Vajdasági óvodások szociálisprobléma-megoldása – Egy pilotmérés eredményei
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.2-3.81.101Kulcsszavak:
szociálisprobléma-megoldás, verbális és vizuális elemeket tartalmazó mérőeszközök, vajdasági óvodások, triangulációAbsztrakt
A szociálisprobléma-megoldás a személyközi problémák megoldására irányuló komplex – kognitív, érzelmi és viselkedéses – folyamat, melynek Chang és munkatársai (2004) elkülönítik orientációs (viszonyulási) és megoldói (racionális, impulzív, elkerülő) részeit. Az óvodások életkori nyelvi-kognitív sajátosságaiból, valamint az ezeket figyelembe vevő mérőeszközök jellemzőiből kifolyólag kevés információ áll rendelkezésünkre e korosztály szociálisprobléma-megoldásáról. Korábbi kutatások bizonyítják, hogy az óvodások esetében triangulációval megbízhatóbb adatok szerezhetők. Mindezek alapján a kismintás (N=38) mérésnek két fő célja volt: (1) vajdasági óvodások (4–6 évesek) szociálisprobléma-megoldásáról alkotott szülői és pedagógusi vélemények feltárása kérdőívek segítségével, valamint (2) óvodások szociálisprobléma-megoldásának közvetlen felmérése már meglévő és egy új, általunk fejlesztett, verbális és vizuális elemeket is tartalmazó eszközzel. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a szülők és a pedagógusok hogyan vélekednek a vajdasági gyermekek szociálisprobléma-megoldásáról, a családi-háttérváltozók befolyásolják-e ezeket, valamint a 4–6 évesek hogyan viszonyulnak a társas problémáikhoz és miként oldják meg ezeket. Az adatfelvétel a vajdasági gyermekek szüleivel és pedagógusaikkal kérdőíves (KNK, SZPMG) módszer alapján, míg a gyermekekkel közvetlenül (HSZPG, TRPG) kétszemélyes helyzetben történt. A szülők és pedagógusok véleményei eltérnek az SZPMG esetében: a pedagógusok ötéves korban tartják legjellemzőbbnek a kortársaik iránti negatív érzelmek kimutatását, a szülők ezeket kevésbé tartják jellemzőnek ebben az életkorban. Az óvodások adatai arra mutattak rá, hogy ezek kifejezése négyéves korban a legjellemzőbb. A problémákhoz való viszonyulást a felnőttek iránt eltérően látják az értékelők: a szülők tartják legjellemzőbbnek hatéves korban, emellett életkoronkénti különbségek rámutattak arra, hogy az apák ötéves korban is jellemzőnek tartják. A hatévesek adatai megegyeznek a szülők véleményeivel, miszerint a problémák megoldásához megfontoltan kérnek segítséget, ami a felnőttekkel kapcsolatos pozitív viszonyulásra utal. Az eredmények rámutatnak a szülők, a pedagógusok és az óvodások közötti hasonlóságokra és különbségekre, melyek részletesebb képet adnak a gyermekek szociálisprobléma-megoldásáról, valamint segítséget nyújtanak egy óvodapedagógusoknak szóló fejlesztőprogram elkészítéséhez, mellyel tudatosabban tudják felmérni és fejleszteni a gyermekek szociálisprobléma-megoldását.
Letöltések
Hivatkozások
Assari, S., Boyce, S., Caldwell, C. H. & Bazargan, M. (2020). Minorities’ diminished returns of parental educational attainment on adolescents’ social, emotional, and behavioral problems. Children, 7(5), 49. https://doi.org/10.3390/children7050049
Bank, É. (2015). A Képességek és Nehézségek Kérdőív alkalmazása enyhén értelmi fogyatékos tanulók körében. Új Pedagógiai Szemle, 7(8), 36–56.
