Az 1980-as évek köztéri szobrainak gyermekképe négy magyarországi szobor elemzésén keresztül
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.169.192Kulcsszavak:
gyermekkép, szobrok, művészettörténetAbsztrakt
A vizuális források létjogosultságát számos tanulmány és kutatás bizonyítja a neveléstudományban (Géczi, 2008, 2010a, 2010b; Somogyvári, 2012a, 2012b, 2015; Kéri, 2002, 2008; Darvai, 2010, 2011, 2019; Endrődy, 2010, 2015, 2017, 2019; Támba, 2020a, 2020b; Portik, 2014; Farkas 2022; Nemes-Wéber, 2020). A téma vizsgálatánál fontos jelezni, hogy interdiszciplináris kutatásról van szó, emiatt a korszak hazai művészettörténeti paradigmáinak elemzésével indítjuk kutatásunkat (Aradi, 1970, 1976; Andrási-Pataki-Szűcs-Zwickl, 1999), hiszen már abban is tetten érhető a cezúra. Emellett a gyermekkép fogalmának meghatározására is próbát teszünk (Ariès, 1987; Nóbik, 2000; Dombi, 2002; Golnhofer & Szabolcs, 2005; Pukánszky, 2008). Korábban a hazai kutatók elsősorban a fotókat, festményeket választották kutatásaik témájául, nem született még átfogó módszertani iránymutatás a szobrok elemzési lehetőségeiről. Jelen kutatásunkban az 1980-as évek hazai szobrászatának gyermekképét bontjuk ki. Egy lehetséges gyermekképi narratívát vizsgálunk a rendelkezésre álló adatbázisok (Köztérkép.hu, Fortepan.hu, MTVA Archívum) szisztematikus elemzésével. A műveket a Darvai és Somogyvári által javasolt korszakhatár mentén, 1979-1989 között tekintettük át (Darvai 2010, 2011, 2019; Somogyvári, 2012, 2014, 2015, 2017, 2019). Kutatási módszerünk az ikonográfia (lásd fent), melynek hazai irodalmában első sorban fotóelemzéseket és kisebb részben egyéb vizuális (pl.: festmény, miniatúra, rajzfilm) elemzéseket találunk. Az 1980-as évekre a kulturális nomádizmus a jellemző, amely a művészek különböző kultúrák és stílusok elemeinek nem szabályszerű, hanem szabadon felhasználását és tudatos keverését jelentik (Hegyi, 1990). Az adatbázisok adatai alapján kapott eredményekre jellemző az archaizált, népies vonal, de megjelennek a nonfiguratív, stilizált formák is. A kutatás eredményeként várható, hogy a hazai szakirodalom újabb módszertani adalékkal bővül a vizuális források feldolgozási lehetőségeivel.
Letöltések
Hivatkozások
A magyar nőmozgalom kettős ünnepe. (1985.02.23.). Szabad Föld, 8.
Alderson, P. (2013). Childhoods Real and Imagined – Volume 1: An introduction to critical realism and childhood studies, Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203805350
Andrási, G., Pataki, G., Szücs, Gy. & Zwickl, A. (1999). Magyar képzőművészet a 20. században. Corvina Kiadó.
Aradi, N. (1974). A szocialista képzőművészet jelképei. Kossuth Könyvkiadó/Corvina Kiadó.
Artner, T. (1979). Az ókor művészete. Móra Ferenc Könyvkiadó.
Bújj, bújj, zöldág (1984.09.29.). Somogyi Néplap, 5.
Csordás, L. Átlényegült hölgy mázsás pálmaággal. (2002.04.04.). Népszabadság, 78.
Darvai, T. (2011a). A Tanító című neveléstudományi folyóirat ikonográfiai vizsgálata. 1963, 1970. Iskolakultúra, 21(6–7), 71– 86. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21156
Darvai, T. (2011b). Rítusok az Úttörővezetőben, 1953– 83. In Kozma, T. & Perjés, I. (Eds.), Törekvések és lehetőségek a XXI. század elején (pp. 255–264). ELTE Eötvös Kiadó. https://mek.oszk.hu/10100/10122/10122.pdf
Dombi, A. (2002). Gyermekkép-értelmezések a 19-20. század fordulóján. Iskolakultúra, 12(3), 39–46. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19610
Endrődy-Nagy, O. (2010). Gyermekkép a 16. századi Németalföldön idősebb Pieter Brueghel művein. Iskolakultúra, 20(7–8), 137–47. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21043
Endrődy-Nagy, O. (2015). A reneszánsz gyermekképe: A gyermekkép reneszánsza 1455– 1517 között Európában. Ikonográfiai elemzés. ELTE Eötvös Kiadó.
Endrődy-Nagy, O. (2017). A gyermekkortörténeti ikonográfia kiáltványa. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 5(1), 110–122. https://doi.org/10.31074/gyntf.2017.1.110.122
Endrődy, O. (2019). Gyermekkép fametszeteken. Japán az Edo-korszakban (江戸時代) (1603–1868). Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 7(1), 36–44. https://doi.org/10.31074/gyn201913644
Géczi, J. (2010). A szocialista nevelésügy két képi hangsúlya: az 1960-as és ’80-as évek magyar pedagógiai szaksajtójában. Iskolakultúra, 20(1), 79–91. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20959
Géczi, J. (2010). Sajtó, kép, neveléstörténet. Tanulmányok. Iskolakultúra-könyvek 38. Gondolat Kiadó.
Géczi, J. & Darvai, T. (2010). A sajtófotók gyermekképe a nevelésügyi folyóiratokban 1960– 1980. Iskolakultúra, 20(7–8), 35–53. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21035
Golnhofer, E. & Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó.
