Mi születik velünk? Velünkszületettség: nyelv, gyermekfolklór
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.87.98Kulcsszavak:
velünkszületettség, nyelv- és ismeretelsajátítás, kollektív tudattalan, preformált és öröklött struktúrák, gyermekfolklór, gyermekirodalom, agyi plaszticitásAbsztrakt
Ez a dolgozat arra keresi a választ, hogy az újszülött gyermek milyen örökölt készségekkel és képességekkel születik a nyelv, a gyakorlat és a művészetek (kiemelten a folklór és érintőlegesen az irodalom) kapcsán. Hipotézisem az, hogy a „velünkszületettség” nemcsak fogalmi, nyelvi téren, valamint az ismeretelsajátításban ragadható meg, hanem a kollektív tudatban, valamint a preformált (predeterminált), örökölt struktúrákban, amelyekből a folklór és az irodalom folyamatosan építkezik. A „velünkszületettség” vizsgálatában a gyermekfolklórnak kitüntetett hely juthatna. A jó gyermekirodalom pedig a gyermekfolklór alapvető struktúráira, jellemzőire épít. A Chomsky által Peirce abdukció-elképzelését fölfrissítő és azt tovább kutatandó gondolattal már korábbi abdukciókutatásaimban foglalkoztam. Meggyőzőnek tűnik a Freud–Jung–Chomsky munkássága között általam föltételezett tudománytörténeti kapcsolat is. A „velünkszületettséggel” kapcsolatos, a gyermekfolklórra kiterjesztett meglátásaim egyelőre hipotézisszerűek. Módszerem alapvetően antropológiai nyelvészeti, amelybe bizonyos pszichológiai, szemiotikai vonatkozásokat is beépítettem.
Letöltések
Hivatkozások
Balázs, G. (2020). Szimmetria a művészetben és a nyelvben. In Balázs, G., Imrényi, A. & Simon, G. (Eds.), Hálózatkutatás. Hálózatok a nyelvben (pp. 7–31). Magyar Szemiotikai Társaság.
Balázs, G. & H. Varga, Gy. (2008, Eds.). Az abdukció. Az abdukció logikája, szemiotikája. Magyar Szemiotikai Társaság – Líceum kiadó.
Chomsky, N. (1968/1995). Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Osiris Kiadó.
Faragó, J. & Fábián, I. (1982, Eds.). Bihari gyermekmondókák. Kriterion Könyvkiadó.
Fónagy, I. (1990). Gondolatalakzatok, szövegszerkezet, gondolkodási formák. Linguistica, Series C, Relationes 3. MTA Nyelvtudományi Intézete.
Gállné Gróh, I. (2008). Zenei nevelés az óvodáskor előtt : “Ringató” - kisgyermekkori zenei nevelés a kodályi elvek alapján. Ringató, 50(3), 47–49.
Haffner-Kiss, A. (2017). Zenei hatások kutatása a magzati időszaktól az óvodáskorig (0–7 éves kor). Köztes-Európa, 9(1–2), 343–349. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekke/article/view/12771
Hámori, J. (1988). A veszélyeztetett értelem. Kozmosz könyvek.
Katona, I. & Szendrey, J. (1977) Bölcsődal. In Ortutay, Gy. (Ed.), Magyar néprajzi lexikon. A–E. (pp. 365). Akadémiai Kiadó.
Katona, I. (1992). Az európai népek bölcsődalai. In Katona, I., Utak a néprajzhoz – a néprajz útjai. Alapozó tanulmányok a népről és a néprajztudományról (pp. 99–110). Budapesti Művelődési Központ.
Kodály, Z. (1975). A zene mindenkié. Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1993). Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Szépirodalmi Könyvkiadó.
Márkus, J. (2011, Ed.). Zenei anekdoták, aforizmák és viccek. Rózsavölgyi.
Németh, L. (1973). A kísérletező ember. Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
Szívós, M. (2017). Fordulópontok a hallgatólagos tudás és a tudattalan felfedezéstörténetében. A hallgatólagos tudás általános elmélete. MSZT – Loisir Könyvkiadó.
Sommerfeldt, K. E. (1973). Satzsemantik und Modalitát. (Mondatszemantika és modalitás.) ZPhSK. 26. 3(4). 284–296.
Tolcsvai Nagy, G. (2007). Idegen szavak szótára. Osiris Kiadó.
Várkonyi, N. (2009). Az elveszett Paradicsom. Széphalom Könyvműhely.
Voigt, V. (2014). A folklorisztika alapfogalmai. Szócikkek. Argumentum – Equinter.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
