Baranya megyei német népmesék a nemzetiségi oktatásban

Az Ördögcsúcs című mesekötet

##semicolon## magyarországi németek, népmese, mesekötet, nemzetiségi oktatás, Baranya

Absztrakt

A tanulmány bevezetőjében bemutatja a magyarországi németek népmeseköteteit (Korb Angéla, Josef Michaelis, Herger Ede, Elli Zenker-Starzacher), majd behatóbban foglalkozik baranyai német népmesékkel, az Ördögcsúcs (Teufelsgipfel) című mesekötet bemutatásán keresztül. Kiemel egyes népmesei motívumokat, bemutatja többek között a mesék jellemző szereplőit és színtereit. Ezek után a népmesék nemzetiségi oktatásban betöltött szerepét ábrázolja, elemezve azokat a dokumentumokat, amelyek a hazai németség oktatásában-nevelésében szerepet játszanak (Gyökerek és szárnyak, tanmenetek és kerettantervek, 17/2013. EMMI rendelet). Végezetül utal a mesék korszerű, általános iskolai módszertani feldolgozási módjaira.

Referenciák

Árendásné Huj, K., Fodorné Szöllösi, D., Győriné Meiszter, K., Hock-Englender, I., Nagy, K., Rainer, P., Stecklné Boldizsár, K., Steindl, A. & Tutti, G. (2011). Wurzeln und Flügel. Kompetenzmodell für den Deutschunterricht der deutschen Nationalitätenschulen in Ungarn. Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen, Ungarndeutsches Pädagogisches Institut, http://udpi.hu/doc/kiadvanyok/wurzeln_und_fluegel/wuf-kompetenz modell-nationalitaten.pdf

Bereczkiné Záluszki, A. (2014). Nyelvi, kulturális nevelés egy dél-alföldi szlovák nemzetiségi óvodában. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 158–163). ELTE Eötvös Kiadó.

Bereczkiné Záluszki, A. (2016). Művészeti nevelés és hagyományápolás a tótkomlósi szlovák nemzetiségi óvodában. Gyermeknevelés, 4(1), 172–176. https://doi.org/10.31074/gyntf.2016.1.172.176

Bettelheim, B. (1997). Kinder brauchen Märchen. 20. Auflage..

Erb, M., Englenderné Hock, I., Heltainé Panyik, E., Heves, F., Klein, Á., Knáb, E., Manz, A., Manzné, Jäger, M., Müller, M., Rainer, P., Seiler, H. & Szauer, Á. (2010). Gyökerek és szárnyak. A magyarországi németek nevelési, oktatási és közművelődési programja. Budapest.

Erb, D. & Márkus, É. (2020). Traditionsbewahrung in Großnaarad/Nagynyárád. Der erlebnisreiche Volkskundeunterricht im Sinne der lebendigen Traditionsbewahrung in Großnaarad. In Vitályos, G. Á. (Ed.), Mester és tanítvány VI. (pp. 21–34). ELTE Eötvös Kiadó. http://www.eltereader.hu/media/2020/04/MesterEsTanitvanyVI_webre.pdf

Fehér, J. (2014). A British Council Családi Angol programja Magyarországon. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 107–116). ELTE Eötvös Kiadó.

Geister, O. (2014). Kleine Pädagogik des Märchens. Begriff – Geschichte – Ideen für Erziehung und Unterricht. Schneider Verlag.

Herger, E. (2000). Ördögcsúcs. Veranda.

Herger, E. (1984, Ed.). Teufelsgipfel. Ungarndeutsche Volksmärchen für Kinder. Gesammelt in Palgan/Palkonya (Kom. Branau) von Ede Herger. Tankönyvkiadó.

Juhász, M. (2017a). Mundartliteratur im Deutschunterricht – aber was und wie?! In Klein, Á. & Márkus, É. (Eds.), Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis. Didaktische Handreichung für Pädagog_innen zum Unterricht der ungarndeutschen Nationalitätenkinderliteratur im Kindergarten und in der Primarstufe (pp. 20–28). Bolko-Print Kft.

Juhász, M. (2017b). Möglichkeiten zur sprachlichen Bearbeitung eines Mundart-märchens. In Klein, Á. & Márkus, É. (Eds.), Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis. Didaktische Handreichung für Pädagog_innen zum Unterricht der ungarndeutschen Nationalitätenkinderliteratur im Kindergarten und in der Primarstufe (pp. 50–57). Bolko-Print Kft.