Hegyi, L. (1990). Szubjektivizmus – eklektika – pluralizmus: A nyolcvanas évek képzőművészete Magyarországon. Kultúra és közösség, 17(4), 49–66.
Hendrick, H. (2000), The Child as a Social Actor in Historical Sources. In Christiansen, P. – James, A. (Eds.), Research with Children. Perspectives and Practices (pp. 36–61). Falmer Press.
Hósapka a kupolán. (1980.12.02.). Somogyi Néplap, 5.
James, A., Jenks, C. & Prout, A. (1998). Theorizing Childhood. Polity Press.
K., L. Béke-szobor Szombathely keleti kapujában. (1985.03.25.). Vas Népe, 70.
Kerényi, Gy. ( 1951, Ed.). A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Akadémiai Kiadó.
Kéri, K. (2002). Gyermekképünk az ötvenes évek első felében. Iskolakultúra, 12(3), 47–59. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19611
Kéri, K. (2003). Gyermekkép Magyarországon az 1950-es évek első felében. In Pukánszky, B. (Ed.), Két évszázad gyermekei – A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története (pp. 229–245). Eötvös József Kiadó.
Kéri, K. (2008). Gyermekábrázolás az 1950-es években a Nők Lapja címoldalain, In Kozma, T. & Perjés, I. (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban (pp. 203–212.). MTA Pedagógiai Bizottság. https://kerikatalin.wordpress.com/2009/07/20/gyermekabrazolas-az-1950-es-evekben-a-nok-lapja-cimoldalain/
Kicsák, M. (2013). Romantikus gyermekkép motívumok Andersen néhány meséjében. Könyv és Nevelés, 15(2), https://epa.oszk.hu/03300/03300/00006/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2013_2_11.pdf
Kostyál, L. (2002). Szabolcs. Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész katalógusa. Zalaegerszeg. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_2002_Szabolcs_Peter/?pg=0&layout=s
Kovács, N. (2015). A képzőművészet története. N.I. https://mek.oszk.hu/14000/14064/
Magyar Nők Szövetsége. (2012). Magyar Nők Szövetsége. Rólunk. http://nokszovetsege.hu/2012/06/05/rolunk/
Németh, A. (2002). A reformpedagógia gyermekképe: a szent gyermek mítoszától a gyermeki öntevékenység funkcionális gyakorlatáig. Iskolakultúra, 12(3), 21–32. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19608
Németh, A. & Pukánszky, B. (1996). Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó. https://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
Mélyi, J. (2020). Az íjász legendája. Artmagazin Online. https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/az_ijasz_legendaja
Mélyi, J. (2019). Géniusz a város fölött. Jelenkor, 62(5), 550–556. https://www.jelenkor.net/userfiles/archivum/JELENKOR_2019-05.pdf
Mészáros, G. (2005). Kortárs filmek fiatalságképe. Iskolakultúra, 15(10), 84–96. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20322
Némethi, Gy. „Mamai szobrai”. (1986.04.30.). Ország-Világ, 18.
Oleneva, M. (2019). Történelmi vonalak bronzból és gránitból. Mari egyik ismert szobrászművésze, Anatolij Shirnin beszélt munkájáról, önmagáról és Yoshkin macskájáról. Mariyskaya Pravda. (2019.03.23.)
Ortutay, Gy. ( 1977/ 1982, Ed.). Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó. https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/
Pál, J. & Újvári, E. (1997). Szimbólumtár. Balassi Kiadó. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm
Pukánszky, B. (2018). Gyermekkép, romantika, „romantikus gyermekkép”. In Sárkány, P. & Schwendtner, T. (Eds.), A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban (pp. 37–50). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3691/
Pukánszky, B. ( 2000, Ed.). A gyermek évszázada. Osiris Kiadó.
Pukánszky, B. (2003, Ed.). Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története. Eötvös József Könyvkiadó.
Rab, N. Szombathelyi szoborcsere. (1985.11.06.). Népszava, 261.
Rab, Zs. Rokonlátogatóban Mari-földön 2. (1987.05.13.). Ország-Világ, 19.
Somogyvári, L. (2012). Közelítések a portrék és az egyszereplős képek jelenségéhez a magyar pedagógiai szaksajtóban (1960– 1970). Iskolakultúra, 22(5), 56–75. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21274
Somogyvári, L. (2012). Közelítések a portrék és az egyszereplős képek jelenségéhez a magyar pedagógiai szaksajtóban (1960– 1970) 2. rész. Iskolakultúra, 22(6), 14–37. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21281/21071
Szolláth, Gy. (2017). Artportal.hu. Lexikon. Szigeti Magda.
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/szigeti-magda-6449/ 2020. október 5.
Szolláth, Gy. & Wehner, T. (2017). Artportal.hu. Lexikon. Takács Erzsébet. https://artportal.hu/lexikon-muvesz/takacs-erzsebet-6535/ 2021. február 21.
Takács Erzsébet gyűjteményes kiállítása (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 1981)
Támba, R. (2020). A gyermekkor felszabadítása Czóbel Béla festészetében I. Leánygyermek-ábrázolások. Neveléstudomány, 7(2), 61–84. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.5
Támba, R. (2020). A gyermekkor felszabadítása Czóbel Béla festészetében II. Fiúgyermek-ábrázolások. Neveléstudomány, 7(3), 79–95. https://doi.org/10.21549/NTNY.30.2020.3.5
Tóth, A. (1993). Szeged szobrai és muráliái. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Csongrád Megyei Leváltár.
UNICEF (2021). Így segítünk. Az UNICEF története. https://unicef.hu/igy-segitunk/gyermekeknek-az-unicef-nemzetkozi-szervezetrol/az-unicef-tortenete
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
