Óvó úr vagy óvónő? Szakmásodás és az óvópedagógusi pálya feminizálódása
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.2-3.45.60Kulcsszavak:
óvónőképzés, óvodatörténet, sajtótörténet, professziótörténet, 19. századAbsztrakt
A tanulmány összefoglaló áttekintést ad arról, hogy a hazai óvodáztatás 1828-as megindulását követően milyen lépésekben épült ki a 19. századi Magyarországon az óvóképzés, miként vált szakmává az óvópedagógusi hivatás. Forrásalapként a korabeli jogi dokumentumokra, tanügyi tanácskozási jegyzőkönyvekre és sajtócikkekre támaszkodva vizsgáljuk azt, hogy a kezdetben szinte csakis férfiak által művelt óvodai nevelői munka miként vált a századfordulóra szinte kizárólag női foglalkozássá, kiemelve a pálya elnőiesedésének folyamatát kísérő viták főbb témáit és érveit.
Letöltések
Hivatkozások
évi XV. törvénycikk – a kisdedóvásról. Netjogtár, ész.n., 1–11. https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=89100015.TV&targetdate=&printTitle=1891.+%C3%A9vi+XV.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev (2023.07.15.)
A képviselőház ülése január 20-án. Pesti Napló Esti Lapja, 42(20), 1891. január 20., 1.
A kisdednevelésügyi törvényjavaslat. Kisdednevelés, 19(7), 1890. június 1., 118–120.
A magyar tanitói első egyetemes gyülésnek jegyzőkönyve. Nevelési Emléklapok, 6. füzet, szerk: Tavasi, L., Pest, 1848.
A minister 26. jelentéséből. Kisdednevelés, 26(14), 1897. július 15., 332–333.
A Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett huszadik jelentése. I. kötet. Budapest, 1891.
Az esztergomi r. kath. óvónőképző-intézetben… Kisdednevelés, 28(10), 1898. május 15., 264.
Baska, G. & Hegedűs, J. (2013). A magyarországi pedagógusképzés története a recepciós hatások tükrében. k.n. http://pedagoguskepzes.elte.hu/images/anyagok/iii1/39_a_magyaro_pedkep_tortenete.pdf (2023.07.15.)
Beke, M. (1898). A nők munkakörének kibővítése. In Nagy, L., Beke, M. & Kovács, J. (Eds.), A II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus naplója I. kötet (pp. 1246–1247), Franklin.
Brunszvik, T. (2000). Versek, cikkek, levelek, naplóidézetek. Jubileumi kiadvány. A bevezetőt írta, válogatta és szerkesztette: Hornyák, M. A Brunszvik Teréz Szellemi Alapítvány hírlevelének melléklete, Őrláng füzetek 39.
Draskovits, P (1940). A magyar kisdednevelés és kisdedóvónőképzés története és jelen állapota. Közlemények a Szegedi Ferencz József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetéből. Özv. Pauly Károlyné Könyvnyomdája.
Fizel, N. (2017). A pedagógusprofesszió és hazai kutatástörténeti előzmények. Pedagógiatörténeti Szemle, 3(3–4), 55–67. http://real.mtak.hu/92682/1/74-162-1-SM.pdf (2023.07.15.) https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2017.3.4
Gaál, L. (1897). Az óvónők alkalmazása a népiskolában. Kisdednevelés, 26(22), 1897. november 15., 551–553.
György, A. (1897). A kisdedóvás ügyének fejlődése. Kisdednevelés, június 1. XXVI. évf. 11. sz. pp. 244–247.
György, A. hozzászólása (1898). In Nagy, L., Beke, M. & Kovács, J. (Eds.), A II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus naplója I. kötet (p. 1251), Franklin.
Hacker, B. (1916). Tanítás különböző fokon. In Az 1916 junius havában betiltott Feminista Kongresszuson el nem mondott beszédek (pp. 65–67), Feministák Egyesülete.
Kelemen, E. (1992). A kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. tc. In Balogh, L. (Ed.), Az oktatási törvénykezés hazai történetéből. Neveléstörténeti Füzetek 11. (pp. 35–43.) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
Kéri, K. (2008). Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Kéri, K. (2018). Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon (nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással). Kronosz Kiadó.
Kobány, M. (1872). Férfi vagy nő kezekre bizzuk-e a gyermekkertek vezetését? Néptanítók Lapja, 5(3), 1872. augusztus 15., 571–572.
Kobány, M. (1898). Az óvóképezdei felvételek s az óvónők alkalmaztatása. Kisdednevelés, 27(13), 1872. július 1., 334–337.
