A narratív készség fejlődése óvodáskorban
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.133.145Kulcsszavak:
anyanyelv-elsajátítás, beszédprodukció, narratív készség, történetmesélés, történetegységAbsztrakt
A gyermekek narratív készség fontos mutatója kognitív és nyelvi fejlődésnek egyaránt. A nemzetközi szakirodalom megállapításai alapján elmondható, hogy a narratív készség hidat képez a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat között. A gyermekek történetmesélő készségének fejlődése különböző életkorokhoz köthető mérföldkövekkel és fejlődési szakaszokkal írható le. E téren a legnagyobb változások az óvodás életkorban követhetők nyomon. A tanulmány hazai és nemzetközi példákon, kísérleti eredményeken keresztül mutatja be, hogy milyen fejlődési utat járnak be a gyermekek a néhány szavas, nyelvi szervezettség nélküli narratíváktól, a komplex, igazi narratívák létrehozásáig. Ezenkívül bemutatja a narratív készség megismeréséhez, elemzéséhez szükséges nemzetközi módszertant és a közelmúltban keletkezett hazai adaptációkat is. A narratív készség az egyike azoknak a kulcsfontosságú kompetenciáknak, melyek a nemzetközi szakirodalom megállapításai szerint hatással lehetnek a későbbi iskolai teljesítményre és az írott nyelv elsajátítására. A történetmesélés készségének megismerése, az elemzési módszerek hazai adaptálása hozzásegíthetnek az anyanyelv-elsajátítás e területének objektív méréséhez és fejlesztő eljárások kidolgozásához is.
Letöltések
Hivatkozások
Applebee, A. N. (1978). The child’s concept of story: Ages two to seventeen. University of Chicago Press.
Curenton, S. M. & Justice, L. M. (2004). African American and Caucasian Preschoolers’ Use of Decontextualized Language: Literate Language Features in Oral Narratives. Language, Speech, and Hearing Services in Schools, 35(3), 240–253. https://doi.org/10.1044/0161-1461(2004/023)
Csákberényiné Tóth, K. & Hajdú, T. (2011). Az iskolába lépő gyerekek szóbeli szövegalkotásának jellemzői. Anyanyelv-pedagógia 3. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=332
Fekonja-Peklaj, U., Marjanovič-Umek, L. & Kranjc, S. (2010). Children’s storytelling: The effect of preschool and family environment. European Early Childhood Education Research Journal, 18(1), 55–73. https://doi.org/10.1080/13502930903520058
Feldman, C., Bruner, J., Kalmar, D. & Renderer, B. (1993). Plot, Plight, and Dramatism: Interpretation at Three Ages. Human Development, 36(6), 327–342. https://doi.org/10.1159/000278220
Gósy, M. (1984). Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Akadémiai Kiadó.
Hedberg, N. L. & Westby, C. E. (1993). Analyzing storytelling skills: Theory to practice. Communication Skill Builders.
Jordanidisz, Á., Mihály, O. & Bóna, J. (2021). A dinamikus mérés lehetőségei óvodások narratív készségeinek értékelésében. Alkalmazott Nyelvtudomány, 21(1), 1587-1061. https://doi.org/10.18460/ANY.2021.1.007
Justice, L. M., Bowles, R., Pence, K. & Gosse, C. (2010). A scalable tool for assessing children’s language abilities within a narrative context: The NAP (Narrative Assessment Protocol). Early Childhood Research Quarterly, 25(2), 218–234. https://doi.org/10.1016/j.ecresq.2009.11.002
Laczkó, M. (2011) Óvodások és kisiskolások spontán mondatalkotási folyamatai. Magyar Nyelvőr 135(4), 440–459.
Lengyel, Zs.(1996). Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák.Veszprémi Egyetemi Kiadó.
Mandler, J. M. & Johnson, N. S. (1977). Remembrance of things parsed: Story structure and recall. Cognitive Psychology, 9(1), 111–151. https://doi.org/10.1016/0010-0285(77)90006-8
McFarland, L. (1992). A study of the narrative skills in kindergarten children with normal, impaired, and late developing language development. https://doi.org/10.15760/etd.6294
Merritt, D. D. & Liles, B. Z. (1987). Story Grammar Ability in Children with and without Language Disorder: Story Generation, Story Retelling, and Story Comprehension. Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 30(4), 539–552. https://doi.org/10.1044/jshr.3004.539
Murányi, S. (2018). A szavaktól a történetekig. Anyanyelv-pedagógia, 11(3), https://doi.org/10.21030/anyp.2018.3.2
Murányi, S. (2019). A gyermekkori narratív készségek vizsgálata – Az ENNI módszertanának alkalmazása magyar nyelven. Alkalmazott Nyelvtudomány 19(2), http://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/Muranyi_tan.pdf
Murányi, S.(2020). A narratív készség fejlődése óvodáskorban. In Bóna, J. & , Krepsz, V. (Eds.), Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig (pp. 175–194). ELTE Eötvös Kiadó.
Rumelhart, D.E. (1975). Notes on a schema for stories. Representation and understanding: Studies in cognitive science (pp. 185–210). Academic Press.
Schneider, P., Hayward, D. & Dubé, R. V. (2006). Storytelling from pictures using the Edmonton Narrative Norms Instrument. Journal of Speech-Language Pathology and Audiology, 30. 224–238.
Schneider, P. (1996). Effects of Pictures Versus Orally Presented Stories on Story Retellings by Children With Language Impairment. American Journal of Speech-Language Pathology, 5(1), 86–96. https://doi.org/10.1044/1058-0360.0501.86
Schneider, P., Dubé, R. V. & Hayward, D.(2005) The Edmonton Narrative Norms Instrument. University of Alberta Faculty of Rehabilitation Medicine.: www.rehabresearch.ualberta.ca/enni.
Schnell, Zs. (2016). Az elme nyelve - Társalgás és nyelvfejlődés. Akadémiai Kiadó.
Stadler, M. A. & Ward, G. C. (2006). Supporting the Narrative Development of Young Children. Early Childhood Education Journal, 33(2), 73–80. https://doi.org/10.1007/s10643-005-0024-4
Stein, N. L. & Glenn, C.(1975). An analysis of story comprehension in elementary school children. Newdirections in discourse processing. Ablex. 53–120. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED121474.pdf
Thorndyke, P. W. (1977), Cognitive structures in comprehension and memory of narrative discourse. Cognitive Psychology, 9(1), 77–110. https://doi.org/10.1016/0010-0285(77)90005-6
Westby, C. (2012). Linguistic Coding of Theory of Mind. Word of Mouth, 23(4), 12–14. https://doi.org/10.1177/1048395011434078d
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.