A hangszeres zene tanulásában szerepet játszó motivációs tényezők
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.5.27Kulcsszavak:
motiváció, hangszertanulás, öndeterminációs elméletAbsztrakt
A tanulmányban a hangszeres zenét tanuló diákok motivációját elemezzük. A hazai motivációkutatások eddig még alig vizsgálták a hangszeres zenetanulás motivációs hátterét, ezért fókuszálunk erre a területre. Kutatásunk a Motivation for Learning Music (MLM, hangszertanulási motiváció) kérdőívet alkalmaztuk, melyet magyar nyelvre adaptáltunk. A vizsgálati eszközt az öndeterminációs elmélet alapján dolgozták ki. Összesen 25 Likert-típusú állítást tartalmaz, melyek a következő faktorokba rendeződnek: motiválatlanság, külső szabályozás, introjekció, azonosulás és intrinzik motiváció. A vizsgálatban 10–18 éves tanulók vettek részt, összesen 151 fő. A mérőeszköz faktoriális validitása és az öt skála reliabilitása megfelelő. Elemzéseink rámutatnak, hogy a középfokon tanuló diákok motiváltsága erősebb, mint az alapfokon tanulóké. Eltérés van a különböző hangszereken tanulók elköteleződésében. Nincs azonban különbség a fiúk és a lányok motiváltságában. A hangszertanulás iránti motiváltságban szerepet játszik a gyermek önállóságának, autonómiájának támogatása. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak, hogy mélyebben megismerjük a zenét tanuló diákok motivációját.
Letöltések
Hivatkozások
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a1100190.tv&targetdate=&printTitle=2011.+%C3%A9vi+CXC.+t%C3%B6rv%C3%A9ny
Anguiano, K. R. (2006). Motivational predictors of continuing motivation and achievement for early adolescent instrumental music students. PhD dissertation. University of Iowa.
Appelgren, A., Osika, W., Theorell, T., Madison, G. & Bojner Horwitz, E. (2019). Tuning in on motivation: Differences between non-musicians, amateurs, and professional musicians. Psychology of Music, 030573561986143. https://doi.org/10.1177/0305735619861435
Bayley, J. G. (2004). The procedure by which teachers prepare students to choose a musical instrument. Update: Applications of Research in Music Education, 22(2), 23–34. https://doi.org/10.1177/87551233040220020104
Bernabé-Valero, G., Blasco-Magraner, J. S. & Moret-Tatay, C. (2019). Testing motivational theories in music education: The role of effort and gratitude. Frontiers in Behavioral Neuroscience, 13(172),1–9. https://doi.org/10.3389/fnbeh.2019.00172
Cantero, I. M. & Jauset-Berrocal, J. A. (2017). Why do they choose their instruments? British Journal of Music Education, 34(2), 203–215.
https://doi.org/10.1017/S0265051716000280
Comeau, G., Huta, V., Lu, Y. & Swirp, M. (2019). The Motivation for Learning Music (MLM) questionnaire: Assessing children’s and adolescents’ autonomous motivation for learning a musical instrument. Motivation and Emotion, 43(5), 705–718. https://doi.org/10.1007/s11031-019-09769-7
Creech, A. (2001). Play for me: An exploration into motivations, issues and outcomes related to parental involvement in their children's violin study. PhD dissertation, University of Sheffield, Department of Music.
Creech, A. & Hallam, S. (2010). Music education in the 21st century in the United Kingdom: Achievements, analysis and aspirations. Institute of Education.
Degner, S., Lehmann, A. C. & Gruber, H. (2003). Expert learning in the domain of jazz guitar music. In R. Kopiez, A. C. Lehmann, I. Wolther, & C. Wolf (Eds.), Proceedings of the 5 th Triennial ESCOM Conference (pp. 384–388). University of Music and Drama.
Dohány, G. (2009). Zenei élmény az énekórán? Iskolakultúra Online, 3(1), 70–79.
Evans, P. (2015). Self-determination theory: An approach to motivation in music education. Musicae Scientiae, 19(1), 65–83.
Evans, P., McPherson, G. E. & Davidson, J. W. (2013). The role of psychological needs in ceasing music and music learning activities. Psychology of Music, 41, 600–619.
Felelős Szülők Iskolája (n.d.). https://felelosszulokiskolaja.hu/felelos-szulo/hangszertanulas-motivacio?fbclid=IwAR35Li7Sk2qw5gchnMeDPW2YR0nJ-ZxltcBihoNbbUfNP58v6ovEZa1nRiw
Földi, F. & Józsa, K. (megj. alatt). A Hangszertanulási motiváció kérdőívét magyar adaptációja.
