Szülők véleménye az óvodáskorú gyermekek IKT-eszköz használatának negatív és pozitív hatásairól

##semicolon## IKT-használat, szülői ítéletek, pozitív hatás, IKT-használat veszélyei

Absztrakt

Hazánkban is érvényes tendencia az, hogy egyre több 6 évnél fiatalabb gyermek használ IKT-eszközt (Livingstone, Haddo & Gorzig, 2012) és van kitéve a technológia hatásainak otthonában. A család IKT-használathoz való hozzáállása, mintaadása jelentősen befolyásolja az óvodáskorúak digitális eszközhasználatának mennyiségét és minőségét (Kalaš, 2010). Számos óvodáskorú gyermek szülei engedélyezik az IKT-eszközök és digitális tartalmak használatát akár tudásszerzés, akár szabadidős céllal. Hazai vizsgálatok is rámutattak, hogy jelentős arányuk tudatos eszközhasználó és odafigyel arra, gyermeke hogyan, mire használja a technológiát és megismeri a programot mielőtt megengedi annak használatát (Hódi et al., 2019). Hiányzik azonban a kirakó azon fontos darabja, amely a szülők közvetítő viselkedését irányító motívumokra világít rá, arra, hogy a szülők hogyan vélekednek az IKT-eszközök pozitív és negatív hatásairól, ezen vélekedések hogyan orientálják őket gyermekeik digitális szocializációjában. Jelen tanulmányban közölt adatok erre a hazai tekintetben hiányos, ezidáig kismintás zárt kérdőíves méréssel vizsgált tudásszeletre vonatkoznak
Egy nagyváros önkormányzati fenntartású óvodáiban végezett kutatásunkban megkértük a szülőket (N=3 969), fejtsék ki véleményület az IKT-eszköz használat pozitív és negatív hatásairól óvodás korban. A technológia pozitív hatásairól 1 507 (78,5%), negatív hatásairól 1 545 (82,14%) szülő fejtette ki véleményét, melyeket tartalomelemzéssel a megalapozott elmélet (grounded theory) módszerével dolgoztuk fel.
Vizsgálatunkban az IKT jótékony hatását a szülők jellemzően a tudás megszerzésében (86,79%), a fejlődés és a tanulás lehetőségében (32,91%), illetve az információhoz való hozzáférésben (15,79%) látják. A megkérdezettek úgy gondolják (22,36%), a korai IKT-tapasztalatok előkészítik a későbbi tanulmányokat és a gyermekeknek könnyebb lesz az iskolában. Válaszadóink között többen (5,37%) pozitívan értékelik, hogy a digitális média szórakoztatja, leköti a gyermekeket, mikor ők elfoglaltak.
Az IKT-használat rizikóját a szülők többsége (63,24%) a nemkívánt viselkedésben, azon belül a függővé válásban és az agresszív, erőszakos magatartásban látja. A válaszadók több, mit egyharmada szerint nem jó, hogy a gyermekek a digitális eszközök miatt elutasítják a valós, fizikai térben végzett tevékenységeket, kevesebbet mozognak és játszanak a társaikkal, beszűkülnek a személyes jelenléttel járó kapcsolataik. Közel ugyanennyien (31,65%) gondolják, hogy az IKT-tevékenység testi, kognitív, pszichés, és szocializációs zavarokat idéz elő.
A válaszok arra utalnak, hogy a szülők esetünkben is alapvetően pozitívnak ítélik az IKT technológiák hatásait, de kevésbé tudják azonosítani azokat. A megnevezett kockázatok ugyanakkor más kutatásokhoz hasonlóan relatíve jól behatárolható kategóriákba sorolhatók (lásd Chaudron, 2015; Kalaš, 2010).

Referenciák

B. Németh, M., Juhász, F., Hódi, Á. & Tóth E. (2019). IKT eszközök használata óvodás korban – Egy kérdőív nyílt tételeinek kódolása EKOD makrócsomaggal. Gyereknevelés, 7(2-3), 170–186. https://doi.org/10.31074/201923170186

Bakó, M. & Ráb, T. (2009). Számítógép-használat óvodáskorban. Iskolakultúra, 19(11), 89–101.

Bálint, V., Hódi, Á. & Tóth, E. (2020). Óvodáskorú gyermekek otthoni IKT használati szokásai, attitűdjei, preferenciái. In Á. Engler, Rébay M. Magdolna, D.A.Tóth (Eds.), Országos Neveléstudományi Konferencia, Család a nevelés és oktatás fókuszában p. 324. 2020. november 5–7. Debrecen.

