4), 9–23. http://www.magye-1972.hu/files/Szakosztalyok-Dokument/Pszichoped_Szakmai_allasfoglalas_2014.pdf
Eigner B. (2014b). Új módszer a korai anya-gyermek interakció elemzésére: Korai Diádikus Interakció Kódrendszer. Magyar Pszichológiai Szemle, Gyógypedagógiai pszichológiai tematikus különszám, 69(1), 205–234 https://doi.org/10.1556/mpszle.69.2014.1.11
Eigner B. (2015). A játékos interakciók szerepe a korai anya-gyermek kapcsolat alakulásában – rizikó és védő faktorok. Psychiatria Hungarica, 30(1), 35–49. https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx?web_id=&tmi=0&f=1&an=1413
Eigner B. (2018a). Játékterápia az atipikus fejlődésű gyermekek korai intervenciós ellátásában. A gyermekkel, szülőkkel és a családdal végzett munka az integratív játékterápiában. 2. rész: Diagnosztikus és terápiás eszköztár. Fejlesztő Pedagógia, 29(4–6), 4–22.
Eigner B. (2018b). Rajzok összehasonlító elemzése az integratív játékdiagnosztika és terápia folyamatában. Anya és gyermeke ember-, fészek-, anya-gyermek rajzainak elemzése Ssca módszerrel. Esettanulmány. Psychiatria Hungarica, 33(1), 35–56. https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/upload/pszichiatria/magazine/ph2018_4_vegso_20180416.pdf?web_id=847C2B7C7778A97
Eigner B. (2019). „Húzz, húzz engemet, én is húzlak tégedet”. A szülőkonzultációban alkalmazott rajzelemzés szerepe egy integratív játékterápiás folyamatban. Serdülő-és Gyermekpszichoterápia, 1.
Eigner B. (2021a). A hópihe család – környezet indukálta komplex fejlődési zavart mutató gyermek integratív játékterápiája. Esettanulmány. Psychiatria Hungarica, 36(4), 557–597. https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/upload/pszichiatria/magazine/10_ph2021_4_hopihe.pdf?web_id=847C2B7C7778A97
Eigner B. (2021b). A pszichopedagógia korszerű szemlélete az érzelmi- és viselkedészavarok felismerésében és kezelésében. Fejlesztő Pedagógia, 32(1–3), 54–67.
Eigner B. (2022a). Játékterápia I. A korai szülő-gyermek kapcsolat. Móra Kiadó.
Eigner B. (2022b). Játékterápia II. Érzelmi és viselkedészavarok, pszichopedagógia. Móra Kiadó.
Felitti, V.J., Anda, R.F., Nordenberg, D., Williamson, D.F., Spitz, A.M. & Edwards, V. (1998). Relationship of childhood abuse and household dysfunction to many of the leading causes of death in adults. The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study. American Journal of Preventive Medicine, 14(4), 245–258 https://doi.org/10.1016/S0749-3797(98)00017-8
Fonagy, P., Gergely Gy., Jurist, E. L. & Target, M. (2022). Affektusszabályozás, mentalizáció és a szelf kialakulása. Oriold és Társai Kiadó.
Fonagy, P., Target, M. & Gergely Gy. (2001). A kötődés és a borderline személyiségzavar. Thalassa, 12(1), 21–49.
Füredi J. & Gerevich J. (2000). A pszichiátriai szakmai kollégium állásfoglalása a pszichiátriai zavarok gyógykezeléséről. Budapest. http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=66239
Gergely Gy. & Watson J. S. (1998). A szülői érzelemtükrözés szociális biofeedback modellje. Thalassa, 9(1), 56–105.
George, C., Main, M. & Kaplan, N. (1985). Adult Attachment Interview (AAI) [Database record]. APA PsycTests. https://doi.org/10.1037/t02879-000
Glynn, M. A. & Webster, J. (1992). The Adult Playfulness Scale: An Initial Assessment. Psychological Reports, 71(1), 83–103. https://doi.org/10.2466/pr0.1992.71.1.83
Greenspan, S. I. & Lieberman, A. F. (1989). Infants, mothers, and their interaction: A quantitative clinical approach to developmental assessment. In S. I. Greenspan & G. H. Pollock (Eds.), The course of life. Vol. 1: Infancy (pp. 503–560). International Universities Press.
