Hogyan beszélgetnek a gyerekek? A társalgási készségek 5–7 éves kor között
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.39.62Kulcsszavak:
társalgás, gyermekkori társalgási készségek, diskurzuskompetencia, nyelvfejlődés, interakcióbeli nyelvhasználatAbsztrakt
A gyermekkori társalgások vizsgálata napjainkban a gyermeknyelvi kutatások egyik fontos területévé vált. A társalgás, vagyis a társas interakcióban folyó beszélgetés a nyelvhasználat egyik központ formája, melyhez sajátos készségek kapcsolódnak; ezek a nyelv ismerete mellett azt is magukba foglalják, hogyan használjuk a nyelvet a mindennapi társas helyzetekben. A kutatások szerint az 5-7 éves kor a társalgási készségek szempontjából kiemelkedően fontosnak számít, amelyet lényeges változások jellemeznek. A tanulmány első része összefoglalót ad a gyermekkori társalgásokkal kapcsolatos legjelentősebb kutatásokról, érintve a szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai és fejlődéses pragmatikai munkákat is. A második rész az 5–7 éves gyermekek társalgásainak fő jellemzőit tekinti át, többek közt a beszélőváltás, a beszédaktusok, a háttércsatorna-jelzések, a koherencia eszközök és a társalgásbeli javítás jelenségei terén.
Letöltések
Hivatkozások
Arendt, B. (2015). Kindergartenkinder argumentieren – Peer-Gespräche als Erwerbskonzept. In Arendt/Heller/Krah (Hgg.), Kinder argumentieren. Interaktive Erwerbskontexte und -mechanismen. Mitteilungen des Deutschen Germanistenverbandes, 62(1),. 21-33. https://doi.org/10.14220/mdge.2015.62.1.21
Asztalos, A. (2020). Az egyéni tanulói megnyilatkozástípusok jellemzői az osztálytermi diskurzusban. Anyanyelv-pedagógia, 13(2), 20–33. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=837
Balázs, A., Krizsai, F. & Babarczy, A. (2019). Beszédaktusok megértése óvodáskorban. Magyar Nyelvőr, 143(3), 311–325. http://nyelvor.c3.hu/period/1433/143304.pdf (2022. 02.10.)
Balázs, P. (2010). A pragmatikai kompetencia fejlődésének vizsgálata kisiskolások körében. Anyanyelv-pedagógia 2010. 3(1), https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=243 (2022. 02.10.)
Babarczy, A. & Szűcs, M. Z. (2019). Az irónia és a hazugság kommunikatív komponenseinek felismerése 5–10 éves korban. Magyar Nyelv, 115(2), 164–175.https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.2.164
Bartha, Cs. (2002). Nyelvi hátrány és iskola. Iskolakultúra, 12(6–7), 84–93.
Bateman, A. & Church, A. (2017, Eds.). Children’s knowledge-in-interaction: Studies in conversation analysis. Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-10-1703-2
Blum-Kulka, S. & Snow, K. (2022, Eds.). Talking to Adults. The contribution of multiparty discourse to Language Acquisition. Lawrence Erlbaum Associates. https://doi.org/10.4324/9781410604149
Bóna, J. (2015). 6–13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban. Anyanyelv-pedagógia, 8(2), https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=569
Bóna, J. (2018). A beszédfejlődés kisgyermekkortól kamaszkorig. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6 (3), 111–122. https://doi.org/10.31074/20183111122
Bóna, J. (2019). Megakadáskapcsolatok és komplex megakadások óvodások és kisiskolások beszédében. In Bóna J. & Horváth V. (Eds.). Az anyanyelv fejlődése 3 éves kor után (pp. 259–273). Eötvös Kiadó.
Boronkai, D. (2011). Konverzációs stratégiák kisgyermekkorban. In Klein Á., Bús I. & Meskó N. (Eds.) Nevelés és kutatás. Tanulmányok az óvodapedagógus-képzéshez (pp. 31–45). PTE IGYFK. Boronkai, D. (2019). Hibajavítási stratégiák a kora gyermekkorban, Kultúratudományi Szemle, 1(1), 51-67.
Boronkai, D. (2021). Konverzációelemzés a gyermeknyelv kutatásában. Kultúra-tudományi Szemle, 3(1), 131–152.
