The conception of childhood in public sculpture of the 1980s through the analysis of four Hungarian sculptures

Authors

  • Pálma Farkas Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet
  • Orsolya Tünde Endrődy Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet https://orcid.org/0000-0002-6432-1095

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.169.192

Keywords:

conception of childhood, sculptures, art history

Abstract

Numerous studies and pieces of research have shown the validity of visual resources in education (Géczi, 2008, 2010a, 2010b; Somogyvári, 2012a, 2012b, 2015; Kéri, 2002, 2008; Darvai, 2010, 2011, 2019; Endrődy, 2010, 2015, 2017, 2019; Támba, 2020a, 2020b; Portik, 2014; Farkas, 2022; Nemes-Wéber, 2020). It is essential to point out that such research is interdisciplinary. . We begin by analyzing paradigmatic formulations of Hungarian art history (Aradi, 1970, 1976; Andrási-Pataki-Szűcs-Zwickl, 1999) because these already show the crucial caesura. In addition, we also attempt to identify the concept of childhood conception (Ariès, 1987; Nóbik, 2000; Dombi, 2002; Golnhofer & Szabolcs, 2005; Pukánszky, 2008).Hungarian researchers in the past have mainly chosen to consider photos and paintings and no comprehensive methodological guidelines have been yet appeared on the possibilities of analyzing sculptures. In this research, we develop the conception of childhood in domestic sculpture of the 1980s through the examination of four works. We examine the available databases (Köztérkép.hu, Fortepan.hu, MTVA Archívum) for a possible concept of childhood narrative. The works were located along the period boundary suggested by Darvai and Somogyvári, between 1979-1989 (Darvai 2010, 2011, 2019; Somogyvári, 2012, 2014, 2015, 2017, 2019). Our research method is iconography (see above), which in the Hungarian literature analyzes primarily photographs and to a lesser extent, other visual media (e.g. paintings, miniatures, cartoons). The 1980s are characterized by what has been called cultural nomadism, in which artists employ the free and conscious mixing of elements of various cultures and styles, not according to fixed rules. (Hegyi, 1990). The archaizing, folk line is typical of the results obtained from the databases, but non-figurative, stylized forms also appear. The research will expand the Hungarian literature with new methodological additions to the possibilities of processing visual sources.

Downloads

Download data is not yet available.

References

A magyar nőmozgalom kettős ünnepe. (1985.02.23.). Szabad Föld, 8.

Alderson, P. (2013). Childhoods Real and Imagined – Volume 1: An introduction to critical realism and childhood studies, Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203805350

Andrási, G., Pataki, G., Szücs, Gy. & Zwickl, A. (1999). Magyar képzőművészet a 20. században. Corvina Kiadó.

Aradi, N. (1974). A szocialista képzőművészet jelképei. Kossuth Könyvkiadó/Corvina Kiadó.

Artner, T. (1979). Az ókor művészete. Móra Ferenc Könyvkiadó.

Bújj, bújj, zöldág (1984.09.29.). Somogyi Néplap, 5.

Csordás, L. Átlényegült hölgy mázsás pálmaággal. (2002.04.04.). Népszabadság, 78.

Darvai, T. (2011a). A Tanító című neveléstudományi folyóirat ikonográfiai vizsgálata. 1963, 1970. Iskolakultúra, 21(6–7), 71– 86. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21156

Darvai, T. (2011b). Rítusok az Úttörővezetőben, 1953– 83. In Kozma, T. & Perjés, I. (Eds.), Törekvések és lehetőségek a XXI. század elején (pp. 255–264). ELTE Eötvös Kiadó. https://mek.oszk.hu/10100/10122/10122.pdf

Dombi, A. (2002). Gyermekkép-értelmezések a 19-20. század fordulóján. Iskolakultúra, 12(3), 39–46. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19610

Endrődy-Nagy, O. (2010). Gyermekkép a 16. századi Németalföldön idősebb Pieter Brueghel művein. Iskolakultúra, 20(7–8), 137–47. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21043

Endrődy-Nagy, O. (2015). A reneszánsz gyermekképe: A gyermekkép reneszánsza 1455– 1517 között Európában. Ikonográfiai elemzés. ELTE Eötvös Kiadó.

Endrődy-Nagy, O. (2017). A gyermekkortörténeti ikonográfia kiáltványa. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 5(1), 110–122. https://doi.org/10.31074/gyntf.2017.1.110.122

Endrődy, O. (2019). Gyermekkép fametszeteken. Japán az Edo-korszakban (江戸時代) (1603–1868). Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 7(1), 36–44. https://doi.org/10.31074/gyn201913644

Géczi, J. (2010). A szocialista nevelésügy két képi hangsúlya: az 1960-as és ’80-as évek magyar pedagógiai szaksajtójában. Iskolakultúra, 20(1), 79–91. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20959

Géczi, J. (2010). Sajtó, kép, neveléstörténet. Tanulmányok. Iskolakultúra-könyvek 38. Gondolat Kiadó.

Géczi, J. & Darvai, T. (2010). A sajtófotók gyermekképe a nevelésügyi folyóiratokban 1960– 1980. Iskolakultúra, 20(7–8), 35–53. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21035

Golnhofer, E. & Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó.

Hegyi, L. (1990). Szubjektivizmus – eklektika – pluralizmus: A nyolcvanas évek képzőművészete Magyarországon. Kultúra és közösség, 17(4), 49–66.

Hendrick, H. (2000), The Child as a Social Actor in Historical Sources. In Christiansen, P. – James, A. (Eds.), Research with Children. Perspectives and Practices (pp. 36–61). Falmer Press.

Hósapka a kupolán. (1980.12.02.). Somogyi Néplap, 5.