Könyves, J. (1858). Még egyszer a falusi kisdedóvodákról. Vasárnapi Újság, (5)28, 1858. július 11., 330.
Kurucz, R. (2002). Az első magyar óvóképző 1837–1843. Babits Kiadó.
Luc, J.-N. (1999, Ed..). L’École maternelle en Europe. XIXe-XXe siècles. Histoire de l’éducation. n° 82, 1999. https://doi.org/10.3406/hedu.1999.3073
Mészáros, I (1979).. Az óvoda szó megjelenése. Magyar Nyelv, 1, 82–84.
Mészáros, I. (1983) Pestalozzi változó arca 19. századi népoktatásunkban. Pedagógiai Szemle,. 33(2), 118–134.
Morlin, E. (1896). A magyar kisdedóvás múltja és jelene. Lampel Róbert.
Németh, A. (2012). A magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775–1945. Eötvös Kiadó – ELTE PPK.
Ney, F. (1847). Töredékek a’ kisdedovas érdekében. III. Vélemény az intézetek nevezetéről. Társalkodó, 23,1847. március 14., 77–80.
Ney Ferencz meghívása következtében… (1848) Pesti Divatlap, 23. , 1848. május 20. 643–644.
Nóbik, A. (2019). A pedagógiai szaksajtó és a néptanítói szakmásodás a dualizmus korában. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
P. Szathmáry, K. (1884). Felelet a kisdednevelés terén fölmerült aggodalmakra. Kisdednevelés, 8, 143.
Patyi, G. (2010). Képzés és Gyakorlat, 8(1), 99–105. https://epa.oszk.hu/02600/02641/
/pdf/EPA02641_kepzes-es-gyakorlat-2010-01_099-105.pdf (2023.07.15.)
Patyi, G. (2013). Óvónőképzés a Lajtán innen és a Lajtán túl a dualizmus korában In Kurucz, R. (Ed.), Hidak és párhuzamok a 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében (pp. 42–55). Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar.
Peres, S. (1898). Az úttörő (Wargha István) Kisdednevelés, 27(2), 1898. január 15., 30–35.
Podráczky, J. (2007). Óvodaügy a 19. századi magyar társadalomban. PhD-értekezés, ELTE BTK – PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest. http://nevelestudomany.phd.elte.hu/vedesek/2007/PhD_2007_Podraczky_Judit.pdf (2023.07.15.)
Podráczky, J. (2013). Óvoda és óvóképzés a 19. századi magyar társadalomban. In Kurucz, R. (szerk.), Hidak és párhuzamok a 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében (pp. 11–24). Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar.
Pukánszky, B. & Nóbik, A. (2013). A magyar iskoláztatás története. SZTE JGYPK – SZTE BTK, Szeged. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Magyar_isk_tortenete/iii1_els_vodink.html (2023.07.15.)
Sz. I. (1845). A’ vasdinnyei tanitó intézet. Vasárnapi Újság, július 20. 12/556–607. 450–460.
Szabolcs, É. & Réthy, E. (1999). Fröbel és a nőmozgalmak Magyarországon. Magyar Pedagógia, 99( 363–373.
Szerelemhegyi, A. (1875). Ó-kanizsa mezőváros területén létező összes római katholikus, görög keleti és izraelita nyilvános elemi népiskolák és községi óvodák értesítvénye az 1874–75. tanévről. 9. évfolyam. Nyomatott Traub és Sártorynál.
Sztánkovics, J. (1858). Fölhívás a nyári kisded-óvodáknak községenkénti fölállítása ügyében. Vasárnapi Újság, 5(10), 1858. március 7.,129.
Taylor Allen, A. (2017). The Transatlantic Kindergarten. Education and Women’s Movements in Germany and the United States. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780190274412.001.0001
Tóth, I. (1872). Férfi- vagy nőkezekre bizzuk-e a gyermekkertek vezetését: Néptanítók Lapja, (5)39, 1872. szeptember 26., 687–688. és (5)41, 1872. október 10., 725–726.
Törvényjavaslat a kisdedóvásról, Nemzeti Nőnevelés, 1890. 4. füzet 167.
Vág, O. (1991). Az óvodaügy törvényes szabályozása Magyarországon. Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Végh, J. (1935). A magyar kisdedóvónőképzés múltja és jelene. Kisdednevelés, 14–17.
Zibolen, E. (1984). Brunszvik Teréz kisgyermekiskolái. In Bilibok, P., Sebestyén, I. & Zibolen, E. Első óvodáink életéből. Tankönyvkiadó (pp. 19–31).
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