Barreto, S. & Adams, S. K. (2011). Digital technology and youth: A developmental approach. The Brown University Child and Adolescent Behavior Letter.

Bavelier, D. & Takeuchi, L. (2016). Digital game features and play contexts: Impact on learning and development. In C. S. Tamis-LeMonda & Balter (Eds.), Child psychology: A handbook of contemporary issues (3rd ed., pp. 451–471). Psychology Press.

Boon, H. J., Cottrell, A., King, D., Stevenson, R.B. & Millar, J. (2012). Bronfenbrenner’s bioecological theory for modelling community resilience to natural disasters. Natural Hazards, 60(2). 381–408. https://doi.org/10.1007/s11069-011-0021-4

Brito, R. (2016): Who taught you how play? Did you? Digital Practice and skills of children under 6. Media Education, 7(2), 281–302. https://doi.org/10.14605/MED721607

Brito, R. & Dias, P. (2016). The tablet is my BFF’: Practices and perceptions of children un-der 8 years old and their families. In Í. Pereira, A.Ramo. & J. Marsh (Eds.), The Digital Literacy and Multimodal Practices of Young Children: Engaging with Emergent (pp. 35-42). Centro de Investigação em Educação (CIEd) /Research Centre on Education Instituto de Edu-cação, Universidade do Minho.

Brito, R. & Ramos, A. (2016). Online practices of children under 6: a grounded theory studyn. In Í. Pereira, A. Ramo. & J. Marsh (Eds.), The Digital Literacy and Multimodal Practices of Young Children: Engaging with Emergent (pp. 43-50). Centro de Investigação em Educação (CIEd) /Research Centre on Education Instituto de Educação, Universidade do Minho: ISBN: 978-989-8525-48-2

Bronfenbrenner, U. (1977). Toward an experimental ecology of human development. American Psychologist, 32, 513–531. https://doi.org/10.1037/0003-066X.32.7.513

Bronfenbrenner U. (1979). The ecology of human development: Experiments by nature and design. Cambridge: MA: Harvard University Press.

Bronfenbrenner, U. (1994). Ecological models of human development. Readings on the Development of Children, 2(1), 37-43.

Bronfenbrenner, U. (1989). Ecological systems theory. In R. Vasta (Ed.), Annals of Child Development: Vol. 6 Six Theories of Child Development: Revised Formulations and Current Issues (pp. 187–249). JAI Press.

Bronfenbrenner, U. & Ceci, S. J. (1994). Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: A bioecological model. Psychological Review, 101(4), 568–586. https://doi.org/10.1037/0033-295X.101.4.568

Bronfenbrenner, U. & Morris, P. A. (2006). The bioecological model of human development. In W. Damon (Series Ed.) & R. M. Lerner (Vol. Ed.), Handbook of child psychology; Vol. 1: Theoretical models of human development (pp. 793–828). Wiley. https://doi.org/10.1002/9780470147658.chpsy0114

Buckingham, D. (2015). Defining digital literacy. Nordic Journal of Digital Literacy 10 (anniversary issue), 21–34. https://www.idunn.no/file/pdf/66808541/defining_digital_literacy_-_what_do_young_people_need_to_kn.pdf

Charmaz, K. (2003). Grounded theory: Objectivist and constructivist methods. In N.K, Denzin & Y.S. Lincoln (Eds.), Strategies of Qualitative Inquiry (pp. 249–291). Sage Publications.

Chaudron, S. (2015). Young Children (0-8) and digital technology: A qualitative exploratory study across seven countries. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2788/00749

Chaudron, S., Beutel, M.E, Černikova, M., Navarette, V.D., Dreier, M., Fletcher-Watson, B., Heikkilä A.S., Kontríková, V., Korkeamäki, R.L., Livingstone, S., Marsh, J., Mascheroni, G., Micheli, M., Milesi, D., Müller, K.W. , Myllylä-Nygård, T., Niska, M., Olkina, O., Ottovordemgentschenfelde, S., Plowman, L., Ribbens, W., Richardson, J., Schaack C. , Shlyapnikov, V., Šmahel D., Soldatova, G. & Wölfling, K. (2015). Young Children (0-8) and digital technology: A qualitative exploratory study across seven countries. EU report Luxembourg: Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2788/00749

Chaudron, S., Di Gioia, R. & Gemo, M. (2018). Young children (0-8) and digital technology, a qualitative study across Europe; EUR 29070; https://doi.org/10.2760/294383

