Az óvodáskorú gyermek fő nevelési színtereinek, azaz a család és az óvoda kapcsolatának alakulása az ötvenes években
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.220.244Kulcsszavak:
óvodatörténet, szocialista szocializáció, óvodapolitika, kvalitatív metodológia, kutatási dimenziókAbsztrakt
Jelen tanulmányban az ötvenes évek óvoda-család kapcsolatának magyarországi alakulása kerül kifejtésre. Ezen időszakot megelőzően az iskoláskor előtti nevelés színtere elsősorban a család volt, ám 1948 után államhatalmi célként fogalmazódott meg az óvodáskorú gyermekek nevelésének társadalmasítása, vagyis elkezdődött az óvoda mint intézményi színtér jelentőségének növekedése. A vizsgálat célja annak felderítése, hogy a hivatalos elvárásként megfogalmazott „szocialista állampolgárok” nevelésének igénye miként jelent meg az óvodára vonatkozó dokumentumokban, az óvodai és a családi nevelést befolyásoló írott forrásokban. A kutatás során rámutatunk arra, hogy az aktuális óvodapolitika milyen szerepet szánt ebben a családnak és az óvodának. A vizsgálathoz kiválasztott források család-óvoda kontextusú, tartalmilag strukturáló kvalitatív tartalomelemzése eddig még nem valósult meg a magyarországi óvodatörténeti kutatások körében. A tanulmány áttekinti az ötvenes évek és a szocialista pedagógia kutatására vonatkozó felfogásokat, majd összefoglalja, hogy milyen megközelítésekből vizsgálható a szülők és a pedagógusok kapcsolata. A kvalitatív tartalomelemzés adatkorpusza szelektív mintavétellel került kiválasztásra, majd a kombinált (deduktív és induktív) kódolási logikával felállított kategóriarendszer mentén a megbízhatóság érdekében manuális intrakódolással történt a kódolás. Az elemzés hét fő kategóriája rámutat arra, hogy az óvodapolitikai döntések tartalmilag befolyásolták az örökzöld témának számító óvoda-család kapcsolat megjelenését a kutatott sajtóanyagokban. A tartalmi csomópontok mentén vizsgált manifeszt és látens tartalmak azokat az irányvonalakat tükrözik, amelyek az épülő szocialista rendszer legitimációját segítő nevelés érdekében megfogalmazódtak az óvodára és a családra vonatkozóan. A kutatás eredményei nyomán tovább differenciálódhat az ötvenes évek óvodájáról való tudásunk, mely alapot jelenthet a további időszakot jellemző szocialista pedagógiai múlt kutatásának folytatásához.
Letöltések
Hivatkozások
Elsődleges források
B., Gy. (1953). Az óvoda és az otthon. Vásárhely Népe, 9(279), 3.
Darvas, K. (1942). Milyen módon és eszközökkel hathat az óvónő a szülőkre a gyermekek helyes nevelése érdekében. Kisdednevelés, 67(9), 227–234.
Földesi, K. (1957, Ed.). Nevelőmunka az óvodában. Útmutatás óvónők számára. Tankönyvkiadó.
Lőke, F. (1952). Az idén tovább bővül az óvodák, nyári napköziotthonok hálózata. Fejér Megyei Néplap, 3(7), 4.
Róka, G. (1949a). Magyar Függetlenségi Népfront. Gyermeknevelés, 2(3), 1–2.
Róka, G. (1949b). A falu fejlődése. Gyermeknevelés, 2(4), 1–4.
Sági, Á. (1955). „Nincs itt szükség sok beszédre…” Szabad Nép, 103(201), 2.
Szabadi, I. (1959). Óvodás gyermekeinkről. Népszabadság, 17(182), 9.
Szilágyi, E. (1955). „A történelem leendő alkotói…” A gyermeknevelésről. Szabad Nép, 13(196), 5.
sz. n. (1948). Valahol egy vásárhelyi óvodában… A demokrácia felemeli az elesettet. Független Újság, 2(297), 7.
sz. n. (1951). Rendtartás az óvodák számára. Tankönyvkiadó.
sz. n. (1951). Neveléstan és módszertan az óvónőképzők számára II. rész. Tankönyvkiadó.
sz. n. (1951). Több nőt a termelésbe. Szabad Nép, 9(133), 1.
sz. n. (1953). A községpolitikai tervek feladata ötéves tervünk végrehajtásában. Tanácsok Lapja, 4(1), 1.
sz. n. (1953). Sokezer olvasókörön, gazdasszonykörön tanulnak az új oktatási évben az MNDSZ asszonyok. Vásárhely Népe, 9(212), 6.
sz. n. (1954). A budapesti pártértekezlet tanácskozásai. Szabad Nép, 12(102), 2.
sz. n. (1955). Ablak. Esti Budapest, 4(110), 4.
sz. n. (1955). „Szülők Szabadegyeteme” Hódmezővásárhelyen. Viharsarok, 11(262), 2.