Halász, A. & Jakab, K. (2020). Az Ego Klinika szemlélete, módszertana a kora gyermekkori lelki egészség támogatásában. In Danis, I., Németh, T., Prónay, B., Góczán-Szabó, I., Hédervári-Heller, É. (Eds.), A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata II. Hazai módszerek, irányzatok és képzések. (pp. 140–147). Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet.
Hámori E. (2020a). A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Oriold és társai Kiadó.
Hámori, E. (2020b). Csecsemő-szülő kapcsolatdiagnosztika és konzultáció. In Danis I., Németh, T., Prónay, B., Góczán-Szabó, I. & Hédervári-Heller, É. (Eds.), A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata II. Hazai módszerek, irányzatok és képzések. (pp. 122–139). Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet.
Herman J. (2011). Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig Háttér Kiadó – NANE Egyesület.
Hesse, E. & Main, M. (2000). Disorganized infant, child, and adult attachment: Collapse in behavioral and attentional strategies. Journal of the American Psychoanalytic Association, 48(4), 1097–1127. https://doi.org/10.1177/00030651000480041101
Hesse, E. & Main, M. (2006). Frightened, threatening, and dissociative parental behavior in low-risk samples: Description, discussion, and interpretations. Development and Psychopathology, 18, 309–343, https://doi.org/10.1017/S0954579406060172.
Jensen, S. A., Biesen, J. N. & Graham, E. R. (2017). A meta-analytic review of play therapy with emphasis on outcomes measures. Professional Psychology: Research and Practice, 48(5), 390–400. https://doi.org/10.1037/pro0000148
Kereki J. & Szvatkó A. (2015). A koragyermekkori intervenció, valamint a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás szakszolgálati protokollja. Educatio Társadalmi Szolg. Nonprofit Kft.
Kovács-Tóth B & Kuritárné Szabó I. (2023). Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a mentális és szomatikus egészségre gyermek- és serdülőkorban Orvosi Hetilap, 164(37), 1447–1455. https://doi.org/10.1556/650.2023.32851
Kuritárné Sz. I., Molnár J. & Nagy A. (2018, Eds.). Trauma-eredetű disszociáció. Elmélet és terápia. Oriold és Társai Kiadó.
Kuritárné Sz. I. & Tisljár-Szabó E. ( 2015, Eds.). Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna. A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia. Oriold és társai Kiadó.
Landreth, G. L. (2002). Therapeutic limit setting in the play therapy relationship. Professional Psychology: Research and Practice, 33(6), 529–535. https://doi.org/10.1037/0735-7028.33.6.529
LeBlanc, M & Ritchie, M. (2001). A meta-analysis of play therapy outcomes. In: Database of Abstracts of Reviews of Effects (DARE): Quality-assessed Reviews [Internet]. Centre for Reviews and Dissemination https://doi.org/10.1080/09515070110059142
Lénárd, K. (2020). A bántalmazás és a trauma hatása a lelki egészségre. In Danis, I., Németh, T., Prónay, B., Góczán-Szabó, I. & Hédervári-Heller, É. (Eds.), A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata I. Fejlődéselméletek és empirikus eredmények (pp. 418–447). Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet.
Lin, Y.D. & Bratton, S.C. (2015). A Meta-Analytic Review of Child-Centered Play Therapy Approaches. Journal of Counseling and Development, 93, 45–58. https://doi.org/10.1002/j.1556-6676.2015.00180.x
Line, A. V., Lenz, A. S., Warwick, L., Branch, M. L. & Lemberger-Truelove, M. E. (2024). A meta-analysis of parent-inclusive child therapy interventions for decreasing symptomatology. Clinical Psychology: Science and Practice, 31(1), 62–77. https://doi.org/10.1037/cps0000180
Lingiardi, V. & Mcwilliams, N. (2017, Ed.). Psychodynamic Diagnostic Manual second edition PDM-2 The Guilford Press.