Chaudron S., Di Gioia R., Gemo M., Holloway D., Marsh J., Mascheroni G., Peter J. & Yamada-Rice D. (2017). Kaleidoscope on the Internet of Toys - Safety, security, privacy and societal insights. Luxembourg. Publications Office of the European Union. doi: 10.2788/05383

Chiong, C. & Shuler, C. (2010). Learning: Is there an app for that? Investigations of young children’s usage and learning with mobile devices and apps. Joan Ganz Cooney Center. http://www-tc.pbskids.org/read/files/cooney_learning_apps.pdf

Cingel, D.P. & Krcmar, M. (2013). Predicting Media Use in Very Young Children: The Role of Demographics and Parent Attitudes. Communication Studies, 64(4), 374–394. https://doi.org/10.1080/10510974.2013.770408

Clark, L.S. (2011). Parental mediation theory for the digital age. Communication Theory, 21(4), 323–343. https://doi.org/10.1111/j.1468-2885.2011.01391.x

Dardanou, M., Unstad, T., Brito, R., Dias, P., Fotakopoulou, O., Sakata, Y. & O’Connor, J. (2020). Use of touchscreen technology by 0–3-yearold children: Parents’ practices and perspectives in Norway, Portugal and Japan. Journal of Early Childhood Literacy, 20(3), 551–573. https://doi.org/10.1177/1468798420938445

Dias, P., Brito, R., Ribbens, W., Daniela, L., Rubene, Z., Dreier, M. & Chaudron, S. (2016). The role of parents in the engagement of young children with digital technologies: Exploring tensions between rights of access and protection, from ‘Gatekeepers’ to ‘Scaffolders.’ Global Studies of Childhood, 6(4), 414–427. https://doi.org/10.1177/2043610616676024

Donoso, V. & Ribbens, W. (2014). Young children (0–8) and digital technology. A qualitative exploratory study – National report – Belgium, ICRI/CIR – KU Leuven.

Durak, A. & Kaygin, H. (2020). Parental mediation of young children’s internet use: Adaptation of parental mediation scale and review of parental mediation based on the demographic variables and digital data security awareness. Education and Information Technologies 25, 2275–2296. https://doi.org/10.1007/s10639-019-10079-1

Eisenmann, J.C., Gentile, D.A., Welk, G.J, Callahan, R., Strickland S., Walsh, M., Walsh, D.A. (2008). SWITCH: rationale, design, and implementation of a community, school, and family-based intervention to modify behaviors related to childhood obesity. BMC Public Health, 8, 223. https://doi.org/10.1186/1471-2458-8-223

European Agency (2016). Inclusive early childhood education: An analysis of 32 European examples (P. Bartolo, E. Björck-Åkesson, C. Giné and M. Kyriazopoulou, eds.). European Agency.

Formby, S. (2014). Parents’ perspectives: Children’s use of technology in the Early Years. National Literacy Trust.

Gromek, M. (2018). Clarifying the blurry lines of FinTech Opening the Pandora’s box of FinTech categorization. In R. Teigland, S. Shahryar, A. Larsson, A.M. Puertas, C. Bogusz (2018, Eds.), The rise and development of FinTech: Accounts of disruption from Sweden and beyond (pp. 168–189). London: Routledge, https://doi.org/10.4324/9781351183628-10

Hatzigianni, M. & Margetts, K. (2012). ‘I am very good at computers’: young children’s computer use and their computer self-esteem. European. Early Childhood Education Research Journal, 20(1), 3–20. https://doi.org/10.1080/1350293X.2012.650008

Hatzigianni, M. & Margetts, K. (2014). Parents’ beliefs and evaluations of young children’s computer use. Australasian journal of early childhood, 39(4), 114–122. https://doi.org/10.1177/183693911403900415

Hódi, Á., Tóth, E., B. Németh, M. & Fáyiné Dombi, A. (2019). Óvodások IKT-használata otthon – Szülői minta és szerepvállalás. Neveléstudomány, 6(2) 22–41. https://doi.org/10.21549/NTNY.26.2019.2.2

Holloway, D., Green, L. & Livingstone, S. (2013). Zero to eight: Young children and their internet use. LSE, London: EU Kids Online. Retrieved from http://eprints.lse.ac.uk/52630/1/Zero_to_eight.pdf

Horst, H. A. (2010). Families. In M. Itō (Ed.), Hanging out, messing around, and geeking out: Kids living and learning with new media (pp. 149–194). MIT Press.