Cai, X., Kaiser, A. P. & Hancock, T. B. (2004). Parent and teacher agreement on child behavior checklist items in a sample of preschoolers from low-income and predominantly African American families. Journal of Clinical Child and Adolescent Psychology. 33(2), 303–312. https://doi.org/10.1207/s15374424jccp3302_12
Chang, E. C., D’Zurilla, T. J. & Sanna, L. J. (2004). Social problem solving: Theory, research, and training. American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/10805-000
Dubow, E. F., Boxer, P. & Huesmann, L. R. (2009). Long-term Effects of Parents’ Education on Children’s Educational and Occupational Success: Mediation by Family Interactions, Child Aggression, and Teenage Aspirations. Merrill-Palmer Quarterly, 55(3), 224–249. https://doi.org/10.1353/mpq.0.0030
Flink, I. J., Jansen, P. W., Beirens, T. M., Tiemeier, H., van IJzendoorn, M. H., Jaddoe, V. W., Hofman, A., & Raat, H. (2012). Differences in problem behaviour among ethnic minority and majority preschoolers in the Netherlands and the role of family functioning and parenting factors as mediators: the Generation R Study. BMC Public Health, 12, 1092. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-1092
Galambos, K. (2012). A fejlődéslélektan és a szocializáció alapjai. Műszaki Kiadó.
Gál, Z. & Kasik, L. (2015). Helyzet- és személyspecifikus problémamegoldás kapcsolata a tudatelméleti működéssel 4–6 éves korban. Magyar Pedagógia, 115(4), 297–318. https://doi.org/10.17670/MPed.2015.4.297
Goodman, R. (2001). Psychometric properties of the strengths and difficulties questionnaire. Journal of American Academy of Child Adolescence Psychiatry, 40(11), 1337–1345. https://doi.org/10.1097/00004583-200111000-00015
Gödény, A. (2013). Versélmény – Kortárs versek feldolgozása kisiskolás korban. In Podráczky, J. (Ed.), Művészeti nevelés kora gyermekkorban, módszertani kaleidoszkóp (pp. 51–64). Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Gustafsson, B., M., Gustafsson, A. & Proczkowska-Björklund, M. (2016). The Strengths and difficulties questionnaire (SDQ) for preschool children – a Swedish validation, Nordic Journal of Psychiatry, 70(8), 567–574. https://doi.org/10.1080/08039488.2016.1184309
Hegedűs, Sz. (2019). A szociális és az érzelmi kompetencia összetevőinek fejlesztésére irányuló néhány program a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. Iskolakultúra, 29(9), 21–37. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.9.21
Hegyi, I. (2000). Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. Okker Oktatási Kiadó.
Herzog, S. H. (2019). Visual Research Methods: Integrating Images in the Study of Social Problems. In Marvasti, A. & Trevino, A. J. (eds.): Researching Social Problems (pp. 172–187). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315107882-10
Heyman, M., Poulakos, A., Upshur, C. C. & Wenz-Gross, M. (2016). Discrepancies in parent and teacher ratings of low-income preschooler’s social skills. Early Child Development and Care, 188(6), 759–773. https://doi.org/10.1080/03004430.2016.1236257
Honti, M. (2005). Az óvodáskor. Belváros-Lipótváros Nevelési Tanácsadó.
Hosokawa, R. & Katsura, T. (2017). A longitudinal study of socioeconomic status, family processes, and child adjustment from preschool until early elementary school: the role of social competence. Child and Adolescent Psychiatry and Mental Health, 11(62), 1–28. https://doi.org/10.1186/s13034-017-0206-z
Kasik, L. (2010). A szociálisprobléma-megoldó gondolkodás és képesség jellemzői. In Zsolnai, A. & Kasik, L. (Eds.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai (pp. 97–114). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kasik, L. (2015). Személyközi problémák és megoldásuk. Gondolat Kiadó.
Kasik, L. & Gál, Z. (2014). Óvodások szociálisprobléma-megoldó gondolkodása szüleik és pedagógusaik véleménye alapján. Magyar Pedagógia, 114(3), 189–213.
Kasik, L. & Gál, Z. (2017a). Társas problémák és megoldásuk az osztályteremben. Educatio, 26(3), 484–496. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.3.15
Kasik, L. & Gál, Z. (2017b). Társas problémák és megoldásuk 3–7 évesek körében. Módszertani segédanyagok óvodapedagógusok számára. Mozaik Kiadó.
Katona, Gy. (2017). A kisgyermeknevelés jelentősége és társadalmi hatása. In Katona, K. & Kőrösi, I. (Eds.), A humán tőke szerepe a gazdaságban (pp. 37-55). Pázmány Press.
