A Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének 1919-ben és 1947-ben történt átmeneti, majd végleges megszüntetésének történetéhez
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.2-3.5.44Kulcsszavak:
Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesülete, TITOE, tudománytörténetAbsztrakt
Az ÓTE elődszervezetének, a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének (TITOE) 55 éves tényleges tevékenysége alatt először 1919 tavaszán merült fel a szervezet megszüntetésének lehetősége. Majd az 1945–1946. évi dermedt bizonytalanság után, hatósági nyomásra 1947. január 31-én, az utolsó közgyűlésen kimondták a szervezet végleges feloszlatását. Dokumentatív elbeszélésünkben e két esemény körülményeivel kapcsolatos forrásokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Letöltések
Hivatkozások
A Bizalmi Tanács előterjesztése (1918). a tanítóképzőintézeti közkormányzati ügyek megváltoztatására nézve. Magyar Tanítóképző. 33(7-8), 307–310.
A Közalkalmazottak (1918.) Országos Szövetsége Tanítóképzőintézeti Osztályának megalakulása. Magyar Tanítóképző,. 33(7-8), 296–299.
A miniszternél (1918). Magyar Tanítóképző. 33(7-8), 303–307.
A tanítóképzés (1919). ügye a proletárdiktatúra idején. Magyar Tanítóképző, 34, 63–67.
A tanítóképző intézetek (1919/5.) szakosztálya. Új Korszak, 8(5), 4.
A Tanítóképző Intézeti Tanárok (1947). Országos Egyesülete beolvadt a szakszervezetbe. Pedagógus Értesítő, 2(4), 9.
Új ügybeosztás (1920). a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Magyar Tanítóképző, 35, 64.
A tanítóképző-szakosztály (1919/5., 7. 8-9., 12.). Új Korszak, 8(5), 4., (7) 7., (8–9) 8., (12) 4.
Barna, I. & Pető, A. (2012). A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten. Gondolat Kiadó.
Benkóczy, E. (1928). Pyrker első magyar tanítóképzője. Az Egri Érseki R. K. Tanítóképző centenáriumára. Eger.
Bernáth, Z. (1993). Justitia tudathasadása. Népbíróság a nép nélkül, a nép ellen. Püski.
Bibó, I. (1945). A magyar demokrácia válsága. In Bibó, I. (2011). A magyar demokrácia válsága. Bibó István munkái centenáriumi sorozat 3 (pp. 20–79). Argumentum – Bibó István Szellemi Műhely.
Donáth, P. (2008). Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon 1945–1960. Trezor Kiadó.
Donáth, P. (2020). Pedagógusok az 1918–1919. évi politikai forgószélben. Tanítóképzők a forradalmak, az idegen megszállás és az ellenforradalmi számonkérés idején. Trezor Kiadó.
Donáth, P. (2022). Konszenzuskereső reformer a válságok és szélsőségek korában. Imre Sándor a nemzeti együttműködés akadályairól, művelődéspolitikai szerepvállalásáról, a köznevelésről, s a magyar pedagógiáról. Trezor Kiadó.
Egyesületi élet (1918) Magyar Tanítóképző, 33, 292–318.
E. Kovács K. A tanácsköztársaság Sárospatakon. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtár, Kézirattár, 4720.
Feitl, I. & Ignácz, K. (2018, Eds.). Régi és új világ határán – 1945 történetei. Tanulmányok. Napvilág Kiadó.
Felhívás (1918). Magyar Tanítóképző, 33, 311–313.
Gellért, Á. (2016). A népbírósági jog hálójában. Perújítási eljárás Hóman Bálint ügyében. MTA Law Working Papers, 2(5), 1–21.
Gergely, J., Glatz, F. & Pölöskei, F. (1991, Eds.). Magyarországi pártprogramok. Kossuth Kiadó.
Gyarmati, Gy. (1995). A párturalom intézményesítése. A magyar közigazgatás metamorfózisa. Kandidátusi értekezés.
Gyarmati, Gy. (2011). A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon 1945-1956. ÁBTL – Rubicon.
Hatos, P. (2018). Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és az őszirózsás forradalom története. Jaffa Kiadó.
Jakab, M. (1979). Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944–1948. Kossuth Könyvkiadó.
Kardos, J. (2007). Iskola a politika sodrában (1945–1993). Gondolat Kiadó.
Keszler, K. (1919). Új korszak felé. Magyar Tanítóképző, 34, 51–54.
Keszler, K. (1922) Farkas Sándor élete és működése. Magyar Tanítóképző, 37(1–3), 3–4.
Kiss, S. (1919). Faji önérzet. A Cél, 10(11), 198–212.
Kiss, S. (1920–1921, Ed.). A Bányai Ág. H. Ev. Egyházkerület Szarvasi Luther Tanítónőképző Intézetének értesítője az 1920–1921. iskolai évről. Szarvas.