Brown, P. (2012). The Cultural Organization of Attention. In Duranti et al (eds) 2012. The Handbook of Language and Socialization (pp. 29–56). Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444342901.ch2
Canfield, C. F., Edelson, L. R. & Saudino, K. J. (2016). Genetic and Environmental Links between Natural Language Use and Cognitive Ability in Toddlers. Child Development 88(2): 573–583. https://doi.org/10.1111/cdev.12604
Casillas, M. (2014). Turn-taking. In Matthews, D. (Ed.), Pragmatic developement in first language acquisition (pp. 53–71). John Benjamins.. https://doi.org/10.1075/tilar.10.04cas
Casillas, M., Bobb, S. C. & Clark, E. V. (2016). Turn-taking, timing, and planning in early language acquisition. Journal of Child Language, 43(6). 1370- 1377. https://doi.org/10.1017/S0305000915000689
Cekaite, A. (2012). Child Pragmatic Development. In Chapelle, C. A. (Ed.), The Encyclopedia of applied linguistics. Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781405198431.wbeal0127
Clark, E. (2009). First language acquisition. Cambridge University Press.
https://doi.org/10.1017/CBO9780511806698
Cook-Gumperz, J., Corsaro, W. A. & Streeck, J. (1986). Children’s Worlds and Children’s Language. Mouton de Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110864212
DeThorne L., Petrill S., Hart S., Channell R., Campbell R., Deater-Deckard K., Thompson L. & Vandenbergh D. (2008). Genetic effects on children’s conversational language use. Journal of Speech, Language, and Hearing Research. 2008(51), 423–435. https://doi.org/10.1044/1092-4388(2008/031)
DeThorne L., Petrill S., Schatschneider C. & Cutting L. (2010). Conversational language use as a predictor of early reading development: Language history as a moderating variable. Journal of Speech, Language, and Hearing Research. 2010(53), 209–223. https://doi.org/10.1044/1092–4388(2009/08–0060)
Duranti, A., Ochs, E. & Schieffelin, B. (2012, Eds.), The Handbook of Language and Sozialization. Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444342901
Ervin-Tripp, S. & Mitchell-Kernan, C. (1997, Eds), Child discourse. Academic Press. https://doi.org/10.1017/S004740450000751X
Filipi, A. (2014). Conversation Analysis. In Matthews, D. (2014, Ed.), Pragmatic developement in first language acquisition (pp. 71–87). John Benjamins. https://doi.org/10.1075/tilar.10.05fil
Fujiki, M .& Brinton, B. (2017). Pragmatics and Social Communication in Child Language Disorders. In Schwartz, R. G. (Ed.), (2017). Handbook of child language disorders Psychology Press. https://doi.org/10.4324/9781315283531
Gál, Z. (2015). A szociális kommunikációs képesség mérőeszközének fejlesztése 10–19 évesek körében. Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/OKM_kutatasi_eredmenyek2015/szocialis_komm_fejlesztese.pdf (2022.02.10.)
Gardner, H. & Forrester, M. (Eds.) (2010). Analysing Interactions in Childhood: Insights from Conversation Analysis. Wiley Blackwell.
Garvey, C. & Berninger, G. (1981). Timing and turn taking in children’s conversations. Discourse Processes, 4(1), 27–57. https://doi.org/10.1080/01638538109544505
Geekie, P. & Raban, B. (1994). Language learning at home and school. In Gallaway, C. & Richards, B. (Eds.), Input and interaction in language acquisition (pp. 153–180). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511620690.009
Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.
Gósy, M. (2017). Anyanyelv-elsajátítás: kutatási irányok, módszerek, lehetőségek. In Bóna, J. (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 9–33). ELTE Eötvös Kiadó.
Gyarmathy, D. & Horváth, V. (2018). A néma szünetek sajátosságai óvodások és kisiskolások spontán beszédében. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 26. (pp. 134–155). MTA Nyelvészeti Intézet. https://doi.org/10.15775/Beszkut.2018
Hámori, Á. (2017). Diskurzusműfaj, séma és forgatókönyv: A „vicc” műfaj sémájának jellemzői és kiépülési dinamikája a társas interakciókban. Magyar Nyelv, 113(3), 311−329. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.3.311
Hámori, Á. (2018). Diskurzusműfajok és beszélt nyelvi szövegtípusok: szociokulturális gyakorlat, elsajátítás és tudás az oktatásban és a mindennapokban. In Balázs, G. & Lengyel, K. (Eds.), Grammatika és oktatás – időszerű kérdések : Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat (pp. 71–84). ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Inter Nonprofit Kft.
Hámori, Á. (2019). A metanyelvi és metapragmatikai tudatosság jelzései óvodáskorban: 6 éves gyermekek társalgásainak metapragmatikai elemzése. In Bóna J. & Horváth V. (Eds.), Az anyanyelv fejlődése három éves kor után (pp. 17–38) . Eötvös Kiadó.