Freer, E. & Evans, P. (2019). Choosing to study music in high school: Teacher support, psychological needs satisfaction, and elective music intentions. Psychology of Music, 47(6), 781–799. https://doi.org/10.1177/0305735619864634
Grolnick, W. S., Levitt, M. R., Caruso, A. J. & Lerner, R. E. (2021). Effectiveness of a Brief Preventive Parenting Intervention Based in Self-Determination Theory. Journal of Child and Family Studies, 30(4), 905–920. https://doi.org/10.1007/s10826-021-01908-4
Hallam, S. (2002). Musical motivation: Towards a model synthesising the research. Music Education Research, 4(2), 225–244. https://doi.org/10.1080/1461380022000011939
Hallam, S (2004). Sex differences in the factors which predict musical attainment in school aged students. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 161–162, 107–117.
Hallam, S. (2013). What predicts level of expertise attained, quality of performance, and future musical aspirations in young instrumental players? Psychology of Music, 41(3), 265–289. https://doi.org/10.1177/0305735611425902
Hallam, S., Creech, A., Papageorgi, I., Gomes, T., Rinta, T., Varvarigou, M. & Lanipekun, J. (2016). Changes in motivation as expertise develops: Relationships with musical aspirations. Musicae Scientiae, 20(4), 528–550.
https://doi.org/10.1177/1029864916634420
Hallam, S., Creech, A., Varvarigou, M. & Papageorgi, I. (2020). Are there differences in practice depending on the instrument played? Psychology of Music, 48(6), 745–765.
https://doi.org/10.1177/0305735618816370
Hallam, S., Varvarigou, M., Creech, A., Papageorgi, I., Gomes, T., Lanipekun, J. & Rinta, T. (2017). Are there gender differences in instrumental music practice? Psychology of Music, 45(1), 116–130. https://doi.org/10.1177/0305735616650994
Hallam, S., Rogers, L. & Creech, A. (2008). Gender differences in musical instrument choice. International Journal of Music Education, 26(1), 7–19.
https://doi.org/10.1177/0255761407085646
Hargreaves, D. J. & Marshall, N. A. (2003). Developing identities in music education. Music Education Research, 5(3), 263–273.
Héjja, B. (2016). Az alapfokú és középfokú zeneoktatás helyzete Magyarországon. Parlando, 2, 1–30.
Héjja, E. B. (2018). A zeneművészeti szakgimnazista tanulók iskolaválasztási motivációi. Iskolakultúra, 28(1–2), 104–117.
Ho, W. C. (2011). Parental support and student learning of musical instruments in Hong Kong. Visions of Research in Music Education, 19(5), 1–53. https://doi.org/10.1080/1461380032000126355
Jakobicz, D., Wamzer, G. & Józsa, K. (2018). Motiválás az ének-zene órákon. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 18–31. https://doi.org/10.31074/gyn201821831
Janurik, M. (2007). Áramlatélmény az iskolai ének-zene órákon. Magyar Pedagógia, 107(4), 295–320.
Janurik, M. (2008). A zenei képességek szerepe az olvasás elsajátításában. Magyar Pedagógia, 108(4), 289–317
Janurik, M. & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 5–17. https://doi.org/10.31074/gyn20182517
Janurik, M., Szabó, N. & Józsa, K. (2020). A zenei énkép jellemzői és összefüggése a zenei képességekkel hetedik osztályosok körében. Magyar Pedagógia, 120(2), 171–200.
Józsa, K., Kis, N. & Barrett, K. C. (2019). Mastery motivation, parenting, and school achievement among Hungarian adolescents. European Journal of Psychology of Education, 34, 317–339. https://doi.org/10.1007/s10212-018-0395-8
Józsa, K., Barrett, K. C., Amukune, S., Calchei, M., Gharib, M., Iqbal Hashmi, S., Podráczky, J., Nyitrai, Á. & Wang, J. (2020). Implications of the DMQ for Education and Human Development: Culture, Age and School Performance. In G. A. Morgan, H.-F. Liao, & K. Józsa (Eds.), Assessing Mastery Motivation in Children Using the Dimensions of Mastery Questionnaire (DMQ) (pp. 133‒158). Szent István Egyetem.
Józsa, K. & Fazekasné Fenyvesi, M. (2007). Tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja. Iskolakultúra Online, 1(1), 76‒92.
Kiyoshi, A. & Csíkszentmihályi, M. (1998). The quality of experience of Asian American adolescents in activities related to future goals. Journal of Youth and Adolescence, 27(2), 141–163. https://doi.org/10.1023/A:1021659612041
Kő, N., Pajor, G. & Szabó, M. (2017). Motiváció. In N. Kollár, K. & Szabó, É. (Eds), Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I. (pp. 303–347). Osiris Kiadó.