Kayili, G. & Ari, R. (2016). The effect of Montessori method supported by social skills training program on Turkish kindergarten children’s skills of understanding feelings and social problem solving. Journal of Education and Training Studies, 4(12), 81–91. https://doi.org/10.11114/jets.v4i12.1965
Kárpáti, A. (2019). A vizuális nyelv szerepe az oktatásban és a tanulók megismerésében. In Kárpáti, A. (Ed.), Vizuális kommunikáció az oktatásban (pp. 9–50). Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Kesicioğlu, O. S. (2015). Investigation of preschool children’s interpersonal problem solving skills. Education and Science, 40(177), 327–342. https://doi.org/10.15390/EB.2015.3240
Kovács, Gy. & Bakosi, É. (2004). Óvodapedagógia 1. kötet. Szerzői Kiadás.
Klemenović, J. (2001). Óvodáskorú gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése kétnyelvű környezetben. Iskolakultúra, 11(8), 98–104.
Lakatos, K. (2011). Mutasd meg érzéseidet, de szabályozd a viselkedésedet! – Az érzelemszabályozás fejlődése. In Balázs, I. (Ed.), A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások (pp. 146–178). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.
Merrell, K. W. (2002). Preschool and kindergarten behavior scales (2nd Ed.). PRO-ED.
Ocak, S. (2010). The Effects of Child-Teacher Relationships on Interpersonal Problem-Solving Skills of Children. Infants and Young Children, 23(4), 312–322. https://doi.org/10.1097/IYC.0b013e3181f27769
Özdil, G. (2008). Kişilerarası problem çözme becerileri eğitimi programının okul öncesi kurumlara devam eden çocukların kişilerarası problem çözme becerilerine etkisi. Yayımlanmamış yüksek lisans tezi, Adnan Menderes Üniversitesi, Sosyal Bilimler Enstitüsü, Aydın.
Romero-López, M., Pichardo, M.C., Bembibre-Serrano, J. & García-Berbén, T. (2020). Promoting Social Competence in Preschool with an Executive Functions Program Conducted by Teachers. Sustainability, 12. https://doi.org/10.3390/su12114408
Shokri, A., Khosravi, A. & Hooman, H. A. (2013). Basic Psychometric Properties of the Preschool and Kindergarten Behavior Scales in a Sample of Iranian Children. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 84, 479–485. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2013.06.588
Shure, M. B. & Spivack, G. (1974). Preschool interpersonal problem-solving (PIPS) test: Manual. Hahnemann Medical College and Hospital.
Snyder, J., Prichard, J., Schrepferman, L., Patrick, M. R., & Stoolmiller, M. (2004). Child impulsiveness-inattention, early peer experiences, and the development of early onset conduct problems. Journal of abnormal child psychology, 32(6), 579–594. https://doi.org/10.1023/b:jacp.0000047208.23845.64
Solymosi, K. (2017). Fejlődés, szocializációs és környezet. In Kollár, K. & Szabó, É. (Eds.), Pszichológusok pedagógiai kézikönyve (pp. 40–64). Osiris Kiadó.
Szitás, T. (2022). Egy mérőeszköz fejlesztése óvodások szociálisprobléma-megoldásának vizsgálatához, Neveléstudomány, 10(3), 24–35.
https://doi.org/10.21549/NTNY.38.2022.3.2
Szitás, T. & Kasik, L. (2020). Óvodások szociálisprobléma-megoldásának hazai és nemzetközi vizsgálatai, Magyar Pedagógia, 120(4), 373–389.
https://doi.org/10.17670/MPed.2020.4.373
Túri, E., Tóth, I. & Gervai, J. (2011). A Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQMagy) további vizsgálata nem-klinikai mintán, fiatal serdülők körében. Psychiatria Hungarica, 26(6), 415–425.
Walker, S., Irving, K. & Berthelsen, D. (2002). Gender influences on preschool children’s social problem-solving strategies, The Journal of Genetic Psychology, 163(2), 197–209. https://doi.org/10.1080/00221320209598677
Webster-Stratton, C. (1990). Wally Game: A problemsolving skills test [Unpublished manuscript]. University of Washington.
Yang, H. J., Kuo, Y. J., Wang, L., & Yang, C. Y. (2014). Culture, parenting, and child behavioral problems: a comparative study of cross-cultural immigrant families and native-born families in Taiwan. Transcultural Psychiatry, 51(4), 526–544. https://doi.org/10.1177/1363461514532306
Youngstrom, E., Meltzer, W. J., Kogos, L. J., Schoff, K., Ackerman, B. & Izard, C. (2000). Interpersonal problem solving in preschool and first grade: Developmental change and ecological validity, Journal of Clinical Child Psychology, 29(4), 589–602. https://doi.org/10.1207/S15374424JCCP2904_11
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