Hámori, Á. (2021). Gyermekek társalgása 6 és 8 éves korban: konverzációs készségek és fejlődésük. Előadás a 28. MANYE Kongresszuson. Veszprémi Egyetem. 2021. április 20. https://mftk.uni-pannon.hu/manye-28-kongresszus
Heath, S.B. (1983). Ways with words: Language, life, and work in communities and classrooms. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511841057
Hugyecz, E. & Krepsz V. (2011). Szociolingvisztikai vizsgálat óvodások körében (Esettanulmány). Alkalmazott nyelvészeti közlemények 6/2011. 59–72.
Horváth, V. (2017). Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6–9 éves gyermekek spontán narratíváiban. In Bóna, J. (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 97–120). ELTE Eötvös Kiadó. Hymes, D. (1974). Foundations in Sociolinguistics: An ethnographic approach. University of Pennsylvania Press.
Ivaskó, L. (2013). Lehetőségek a pragmatikai képesség tanulmányozására a pragmatika, a nyelvészet és a kognitív idegtudomány határán. Magyar Nyelv. (109)/2, 170–177. http://epa.oszk.hu/00000/00032/00058/pdf/ (2022. 02. 10.)
Jelencsik-Mátyus, K. (2015). A szociolingvisztikai stílus: Stratégiák a gyermek–felnőtt diskurzusban. PhD disszertáció. Szegedi Tudományegyetem. https://doi.org/10.14232/phd.2593
Jordanidisz, Á. (2017). Magyar anyanyelvű gyerekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4 és 10 éves kor között. In Bóna, J. (Ed.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 203–221). ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.15476/ELTE.2015.070
Karmiloff, K. & Karmiloff-Smith, A. (2001). Pathways to language: from fetus to adolescent. Harvard University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctvjk2wz6
Keenan, E. (1974). Conversational competence in children. Journal of Child Language, 1(2), 163–183. https://doi.org/10.1017/S0305000900000623
Kondacs, F. (2018). A hát diskurzusjelölő prozódiai jellemzői a gyermeknyelvben. In Ludányi, Zs. (Ed.), Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből (pp. 33–44). MTA Nyelvtudományi intézet.
Krepsz, V. (2012). Óvodai beszélgetések: Gyermeknyelvi jellegzetességek az óvodások diskurzusaiban. Első Század, 11(3), 123–146.
Lengyel, Zs. (1985). Tigrist vettem a vásárba’...: avagy a gyermeki diskurzus kérdéséhez. In Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft, (29–30). pp. 135–141.
Lengyel, Zs. (1995). A gyermeknyelvi dialógus vizsgálatának néhány kérdése. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 18, 117–129.
Matthews, D. (2014, Ed.). Pragmatic developement in first language acquisition. John Benjamins. https://doi.org/10.1075/tilar.10
Markó A., Gráczi T. E. & Imre, A. (2010). A diskurzusjelölők használatának fejlődése: a hümmögés formai és funkcionális sajátosságai különböző életkorokban. In Navracsics, J. (Ed.), Nyelv, beszéd, írás (pp. 82–94). Tinta Kiadó.
Markó, A. & Dér, Cs. I. (2011). Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In Navracsics, J. & Lengyel, Zs. (Eds.), Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok II. (pp. 49–61). Tinta Könyvkiadó.
Murányi S. (2020). A narratív készség fejlesztési lehetőségei óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia (13)/3, 60–68. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=852 (2022.02.10.)
Navracsis, J. (2000). A kétnyelvű gyermek. Corvina.
Neuberger, T. (2014). A spontán beszéd elsajátítása gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó.
Ninio, A. & Snow, C. E. (1996). Pragmatic development. Essays in developmental science. Westview Press, Boulder.
O’Neill, D. K. (2014). Assessing pragmatic language functioning in young children: Its importance and challenges. In Matthews, D. (Ed.), Pragmatic development in first language acquisition (pp. 363–386). John Benjamins Publishing Company. https://doi.org/10.1075/tilar.10.20nei
O’Neill, D. K., Main, R. M. & Ziemski, R. A. (2009). ‘I like Barney’: Preschoolers’ spontaneous conversational initiations with peers. First Language, (29), 401–425. https://doi.org/10.1177/0142723709105315
Ochs, E. & Schieffelin, B. B. (1983). Acquisition of conversational competence. Routledge.
Owens, R. J. (2016). Language Development. An Introduction. Pearson Education.
Pan, B. & Snow, K. (1999). The development of conversational and discourse skills. In Barrett, M. D. (Ed.), The Development of Language (pp. 229–251). Psychology Press.
Papp, M. & Ivaskó, L. (2017). Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz. In Prax, L. & Hoss, A. (Eds.), Találkozások az anyanyelvi nevelésben 3. Szabályok és/vagy kivételek (pp. pp. 165–177). PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék – Film-Virage Kulturális Egyesület.Pap, M. & Pléh Cs. (1972). A szociális helyzet és a beszéd összefüggései az iskoláskor kezdetén. Valóság, 2, 52—58.