Másodlagos források
Aczél, Zs. (2012). Üzemi óvodák 1945 és 1975 között. Iskolakultúra, 22(5), 37-55.
Apor, P. (2008). A mindennapi élet öröme. In Horváth, S. (Eds.), Mindennapok Rákosi és Kádár korában (pp. 13-49). Nyitott Könyvműhely Kiadó.
Babbie, E. (1996). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Baska, G. (2018). „Néptanítónak lenni nem comicum” A Borsszem Jankó tanítóképe. In Fehérvári, A. (Eds.), A Borsszem Jankótól Bolognáig. Neveléstudományi tanulmányok. Metszéspontok (pp. 13–32). ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó.
Báthory, Z. & Falus, I. (1997). Pedagógiai Lexikon I–III. Keraban Kiadó.
Bedmar, V. L. & Palma, V. C. D. (2011). The family and pre-school education in the european union: Reconciling education and work. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 15, 2271–2277. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2011.04.092
Berger, P. L. & Luckman, T. (1967). The social construction of reality: A treatise in the sociology of knowledge. Anchor Books.
Bersan, O. S. (2021). The kindergarten-family partnership, a basis for early childhood education. In M. Micle & G. Clitan (Eds.), Innovative instruments for community development in communication and education (pp. 103-112). Trivent Books. https://doi.org/10.22618/TP.PCMS.20216.360007
Dafinoiu, I. & Lungu, O (2003). Research methods in the social sciences. Peter Lang.
Denicolo, P., Long, T. & Bradley-Cole, K. (2016). Introduction and orientation to constructivist research. In Constructivist Approaches and Research Methods: A Practical Guide to Exploring Personal Meanings. SAGE Research Methods. https://dx.doi.org/10.4135/9781526402660.n1
Donáth, P. (2000). A „kettős nevelésről” az ötvenes években. Valóság, 43(7), 64–79.
Donáth, P. (2008). Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon 1945–1960.Trezor Kiadó.
Fenyő, D. Gy. (2017). Homo politicus - homo pedagogicus. Új Pedagógiai Szemle, 67(9-10), 95–109.
Füle, S. (1989). A pedagógusok és a szülők együttműködése. Tankönyvkiadó.
Füle, S. (1988). A szülők és pedagógusok együttműködésének előzményei hazánkban. In Bollókné Panyik I. & Csillag, G. J. (Eds.), A Budapesti Tanítóképző Főiskola tudományos közleményei. 5. (pp. 36–49). BTF.
Given, L. M. (2008). Reality and Multiple Realities In The SAGE Encyclopedia of Qualitative Research Methods. SAGE Research Methods. https://doi.org/10.4135/9781412963909.n371
Golnhofer, E. (2006). Rendszerváltások a tudomány legitimációjában – Magyarország, 1945-1949. In Szabolcs, É. (Eds.), Pedagógia és politika a XX. század második felében Magyarországon. Eötvös József Könyvkiadó.
Háber, J. & H. Sas, J. (1980). Tankönyvszagú világ. Akadémiai Kiadó.
Hagemann, K., Jarausch, K. H. & Allemann-Ghionda, C. (2011, Eds.). Children, families, and states. Time Policies of Childcare, Preschool, and Primary Education in Europe. Berghahn Books.
Hryniewicz, L. & Luff, P. (2021). Partnership with parents in early childhood settings. insights from five European countries. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429437113
Huhák, H. (2020). Megfigyelés másképp. Házi agitáció és egy angyalföldi tanácstag lakólátogatásai. Korall, 21(79), 5–24.
Kardos, J. & Kordinesz, M. (Eds., 1990). Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből, 1945–1972. I–II. kötet. Tankönyvkiadó.
Kéri, K. (1997). Mi a neveléstörténet? A diszcíplina múltja, jelene és jövője. Mozaikok a nevelés történetéből II. JPTE Tanárképző Intézet. http://www.mek.oszk.hu/01800/01886/html/
Kéri, K. (2001). Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó.
