„Óvodámmal a világ körül” projekt elemzése a globális nevelés aspektusából

Szerzők

  • Mónika Vörösmarthy-Fodróczy Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.359.373

Kulcsszavak:

konstruktív nevelés, projektpedagógia, globális nevelés, érzelmi intelligencia, kooperatív tanulás, fenntarthatóságra nevelés, játék az óvodában, környezeti nevelés

Absztrakt

Az éghajlatváltozás ellen az emberiségnek közös erővel kell szembenéznie. Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja között (Agenda,2030) az oktatáshoz köthető a 4. alapvető cél (SDG4 Minőségi oktatás), melynek egyik feladata a globális felelősségvállalásra és fenntarthatóságra nevelés, mely, mint ENSZ tagországnak, Magyarországnak is teljesítendő. Az óvodai nevelés egyik kiemelt célja, hogy a gyermek aktív tapasztalat során felfedezhesse szűkebb tágabb környezetét, pozitív viszony alakuljon ki közte és a természet között. A konstruktív tanulásértelmezés a motiválón kialakított környezetre épít; ahol aktív, alkotó, felfedező tevékenységekkel, a gyermekek saját maguk konstruálják tudásukat (Nahalka, 2002). Reflektálva a fenti elvárásokra, a tanulmány ismerteti az élmény, mint kiemelt jelentőséggel bíró tényező fontosságát a konstruktív pedagógiában, illetve megoszt egy jó gyakorlatot, mely során, a gyermekek játszva ismerkedhetnek a világgal, számukra érdekes és kihívást jelentő játékos tevékenységek által. 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Csíkszentmihályi, M. (2004). Flow, Az áramlat, A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó.

Gabnai, K. (2015). Drámajátékok: bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó.

Lehoczky, J. (1999). Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. Raabe Klett Könyvkiadó Kft.

Nahalka, I. (2002). Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben. Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó.

N. Kollár & Szabó (2017, Eds.). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. kötet. Osiris Kiadó.

OECD (2003). Áttekintés: Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé. (Overview. Understanding the Brain: Towards a New Learning Science). OECD.

Pásztor, E. & Kiss, A. T. (2023). Az erdő, mint nevelési színtér a hazai óvodai nevelésben, külföldi kitekintéssel. Magyar Tudomány, 184(3), 311–321. https://doi.org/10.1556/2065.184.2023.3.6

Tegzes, A. (2018). A gyermeki agy fejlődése legújabb ismereteink tükrében, avagy hogyan lesz okos az óvodás. Képzés és Gyakorlat, 16(3), 59–66. https://doi.org/10.17165/TP.2018.3.7.

Torgyik, J. & Karlovitz, J. T. (2006). Multikulturális nevelés. Bölcsész Konzorcium.

UNESCO. (2017). A globális felelősségvállalásra nevelés. Témák és tanulási célkitűzések. UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság. .

Varga, L. (2019). A gyermeki idegrendszerről alkotott elméletek pedagógiai beágyazottságának paradigmatikus változásai. In Varga, A., Andl, H. & Molnár-Kovács, Zs. (Eds.), Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Absztraktkötet (p. 178). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet– és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet.

Varga, L. (2019). Gyermekkor– A világra nyíló ablak. Soproni Egyetem.

Varga, L. (2011). Új paradigmák: Globalizáció és konstruktívizmus. Létünk, 41(4), 21–30.

Vásárhelyi, J. (Ed.). (2010). Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia: alapvetés. https://mek.oszk.hu/13400/13463/13463.pdf (2024. 10. 14.)

Hivatkozott weboldalak

A környezeti vagy fenntarthatóságra nevelés helyzete az új Nat-ban. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szakértői. https://mkne.hu/wp-content/uploads/2021/09/NAT_es_Fenntarthato_neveles-1.pdf (2024.07.28.)

Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/paris-agreement/ (2024. 08. 10.)

Brain Architecture. Center on the developing child. Harvard University. https://developingchild.harvard.edu/science/key-concepts/brain-architecture/#neuron-footnote (2024. 07. 08.)

Fűzné Kószó, M. A környezeti nevelés fogalmának tartalmi fejlődése. In A természetismeret tanításának módszertana. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógiai Intézet Tanítóképző Tanszék. SZTE Elektronikus Tananyag Archívum. https://eta.bibl.u-szeged.hu/2204/2/932_a_krnyezeti_nevels_fogalmnak_tartalmi_fejldse.html (2024. 08. 01.)

Kormány 1784/2016. (XII.16.). A globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem-formális oktatásban Magyarországon. Magyar Közlöny. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/318cb7aac854b3825031de92dcedf0552333e1df/megtekintes (2024. 10. 14.)

UNESCO. Magyar Nemzeti Bizottság. https://unesco.hu/kiemelt_programok/fenntarthato-fejlodesi-celok-107194 (2024. 07. 14.

/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm (2024. 10. 01.)

/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor (2024. 08. 01.)

/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. https://njt.hu/jogszabaly/2013-326-20-22 (2024. 10. 01.)

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (2024. 10. 01.)

##submission.downloads##

Megjelent

2024-10-22

Hogyan kell idézni

Vörösmarthy-Fodróczy, M. (2024). „Óvodámmal a világ körül” projekt elemzése a globális nevelés aspektusából. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 12(2), 359–373. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.359.373