Kiss, S. (1922a). A zsidó tömegszédítés problémája. A Cél, 12(2), 34–41.
Kiss, S. (1922b). Új zsidó forradalom felé. A Cél, 12(4), 98–112.
Koltai, I. (1939). A csurgói m. kir. áll. tanítóképző-intézet története. Vesszősl József nyomdai műintézet.
Ladányi, J. (2002). A zsidó népesség térbeli elhelyezkedésének változásai Budapesten 1870 és 2000 között. In Kovács, A. (Ed.), Zsidók a mai Magyarországon. Az 1999-ben végzett szociológiai felmérés eredményeinek elemzése (pp. 77–100). Múlt és Jövő Könyvek.
Lukács, T. (1979). A magyar népbírósági jog és a népbíróságok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó & Zrínyi Kiadó.
Major, Á. (1988). Népbíráskodás, forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései. Minerva.
Márai, S. (1943–1944/1990). Napló 1943–44. Akadémiai Kiadó – Helikon Kiadó.
Mesterházy, J. (1944). Egyesületünk az 1943–1944. iskolai évben. Magyar Tanítóképző, 57(6), 161–167.
Molnár, G. P. (1988). A Páger-ügy. Pallas Lap- és Könyvkiadó.
Molnár, O. (1944). Új idők hajnalán. Magyar Tanítóképző, 57(11),. 237–238.
Molnár, O. (1945). Budapest élete az ostrom után. Kézirat.
Nagy, L. (1918). Megnyitó. Magyar Tanítóképző, 33, 295–296.
Nagy, L. (1917). Neményi Imre. Magyar Tanítóképző, 32, 217–220.
Országos (1919). egyesületünk felébredése. Magyar Tanítóképző, 34, 70–77.
Padányi-Frank, A. (1942). A tanítói küldetéstudat és a „A harmincadik” c. film. Magyar Tanítóképző, 55(12), 329–341.
Palasik, M. (2000a). A jogállam megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944–1945. Napvilág Kiadó.
Palasik, M. (2000b). A politikai rendőrség háború utáni megszervezése. In Gyarmati, Gy. (2000, Ed.), Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenyégéről. Történeti Hivatal.
Palasik, M. (2008). Budapest polgármesterei 1945 után. Múltunk, 18(3), 202–232.
Pethő, T. (2016). Páger Antal hazatérése: fasizmussal vádolt legenda. Magyar Nemzet, 10(12), https://magyarnemzet.hu/hetvegi-magazin/2016/10/pager-antal-hazaterese-fasizmussal-vadolt-legenda
Rainer, M. J. & Standeisky, É. (2005, Eds.). A demokrácia reménye. Magyarország 1945. 1956-os Intézet.
Ravasz, L. (1944). Imre Sándor. Protestáns Szemle, .55,161–170.
Ronkovicsné Faragó, E. (1999). A pedagógia alapkérdései Imre Sándor munkásságában. Comenius.
Simon, L. & Papp, Gy. (1928, Eds.). A Harmadik Egyetemes Tanügyi Kongresszus Naplója. I. kötet. Kiadta a Harmadik Egyetemes Tanügyi Kongresszus Végrehajtó Bizottsága.
Standeisky, É. (2015). Demokrácia negyvenötben. Napvilág Kiadó.
Stark, T. (2002), Kísérlet a zsidó népesség számának behatárolására 1945 és 2000 között. In Kovács, A. (Ed.), Zsidók a mai Magyarországon. Az 1999-ben végzett szociológiai felmérés eredményeinek elemzése (pp. 101–127). Múlt és Jövő Könyvek.
Szabó, R. (1995). A kommunista párt és a zsidóság. Windsor Kiadó.
Szálasy, F. 1933). A magyar állam felépítésének terve. Egyetemi Nyomda.
Tóth, B. Z. (1942). Félelem és gyermeki lélek. Az iskolásgyermek érzelmi nevelésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Közlemények a Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetéből.
Tóth, B. Z. (1944). A németországi politikai és vezetőképző intézetek. Magyar Tanítóképző, 57(1), 3–15.
Váradi, J. (1921). Iskolarendszerünk reformja és kultúrpolitikánk irányelvei. Nemzetnevelés, 3(14), 1921. július 15. 119–120.,17. sz. 1921. szeptember 15. 150–152., 18. sz. 1921. október 1. 158–160., 19. sz. 1921. október 15. 168170.
Veress, I. (1919, Ed..: A Debreceni Református Tanítóképző Intézet értesítője az 1918–1919. iskolai évről. Debrecen Kiadó.
Zinner, T. (2021). A magyar nép nevében? Tanulmányok népbíróságokról, jogászokról, diktatúráról. Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