Kéri, K. (2003). Gyermekkép Magyarországon az 1950-es évek első felében. In Pukánszky, B. (Eds.), Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története (pp. 229–247). Eötvös József Könyvkiadó.
Kéri, K. (2009). Gyermekábrázolás az 1950-es években a Nők Lapja címoldalain. In Kozma, T. & Perjés, I. (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban 2008. Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola (pp. 203–211). MTA Pedagógiai Bizottsága.
Kéri, K. (2018). Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Kronosz Kiadó.
Kim, J. & Fram, M.S. (2009). Profiles of choice: Parents’ patterns of priority in child care decision-making. Early Childhood Research Quarterly, 2(4), 77–91. https://doi.org/10.1016/j.ecresq.2008.10.001
Kolosai, N. (2012). Kisiskoláskor és történeti idő – Az 1950-es évek kisiskoláskorára vonatkozó narratívák tartalomelemzése. Doktori értekezés. ELTE NDI.
Komlósi, S. (1965). Az iskola és a család kapcsolata. In Simon, Gy. (Eds.), Nevelésügyünk húsz éve 1945-1964. Tanulmányok a magyar népi demokrácia neveléstörténetéből (pp. 271–318). Tankönyvkiadó.
Komlósi, S. (1977). A család a változó világban. Pedagógiai füzetek. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.
Komlósi, S. (1981). A családi nevelés értékközvetítő szerepe. In Horváth, L., Majzik, L. & Petrikás, Á. (Eds.), A szocialista nevelés, a szocialista nevelőiskola (pp. 431-437). Magyar Pedagógiai Társaság.
Koselleck, R. (2003). Elmúlt jövő – A történeti idők szemantikája. Atlantisz Kiadó.
Kozma, T. (1974). Az iskola közönségkapcsolatai: Kutatási beszámoló. MTA PKCS.
Kozma, T. (2012). Oktatáspolitika. Elektronikus jegyzet. http://mek.oszk.hu/11200/11203/11203.pdf
Kóger, Y. (2019). A család és óvoda kapcsolata az 1950-es és 1960-as években az óvónőképzés tankönyveinek tükrében. In Bordás, S. (Eds.), Módszerek, művek, teóriák: A X. Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia előadásai: Értekezések, tudományos dolgozatok 27. (pp. 265–277). Eötvös József Főiskolai Kiadó.
Kövér, S. (1987). Az értelmi nevelés története óvodáinkban 1828-1975 között. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kuckartz, U. (2012). Qualitative Inhaltsanalyse. Methoden, Praxis, Computerunterstützung. Beltz Juventa.
Kuckartz, U. (2019). Qualitative Text Analysis: A Systematic Approach. In Kaiser, G. & Presmeg, N. (Eds.), Compendium for Early Career Researchers in Mathematics Education (pp. 181−197). Springer Nature. https://doi.org/10.1007/978-3-030-15636-7_8
Léderer, P. (1991). Nyomás az óvodákon. Esély, 3(2), 92–104.
Lukacs, J. (2004). A történelmi tudat avagy a múlt emlékezete. Európa kiadó.
Mayring, P. (2019). Qualitative Inhaltsanalyse – Abgrenzungen, Spielarten, Weiterentwicklun-gen. Forum Qualitative Sozialforschung / Forum Qualitative Social Research, 20(3), https://doi.org/10.17169/fqs-20.3.3343
Millei, Zs. (2011). Governing through early childhood curriculum, “the child” and “community”. Ideologies of socialist Hungary and neoliberal Australia. European Education, 43(1), 33–35. https://doi.org/10.2753/EUE1056-4934430103
Molnár, B., Pálfi, S., Szerepi, S. & Varga, N. A. (2015). Kisgyermekkori nevelés Magyarországon. Educatio, 24(3), 121–128.
Molnár-Kovács, Zs. (2015). A dualizmus kori magyar középiskolai történelemtankönyvek Európa-képe kortörténeti, iskolatörténeti, tankönyvtörténeti kontextusban. Doktori értekezés. PTE.
Molnár-Kovács, Zs. (2017). A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai. Capillatus Kiadó.
Molnár-Kovács, Zs. (2019). A magyar tankönyvkutatások forrásdimenziói (1867–1918). Institutio Könyvkiadó.