Jabbar, S., Al-Shboul, M., Tannous, A., Banat, S. & Aldreabi, H. (2019). Young Children’s Use of Technological Devices: Parents’ Views. Modern Applied Science, 13(2), 66–80. https://doi.org/10.5539/mas.v13n2p66

Johnson, G.M. (2010). Internet Use and Child Development: Validation of the Ecological Techno-Subsystem. Educational Technology & Society, 13(1), 176–185.

Johnson, G. & Puplampu, K. (2008). Internet use during childhood and the ecological techno-subsystem. Canadian Journal of Learning and Technology / La revue canadienne de l’apprentissage et de la technologie, 34(1). https://doi.org/10.21432/T2CP4T

Johnson, K. (2014). Parental Perceptions of the Influence of Digital Media and Technology on Children’s Reading Habits at Home. All Graduate Theses and Dissertations. 2186. https://digitalcommons.usu.edu/etd/2186.

Kabali, H. K., Irigoyen, M. M., Nunez-Davis, R., Budacki, J. G., Mohanty, S. H., Leister, K. P. & Bonner, R. L. (2015). Exposure and use of mobile media devices by young children. Pediatrics, 136(6), 1044–1052. https://doi.org/10.1542/peds.2015-2151

Kalaš, I. (2010). Recognizing the potential of ICT in early childhood education. UNESCO, Institute for Information Technologies in Education. UNESCO Institute for Information Technologies in Education

Kenney, E.L. & Gortmaker, S.L. (2016). United States Adolescents’ Television, Computer, Videogame, Smartphone, and Tablet Use: Associations with Sugary Drinks, Sleep, Physical Activity, and Obesity. The Journal of pediatrics, 182, 144–149. https://doi.org/10.1016/j.jpeds.2016.11.015

Knowland, V & Formby, S. (2016). The Use of Technology to Support Literacy in the Early Years. National Literacy Trust.

Kucirkova, N. (2011). Digitalised early years– Where next? New Voices, 24(12), 938–940

Lauricella, A.R., Wartella, E. & Rideout, V.J. (2015). Young children’s screen time: The complex role of parent and child factors. Journal of Applied Developmental Psychology, 36, 11–17. https://doi.org/10.1016/j.appdev.2014.12.001

Lips, M., Eppel, E., McRae, H., Starkey, L., Sylvester, A., Parore, P. & Barlow, L. (2017). Understanding children’s use and experience with digital technologies. Final research report.

Livingstone, S. & Das, R. (2010). Media, communication and information technologies for the European family:. A report for the Family Platform project, funded by the European Commission. LSE

Livingstone, S., Haddon, L. & Görzig, A. (2012, Eds.). Children, risk and safety on the internet: research and policy challenges in comparative perspective. Policy Press. https://doi.org/10.2307/j.ctt9qgt5z

Livingstone, S., Haddon, L., Görzig, A. & Ólafsson, K. (2011). EU Kids Online II final report.

Livingstone, S., Marsh, J., Plowman, L., Ottovordemgentsschenfelde, S. & Flecher-Watson, B. (2014). Young children (0–8) and digital technology: qualitative exploratory study – national report. Joint researche Centre, Eurpean Commission.

Livingstone, S., Mascheroni, G., Dreier, M., Chaudron, S. & Lagae, K. (2015) How parents of young children manage digital devices at home: The role of income, education and parental style. EU Kids Online, LSE.

Livingstone, S., Mascheroni, G., Staksrud, E. (2018). European research on children’s internet use: assessing the past and anticipating the future. New Media and Siciety, 20(3), 1103–1122. https://doi.org/10.1177/1461444816685930

Lorenz, T. & Kapella, O. (2020). Children’s ICT use and its impact on family life (DigiGen – working paper series No. 1). https://doi.org/10.6084/m9.figshare.12587975.v1

Marsh, J., Brooks, G., Hughes, J., Ritchie, L., Roberts, S. and Wright, K. (2005) Digital beginnings: Young children’s use of popular culture, media and new technologies. Report of the ‘Young Children’s Use of Popular Culture, Media and New Technologies’ Study, funded by BBC Worldwide and the Esmée Fairbairn Foundation. Sheffield: University of Sheffield. http://www.digitalbeginnings.shef.ac.ukhttps://www.researchgate.net/publication/265183910_Digital_beginnings_Young_children%27s_use_of_popular_culture_media_and_new_technologies

Marsh, J., Mascheroni, G., Carrington, V., Árnadóttir, H., Brito, R., Dias, P. & Trueltzsch-Wijnen, C. (2017). The Online and Offline Digital Literacy Practices of Young Children: A review of the literature. http://digilitey.eu/wp-content/uploads/2017/01/WG4-LR-jan-2017.pdf

Marsh, J., Plowman, L., Yamada-Rice, D., Bishop, J.C., Lahmar, F., Scott, A., Davenport, A., Davis, S., French, K., Piras, M., Thornhill, S., Robinson, P. & Winter, P. (2015). Exploring Play and Creativity in Pre-Schoolers’ Use of Apps: Final Project Report. .