Main, M. & Solomon, S. (1986). Discovery of an insecure-disorganized/disoriented attachment pattern: Procedures, findings and implications for the classification of behaviour. In T.B.Brazelton & M. Yogman (Eds.), Affective Development in Infancy. Ablex.
Mesterházi, Zs. (2000). A gyógypedagógia mint tudomány. In Illyés, S. (Ed.), Gyógypedagógiai alapismeretek (pp. 39–79). ELTE GYFK.
Miller, A. (2016). A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása. Osiris Könyvtár, Budapest
Miller, A. (2017) A test kiáltása. A szülői bántás hosszú távú következményei. Ursus Libris
Németh, T. & Hédervári-Heller, É. (2020). Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció (ISZCSK) és terápiás kezelés kezdete és fejlődése Magyarországon. In Danis, I., Németh, T., Prónay, B., Góczán-Szabó, I. & Hédervári-Heller, É. (Eds.), A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata II. Hazai módszerek, irányzatok és képzések (pp. 106–121). Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet.
Moustakas, C. E. (1997). Relationship play therapy. Jason Aronson.
Novák, A. & Lakatos, K. (2005). Az atipikus anyai viselkedés elemzése csecsemőkorban: az AMBIANCE-kódrendszer bemutatása. Alkalmazott Pszichológia, 7, 49–58.
Novick, K.K. & Novick, J. (2014). Munka szülőkkel gyermekterápiában. Animula Kiadó.
O’Connor K. J. & Schaefer C. E. (1983). Handbook of play therapy. John Wiley & Sons, Inc.
Pedro-Carroll & J., Reddy, L. (2005). A preventive play intervention to foster children’s resilience in the aftermath of divorce. In L. Reddy, T. Files-Hall & C. Schaefer (Eds.), Empirically based play interventions for children (pp. 51–75). Washington, DC: American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/11086-004
Péley B. (2013). Pszichopatológia és fejlődés. Diagnózis és terápia fejlődési pszichopatológiai nézőpontból. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(1), 3–6. https://doi.org/10.1556/mpszle.68.2013.1.1
Pohárnok, M. & Lénárd, K. (2015). A trauma lélektana. In: Gyöngyösiné K. E. & Sz. Makó H. (szerk.): Gyász,krízis, trauma és a megküzdés lélektana (old.: 221-234.). Pro Pannonia Kiadó.
Reddy, L., Files-Hall, T. & Schaefer, C. E. (2005, Eds.). Empirically based play interventions for Children. American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/11086-000
Révész Gy. (2015). A rossz gyermekkori bánásmód következményei, In Kiss E. Cs. & Sz. Makó H. (Eds.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Slade, M. K. & Warme, R. T. (2016). A meta-analysis of the effectiveness of trauma-focused cognitive-behavioral therapy and play therapy for child victims of abuse, Journal of Young Investigators, 30(6), 36–43. https://doi.org/10.22186/jyi.30.4.36-43
Strédl T. (2017). Terápiák és nevelés. Selye János Egyetem.
Tománé Mészáros A., Kovács Zs., Domján Gy., Gadó K. & Soósné Kiss Zs. (2018). Hogyan előzzük meg a gyermekbántalmazást? A prevenciós munka jelentősége és kihívásai. Egészségfejlesztés, 59(2). https://doi.org/10.24365/ef.v59i5.323
Ujhelyiné Nagy A. & Kuritárné Szabó I. (2020). Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra – szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1), 1–36. https://doi.org/10.1556/0406.21.2020.008
Vass Z. (2006). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Flaccus Kiadó.
WHO (1992). ICD-10: International Classification of Diseases 10th Revision. (Magyarul: WHO (1995) BNO-10: A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (10. revízió). Népjóléti Minisztérium.)
Wurst, F. (1983). Varianten des Spielverhaltens aus klinischer Sicht In Handbuch der Spielpädagogik IV. (pp. 225–239). Kreuzer Verlag, Schwann Basel Gmb. H.
ZERO TO THREE (2016). DC:0-5TM Diagnostic classification of mental health and developmental disorders of infancy and early childhood. Zero to Three Press, Washington D.C. (Magyar kiadás: 2019 – DC:0-5TM A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere. Medicina Könyvkiadó.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