Längler, M., Nivala, M. & Gruber, H. (2018). Peers, parents and teachers: A case study on how popular music guitarists perceive support for expertise development from “persons in the shadows”. Musicae Scientiae, 22(2), 224–243. https://doi.org/10.1177/1029864916684376
MacIntyre, P. D., Schnare, B. & Ross, J. (2018). Self-determination theory and motivation for music. Psychology of Music, 46(5), 699–715. https://doi.org/10.1177/0305735617721637
Macmillan, J. (2004). Learning the piano: A study of attitudes to parental involvement. British Journal of Music Education, 21(3). 295–311.
https://doi.org/10.1017/S0265051704005807
McPherson, G. E. (2000). Commitment and practice: Key ingredients for achievement during the early stages of learning a musical instrument. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 147, 122–127.
McPherson, G. E. & McCormick, J. (2006). Self efficacy and music performance. Psychology of Music, 34(3), 322–336. https://doi.org/10.1177/0305735606064841
McPherson, G. E. & Zimmerman, B. J. (2002). Self-regulation of musical learning: A social cognitive perspective. In R. Colwell & C. Richardson (Eds.), The new handbook of research of music teaching and learning (pp.130–175). Oxford University Press.
McPherson, G. E. (2009). The role of parents in children’s musical development. Psychology of Music, 37(1), 91–110. https://doi.org/10.1177/0305735607086049
McPherson, G. E., Davidson, J. W. & Evans, P. (2016). Playing an instrument. In McPherson, G. (Ed.), The child as musician: A handbook of musical development (pp. 401–421). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198530329.001.0001
McPherson, G. E. & O’Neill, S. A. (2010). Students’ motivation to study music as compared to other school subjects: A comparison of eight countries. Research Studies in Music Education, 32(2), 101–137. https://doi.org/10.1177/1321103X10384202
Mitchell, S. & DellaMattera, J. (2010). Teacher support and student’s self-efficacy beliefs. Journal of Contemporary Issues in Education, 5(2), 24–35. https://doi.org/10.20355/C5X30Q
Oliveira, A., Ribeiro, F. S., Ribeiro, L. M., McPherson, G. & Oliveira-Silva, P. (2021). Disentangling motivation within instrumental music learning: a systematic review. Music Education Research, 23(1), 105–122. https://doi.org/10.1080/14613808.2020.1866517
Pintér, T. K. & Csíkos, Cs. (2020). Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei nevelés céljáról és feladatáról. Iskolakultúra, 30(7), 3–25. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.7.3
Renwick, J. M. & McPherson, G. E. (2009). Multiple motives: Profiles of young Australians’ reasons for musical engagement. In Williamon, A., Pretty, S. & Buck, R. (Eds.), Proceedings of the International Symposium on Performance Science (pp. 469–474). Association Européenne des Conservatoires, Académies de Musique et Musikhochschulen (AEC).
Renwick, J., & Reeve, J. (2012). Supporting motivation in music education. In G. E. McPherson & G. F. Welch (Eds.), The Oxford handbook of music education, volume 1 (pp. 143–162). Oxford University Press.
Ryan, R. M. & Deci, E. L. (2009). Promoting self-determined school engagement: Motivation, learning, and well-being. In K. R. Wentzel & A. Wigfeld (Eds.), Handbook on motivation at school (pp. 171–196). Routledge.
Ryan, R. M. & Deci, E. L. (2017). Self-Determination Theory: An Introduction and Overview. Chapter 1. In Ryan, R. M., & Deci, E. L. (Eds.), Self-Determination Theory Basic Psychological Needs in Motivation, Development, and Wellness (pp. 3–25). Guilford Press.
Sichivitsa, V. O. (2007). The influences of parents, teachers, peers and other factors on students' motivation in music. Research Studies in Music Education, 29(1), 55–68. https://doi.org/10.1177/1321103X07087568
Sloboda, J. (2001). Emotion, functionality and the everyday experience of music: Where does music education fit? Music Education Research, 3(2), 243–253. https://doi.org/10.1080/14613800120089287
Szabó, N. (2018a). Zenesziget. Játékosítás (gamifikáció) digitális eszközökkel az ének-zene oktatásban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 97–107. https://doi.org/10.31074/gyn2018297107
Szabó, N. (2018b). A cél szentesíti az (IKT-)eszközt a zeneoktatásban? Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 132–138. https://doi.org/10.31074/gyn20182132138
Szabó, N. (2021). Zenei fejlesztés első osztályosok körében digitális eszközök használatával. PhD-értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola.
Szende, O. (2000). A hangszertanulási szándék vizsgálata. Előkísérlet ismertetése. Parlando: Zenepedagógiai Folyóirat, 42(3–4), 36–40.
Szivárványzene (2013). A hangszerválasztásról https://szivarvanyzene.wordpress.com/2013/05/30/a-hangszervalasztasrol/
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