Kerekes, G. (2013). Rolle und Funktion der Mundart in der ungarndeutschen Literatur. In Knipf-Komlósi, E., Öhl, P., Péteri, A. & V. Rada, R. (Eds.), Dynamik der Sprache(n) und Disziplinen: 21. internationale Linguistiktage der Gesellschaft für Sprache und Sprachen in Budapest (pp. 127–133). ELTE Germanisztikai Intézet.

Kerekes, G. (2017). Im Widerstreit der Traditionen: Die Rolle des Dialekts in der ungarndeutschen Literatur. In Philipp, H. & Ströbel, A. (Eds.) Deutsch in Mittel-, Ost- und Südeuropa: Geschichtliche Grundlagen und aktuelle Einbettung (pp. 347–360). Verlag Friedrich Pustet.

Kerekes, G. (2019). Bairische Dialektreime im Deutschunterricht. In Bordás, S. (Ed.) Módszerek és teóriák (pp. 163–176). Eötvös József Főiskola.

Klein, Á. (2013). Német nyelvű gyermekirodalom Magyarországon. In Fekete, R., Kurucz, R. & Nagy, J. T. (Eds.) „Szépet, jót, igazat akarva” Tanulmányok N. Horváth Béla 60. születésnapjára (pp. 86–99). Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar.

Klein, Á. & Márkus, É. (2017, Eds.). Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis. Didaktische Handreichung für Pädagog_innen zum Unterricht der ungarndeutschen Nationalitätenkinderliteratur im Kindergarten und in der Primarstufe. Bolko-Print Kft., http://udpi.hu/hu/ungarndeutsche-kinderliteratur-in-theorie-und-praxis-pdf/file

Knipf-Komlósi, E. & Müller, M. (2018). Zwischen Vitalität und Aufgabe: Dynamische Aspekte in der Sprache der deutschen Minderheit in Ungarn. In Meier, J. & Weber, M. (Eds.), Jahrbuch des Bundesinstituts für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa. Band 26. Sprache (pp. 51–67). de Gruyter.

Kovács, J. & Trentinné Benkő, É. (2003/2011/2013). A Task-based Reader on Methodology and Children’s Literature: For Students of Primary Teacher Training = Módszertani és gyermekirodalmi szöveg- és feladatgyűjtemény. ELTE Eötvös Kiadó.

Márkus, É. (2017a). A mesepedagógia alkalmazási lehetőségei a kisgyermekkori idegennyelv-fejlesztésben (német jó gyakorlatok). In Márkus, É., M. Pintér, T. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), Jó gyakorlatok a korai idegen nyelvi fejlesztésben és pedagógusképzésben: Oktatás, kutatás, innováció (pp. 36–49). ELTE TÓK.

Márkus, É. (2017b). Praktische Verwendungsbeispiele mundartlicher Texte im Unterricht anhand von Beispielen aus der Märchensammlung Reigöd vum Weidepam. In Márkus É. & Klein Á. (Eds.), Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis. Didaktische Handreichung für Pädagog_innen zum Unterricht der ungarndeutschen Nationalitätenkinderliteratur im Kindergarten und in der Primarstufe (pp. 58–71). Bolko-Print Kft.

Márkus, É (2007). „Ene bene Tintenfass, geh’ zur Schul’ und lerne was.” Eine Text- und Aufgabensammlung zur „Ungarndeutschen Kinderliteratur“ für die Studenten der NationalitätenkindergärtnerInnen und -grundschullehrerInnenbildung. Trezor Verlag, http://mek.oszk.hu/08800/08816/08816.pdf

Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (2014, Eds.). A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok. ELTE Eötvös Kiadó. http://pedagoguskepzes.elte.hu/letoltesek/1_markus_trentinne_korai_idegennyelvi_fejlesztes.pdf

Mewald, C., Klein, Á. & Sabine, W. (2019). Are you sitting comfortably? About the value of stories in the development of multilingualism and multiliteracies. R&E-SOURCE, 11, 1–19, https://journal.ph-noe.ac.at/index.php/resource/issue/view/30

Michaelis, J. (2008). Der verlorene Schatz: Märchen und Sagen. J. Michaelis.

Michaelis, J. (1991). Zauberhut / Varázscilinder. Tankönyvkiadó.

Morvai, E. (2014). Jókedvvel németül. Tanártovábbképzés és tananyagfejlesztés a budapesti Goethe Intézetben különös tekintettel a kisgyermekkori nyelvoktatás területére. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 214–226). ELTE Eötvös Kiadó.