James, A., Jenks, C. & Prout, A. (1998). Theorizing Childhood. Polity Press.

K., L. Béke-szobor Szombathely keleti kapujában. (1985.03.25.). Vas Népe, 70.

Kerényi, Gy. ( 1951, Ed.). A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Akadémiai Kiadó.

Kéri, K. (2002). Gyermekképünk az ötvenes évek első felében. Iskolakultúra, 12(3), 47–59. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19611

Kéri, K. (2003). Gyermekkép Magyarországon az 1950-es évek első felében. In Pukánszky, B. (Ed.), Két évszázad gyermekei – A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története (pp. 229–245). Eötvös József Kiadó.

Kéri, K. (2008). Gyermekábrázolás az 1950-es években a Nők Lapja címoldalain, In Kozma, T. & Perjés, I. (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban (pp. 203–212.). MTA Pedagógiai Bizottság. https://kerikatalin.wordpress.com/2009/07/20/gyermekabrazolas-az-1950-es-evekben-a-nok-lapja-cimoldalain/

Kicsák, M. (2013). Romantikus gyermekkép motívumok Andersen néhány meséjében. Könyv és Nevelés, 15(2), https://epa.oszk.hu/03300/03300/00006/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2013_2_11.pdf

Kostyál, L. (2002). Szabolcs. Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész katalógusa. Zalaegerszeg. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_2002_Szabolcs_Peter/?pg=0&layout=s

Kovács, N. (2015). A képzőművészet története. N.I. https://mek.oszk.hu/14000/14064/

Magyar Nők Szövetsége. (2012). Magyar Nők Szövetsége. Rólunk. http://nokszovetsege.hu/2012/06/05/rolunk/

Németh, A. (2002). A reformpedagógia gyermekképe: a szent gyermek mítoszától a gyermeki öntevékenység funkcionális gyakorlatáig. Iskolakultúra, 12(3), 21–32. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19608

Németh, A. & Pukánszky, B. (1996). Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó. https://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

Mélyi, J. (2020). Az íjász legendája. Artmagazin Online. https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/az_ijasz_legendaja

Mélyi, J. (2019). Géniusz a város fölött. Jelenkor, 62(5), 550–556. https://www.jelenkor.net/userfiles/archivum/JELENKOR_2019-05.pdf

Mészáros, G. (2005). Kortárs filmek fiatalságképe. Iskolakultúra, 15(10), 84–96. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20322

Némethi, Gy. „Mamai szobrai”. (1986.04.30.). Ország-Világ, 18.

Oleneva, M. (2019). Történelmi vonalak bronzból és gránitból. Mari egyik ismert szobrászművésze, Anatolij Shirnin beszélt munkájáról, önmagáról és Yoshkin macskájáról. Mariyskaya Pravda. (2019.03.23.)

https://www.marpravda.ru/news/religiya/izvestnyy-v-mariy-el-skulptor-anatoliy-shirnin-rasskazal-o-svoem-tvorchestve-o-sebe-i-yoshkinom-kote/

Ortutay, Gy. ( 1977/ 1982, Ed.). Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó. https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/

Pál, J. & Újvári, E. (1997). Szimbólumtár. Balassi Kiadó. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm

Pukánszky, B. (2018). Gyermekkép, romantika, „romantikus gyermekkép”. In Sárkány, P. & Schwendtner, T. (Eds.), A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban (pp. 37–50). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3691/

Pukánszky, B. ( 2000, Ed.). A gyermek évszázada. Osiris Kiadó.

Pukánszky, B. (2003, Ed.). Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története. Eötvös József Könyvkiadó.

Rab, N. Szombathelyi szoborcsere. (1985.11.06.). Népszava, 261.

Rab, Zs. Rokonlátogatóban Mari-földön 2. (1987.05.13.). Ország-Világ, 19.

Somogyvári, L. (2012). Közelítések a portrék és az egyszereplős képek jelenségéhez a magyar pedagógiai szaksajtóban (1960– 1970). Iskolakultúra, 22(5), 56–75. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21274

Somogyvári, L. (2012). Közelítések a portrék és az egyszereplős képek jelenségéhez a magyar pedagógiai szaksajtóban (1960– 1970) 2. rész. Iskolakultúra, 22(6), 14–37. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21281/21071

Szolláth, Gy. (2017). Artportal.hu. Lexikon. Szigeti Magda.

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/szigeti-magda-6449/ 2020. október 5.

Szolláth, Gy. & Wehner, T. (2017). Artportal.hu. Lexikon. Takács Erzsébet. https://artportal.hu/lexikon-muvesz/takacs-erzsebet-6535/ 2021. február 21.

Takács Erzsébet gyűjteményes kiállítása (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 1981)

Támba, R. (2020). A gyermekkor felszabadítása Czóbel Béla festészetében I. Leánygyermek-ábrázolások. Neveléstudomány, 7(2), 61–84. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.5

Támba, R. (2020). A gyermekkor felszabadítása Czóbel Béla festészetében II. Fiúgyermek-ábrázolások. Neveléstudomány, 7(3), 79–95. https://doi.org/10.21549/NTNY.30.2020.3.5

Tóth, A. (1993). Szeged szobrai és muráliái. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Csongrád Megyei Leváltár.

UNICEF (2021). Így segítünk. Az UNICEF története. https://unicef.hu/igy-segitunk/gyermekeknek-az-unicef-nemzetkozi-szervezetrol/az-unicef-tortenete

Downloads

Published

2022-12-31

How to Cite

Farkas, P., & Endrődy, O. T. (2022). The conception of childhood in public sculpture of the 1980s through the analysis of four Hungarian sculptures. Journal of Early Years Education, 10(4), 169–192. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.169.192

Issue

Section

Tematikus tanulmányok