Pléh, Cs. (1985). A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről. Pszichológiai tanulmányok, 16, 105–189.
Pléh, Cs. (2015). A lélek és a nyelv. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630596817
Réger, Z. (1990). Utak a nyelvhez. Akadémiai Kiadó.
Réger Z. (1995). Az utánzás szerepe az anyanyelv elsajátításában. In Telegdi Zs., Pléh Cs. & Szépe Gy. (Eds.) Nyelvészet és pszichológia (pp. 191–208). Akadémiai Kiadó.
Sacks, H., Scheglofff, E. & Jefferson, G. (1974). A Simple Systematic for the Organisation of Turn Taking in Conversation. Language, 50(4), 696–735. https://doi.org/10.2307/412243
Schirm, A. (2015). A diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikáció szövegtípusaiban, In Baditzné Pálvölgyi, K., Szabó, É. & Szentgyörgyi, R. (Eds.), Tanóratervezés és tanórakutatás: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen (pp. 49–66). Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Schmidt, I. (2021). Children’s narratives about their journey from the Middle East to Hungary. In Breeze, R., Gintsburg, S., & Baynham, M. (Eds.), Narrating Migrations from Africa and the Middle East: A Spatio-Temporal Approach. Bloomsbury.
Schnell, Zs. (2016). Az elme nyelve. Társalgás és nyelvfejlődés. Akadémiai Kiadó.
Schnell, Zs. (2020). Tudatelmélet és pragmatikai kompetencia a kulturális különbségek tükrében. Kultúratudományi Szemle, 2(1), 91–98.
Sidnell, J. (2010). Questioning repeats in the talk of four-year old children. In Gardner, H. &Forrester, M. (Eds.), Analysing Interactions in Childhood: Insights from Conversation Analysis (pp. 103–127). Wiley Blackwell.
Simó, J. & Falvai, R. (2020, Eds.). Szakmai protokoll az autizmus spektrum zavar felismeréséhez és pszichiátriai ellátásához felnőttkorban. NFSZK Nonprofit Kft.
Somos J. (2017). Explicit vagy implicit tanítás? – Az idegen nyelvi pragmatikai kompetencia fejlesztési lehetőségei a tanteremben. THL, 2(1–2), 252–261. http://real.mtak.hu/73242/1/EPA01467_thl2_2017_01–02_252–261.pdf (2022.02.10.)
Svindt, V. (2017). A nézőpontviszonyok és a nézőpontváltás képességének fejlődése óvodás gyermekeknél. Magyar Nyelvőr, 141(1). 61–74. http://real.mtak.hu/52455/1/141107.pdf (2022. 02. 10.)
Svindt, V. & Lukács, Sz. (2019). A társas (pragmatikai) kommunikáció zavarának szűrési, diagnosztikai és intervenciós lehetőségei. Gyógypedagógiai Szemle, 47(2), 163–183.
Schegloff, E. A., Jefferson, G.& Sacks, H. (1977). The Preference for Self-Correction in the Organization of Repair in Conversation. Language, 53(2), 361–382. https://doi.org/10.2307/413107
Szabó, Á. & Tóth, A. (2012). A beszélőváltások sajátosságai óvodáskorú gyermekek társalgásában. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 20 (pp. 234–245. MTA Nyelvtudományi Intézet.
Szabó, É. & Tápai, D. (2015). A szociális készségek fogalma, mérése és fejlesztésének lehetősége az iskolában. In Szabó, É. & Fügedi, P. A. (Eds.), Társas készségeket fejlesztő Kiscsoportos tréning. 12–18 évesek számára. Iskolapszichológia Füzetek. 37. ELTE Eötvös Kiadó. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/18448/1/Szabo_Tapai_Szocialis_keszsegek.pdf (2022.02.10.)
Szalai, A. (2013). Átok és kontextualizáció a romani gondozói beszédben. Nyelvtudomány (Acta Universitatis Szegediensis Sectio Linguistica), 8–9. 165–209. http://real.mtak.hu/16988/7/szalai_andreaNYTuncorrectedproof.pdf (2022.02.10.)
Tomasello, M. (2003). Constructing a language: a usage-based theory of language acquisition. Harvard University Press.
Tomasello, M. (2009). The usage-based theory of language acquisition. In Bavin, E. (Ed.), The Cambridge Handbook of Child Language (pp.69–88). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511576164.005
Viszket A., Hoss A., Kleiber J., & Alberti, G. (2019). A fejlődési zavarok pragmatikai atlasza formális nyelvészeti keretben (ℜeALIS). In Bóna, J. & Horváth, V. (Eds.), Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után (pp. 77–94). ELTE Eötvös Kiadó.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