Müller, M. (2010). Möglichkeiten und Grenzen der Dialekterhaltung in einer ungarndeutschen Gemeinde. In Zimányi, Á. (Ed.), A tudomány nyelve – a nyelv tudománya (pp. 651–658). MANYE – Eszterházy Károly Főiskola.

Müller, M. (2012). Formen und Nutzen des ungarndeutschen Minderheitenunterrichts. In Kerekes, G. & Müller, M. (Eds.) Traditionspflege und Erneuerung. Perspektiven der deutschen Nationalität in Ungarn im 21. Jahrhundert (pp. 99–116). Ad librum. (= Neue-Zeitung Bücher, Reihe Wissenschaft Bd. 1).

Müller, M. & Knipf-Komlósi, E. (2012). Mundarten im Minderheitenunterricht in ungarndeutschen Schulen. In Glauninger, M. & Barabas, B. (Eds.), Wortschatz und Sprachkontakt im Kontext oberdeutscher Wörterbücher, Sprachatlanten und Sprachinseln. Werner Bauer zum 70. Geburtstag & Ortsgrammatiken als Unterrichtsbehelf: „Laiengrammatiken” für Minderheitensprachen (pp. 209–222).

Sárvári, T. (2014). A drámapedagógia alkalmazási lehetőségei a korai idegen nyelvi fejlesztésben. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 286–306). ELTE Eötvös Kiadó.

Schuth, J. & Korb, A. (2011, Eds.). Reigöd vum Weidepam. Kaanr Vrzählstickr von Mathilde Geiszkopf (A szomorúfűz gazdagsága. Káni elbeszélések Mathilde Geiszkopftól). Neue Zeitung Stiftung.

Seewann, G. (2013). A magyarországi németek történetének vázlatos áttekintése. Hitel, 26(8), 84–92. http://epa.oszk.hu/01300/01343/00139/pdf/EPA01343_hitel_2013_08-084-092.pdf

Szepesi, J. (2014). A multikulturalitásra, interkulturalitásra nevelés megjelenése az angolórákon 1–6. osztályig. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.,) A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 255–271). ELTE Eötvös Kiadó.

Trentinné Benkő, É. (2014). Meseelemzés a korai idegen nyelvi fejlesztéssel kapcsolatos pedagógushallgatói nézetek, kompetenciák, tanulási eredmények feltárására. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 390–411). ELTE Eötvös Kiadó.

Trentinné Benkő, É. (2019). And They Taught Happily Ever After. In Camps-Casals, N., Canals Botines, M. & Casanovas, N. M. (Eds.), Storytelling Revisited 2018: Gender, Language, Music, Cinema (pp. 87–94). Universitat de Vic – Universitat Central de Catalunya.

Trentinné Benkő, É. & Szepesi, J. (2006). Programtanterv a „Mesemondóka“ című programcsomaghoz az 1–6. évfolyamra. In Idegen nyelvi kompetenciaterület: Koncepciók és programtervek (pp. 31–78). Sulinova Kht.

Vargha, K. & Rónai, B. (1973). Der schlaue Bergmannsknappe. Märchen der Bergleute aus dem Komitat Baranya (Südungarn). Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn .

Zenker-Starzacher, E. (1941). Eine deutsche Märchenerzählerin aus Ungarn. Hoheneichen-Verlag.

Zenker-Starzacher, E. (1956). Es war einmal / Deutsche Märchen aus dem Schildgebirge und dem Buchenwald. Prodomo-Verlag.

Zenker-Starzacher, E. (1986). Märchen aus dem Schildgebirge. Deutsches Erzählgut aus Ungarn. Carinthia.

Internetes források

Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020. Budapest. http://www.ldu.hu/attachments/file/573d8e26ce468a18540001c9

/2013. (III. 1.) EMMI-rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13035.pdf

A német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/nemzetisegi_neveles_oktatas_kerettantervei/nemet

Tantervek, tanmenetek. http://www.udpi.hu/hu/tantervek, http://www.udpi.hu/de/tantervek

Ungarndeutsches Pädagogisches Institut, www.udpi.hu

https://hu.wikipedia.org/wiki/Palkonya

Megjelent
2021-04-22
Hogyan kell idézni
Márkus, Éva. (2021). Baranya megyei német népmesék a nemzetiségi oktatásban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 131-144. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.131.144
Rovat
Tematikus tanulmányok