Murray, J., Teszenyi, E.,Varga, N. A., Pálfi, S., Tajiyeva, M. & Iskakova, A. (2018). Parent-practitioner partnerships in early childhood provision in England, Hungary and Kazakhstan: similarities and differences in discourses. Early Child Development and Care, 188(5), 594–612. https://doi.org/10.1080/03004430.2018.1438422
Pálfi, S. (2010). A magyar óvoda tanulásszemléletének sajátosságai az 1950’-s években az óvodai alapdokumentumok tükrében. In Kovács, B. É. (Ed.), Társadalomtudományi tanulmányok III. Tanulmánykötet a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar oktatóinak írásaiból (pp. 137–149). Debreceni Egyetem.
Podráczky, J. (2007). Óvodaügy a 19. századi magyar társadalomban. Doktori értekezés. ELTE NDI.
Podráczky, J. (2012, Ed.). Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó. http://mek.oszk.hu/11300/11368/11368.pdf (2021.11.10.)
Révai, L., Gál, E.& Majzik, L. (1975, Eds.). Szülők és nevelők. Kossuth Kiadó.
Romsics, I. (2010). Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó.
Rose, K. K. & Elicker, J. (2008). Parental decision making about child care. Journal of Family Issues, 29(9), 1161–1184. https://doi.org/10.1177/0192513X07312103
Sántha, K. (2022). Kvalitatív tartalomelemzés. Eötvös József Könyvkiadó.
Sántha, K. (2021). A típusképző kvalitatív tartalomelemzés politetikus terei a pedagógusok reflektív gondolkodásának feltárásában. Iskolakultúra, 31(3), 19–29. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.03.19
Sántha, K. (2015). Trianguláció a pedagógiai kutatásban. Eötvös József Könyvkiadó.
Schadt, M. (2003). Feltörekvő dolgozó nő - Nők az ötvenes években. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Schreier, M. (2014). Varianten qualitativer Inhaltanalyse: ein Wegweiser im Dicklicht der Begrifflich-keiten. Forum Qualitative Sozialforschung / Forum Qualitative Social Research, 15(1), https://doi.org/10.17169/fqs-15.1.2043
Searle, J. R. (1995). The construction of social reality. Penguin Books.
Somogyvári, L. (2018). Államilag támogatott politikai karikatúra a „puha diktatúrában”: Kádári tabló 1963-ból. Történelemtanítás, 9(1–2). https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/08/somogyvari-lajos-allamilag-tamogatott-politikai-karikatura-a-puha-diktaturaban-kadari-tablo-1963-bol-09-01-05
Szabolcs, É. (1996). Deduktív (analitikus) jellegű kutatások. In Falus, I. (Ed.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe (pp. 106–121). Műszaki Könyvkiadó.
Szabolcs, É. (2001). Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó.
Szabolcs, É. (2006, Ed.). Pedagógia és politika a XX. század második felében Magyarországon. Eötvös József Könyvkiadó.
Szabolcs, É. & Golnhofer, E. (2018). A szocialista Nevelés Könyvtára: törekvés a szocialista pedagógia kialakítására, 1950–1957. In Fehérvári, A. (Ed.), A Borsszem Jankótól Bolognáig. Neveléstudományi tanulmányok. Metszéspontok (pp. 13–32). ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó.
Szerepi, S., Varga, N. A., Pálfi, S. & Molnár, B. (2018). A magyar óvoda történeti szakaszai a kezdetektől napjainkig. In Pálfi, S. (Ed.), A gyermekre fókuszáló korai nevelés (pp. 6–24). Debreceni Egyetemi Kiadó.
Teszenyi, E. & Hevey, D. (2015). Age group, location or pedagogue: factors affecting parental choice of kindergartens in Hungary. Early Child Development and Care, 185(11-12), 1961–1977. https://doi.org/10.1080/03004430.2015.1028391
Tomka, B. (2011). Gazdasági változások és a fogyasztás alakulása a huszadik századi Magyarországon. In Kovács, K. & Romsics, I. (Eds.), A mi 20. századunk (pp. 101–180). Komp-Press Kiadó – Korunk.
Török, B. (2005). Óvodák és szülők. Vonzások és választások. Educatio, 14(4), 787–805.
Vargáné, N. A. (2020). A szeretet kifejezésének fontossága a kora gyermekkori pedagógusok körében Angliában és Magyarországon. In Varga, N. A. (Ed.), Családi nevelés. A család megismerésének módszerei (pp. 131–151). Forstag Nonprofit Közhasznú Kft.
Vág, O. (1993). A kisgyermeknevelés története. Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