Matsumoto, M., Aliagas, Cr., Morgade, M., Correro, Cr.,Galera, N., Roncero, Cr. & Poveda, D. (2016). Projects: Young Children and Digital Technology 0-8. A qualitative exploratory study. – A qualitative exploratory study National report – Spain. European Commission. Universidad Autónoma de Madrid, UAB. http://hdl.handle.net/10486/669336. https://doi.org/10.13140/RG.2.1.4761.9442

Mo-Suwan, L., Nontarak, J., Aekplakorn, W. & Satheannoppakao, W. (2014). Computer game use and television viewing increased risk for overweight among low activity girls: fourth Thai National Health Examination Survey 2008-2009. International Journal of Pediatrics, 2014:364702. https://doi.org/10.1155/2014/364702

Nagy, V. & Lehmann, M. (2016). A hagyományos és a számítógépes játékok hatása a gyerekekre. In G.Á., Vitályos & M. Pintér, T. (Eds.), Mester és tanítvány II. Nemzeti Tehetség Program (pp. 125–143). Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar.

O’Connor, J. & Fotakopolou, O. (2016). A threat to childhood innocence or the future of learning? Parents’ perspectives on the use of touch-screen technology by 0–3 year-olds in the UK. Contemporary Issues in Early Childhood, 17(2), 235–247. https://doi.org/10.1177/1463949116647290

O’Neill, B. (2015). Ecological perspectives and children’s use of the Internet: exploring micro to macro level analysis. Eesti Haridusteaduste Ajakiri. Estonian Journal of Education, 3(2), 32–53. https://doi.org/10.12697/eha.2015.3.2.02b

OfCom (2017). Children and parents: Media use and attitudes. Ofcom. https://www.ofcom.org.uk/research-and-data/media-literacy-research/childrens/children-parents-2017

OfCom (2019). Children and parents: Media use and attitudes report 2018. Ofcom. https://www.ofcom.org.uk/research-and-data/media-literacy-research/childrens/children-and-parents-media-use-and-attitudes-report-2018

Papadakis, S., Zaranis, N. & Kalogiannakis, M. (2019). Parental involvement and attitudes towards young Greek children’s mobile usage. International Journal of Child-Computer Interaction, 22, p. 100144. https://doi.org/10.1016/j.ijcci.2019.100144

Penn, H. 2005. Understanding early childhood education. Issues and controversies. Bell & Bain Ltd.

Plowman, L. (2015). Researching young children’s everyday uses of technology in the family home. Interacting with Computers, 27(1), 36–46. https://doi.org/10.1093/iwc/iwu031

Plowman, L. (2016). Rethinking context: Digital technologies and children’s everyday lives. Children’s Geographies, 14(2), 190–202. https://doi.org/10.1080/1473328.2015.1127326

Plowman L., Stevenson O., Stephen C. & McPake J. (2012). Preschool children’s learning with technology at home. Computers & Education, 59(1), 30–37. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2011.11.014

Plowman, L. & McPake, J. (2013). Seven myths about young children and technology. Childhood Education, 89(1), 27–33. https://doi.org/10.1080/00094056.2013.757490

Plowman, L., McPake, J. & Stephen, C. (2010). The technologisation of childhood? Young children and technology in the home. Children and Society, 24(1), 63–74. https://doi.org/10.1111/j.1099-0860.2008.00180.x

Rideout, V.J. (2017). The Common Sense Census: Media Use By Kids Age Zero To Eight. Common Sense Media.

Rideout, V.J. & Hamel, E. (2006). The Media Family: Electronic Media in the Lives of Infants, Toddlers, Preschoolers, and Their Parents. Kaiser Family Foundation.

Seo, H. & Lee, C.S. (2017). Emotion Matters: What Happens Between Young Children and Parents in a Touchscreen World International Journal of Communication 11, 561–580. https://doi.org/1932–8036/20170005

Shin, W. & Li, B. (2017). Parental mediation of children’s digital technology use in Singapore. Journal of Children and Media, 11(1), 1–19. https://doi.org/10.1080/17482798.2016.1203807

Shin, W. (2015). Parental socialization of children’s Internet use: A qualitative approach. New Media & Society, 17(5), 649–665. https://doi.org/10.1177/1461444813516833

Smahel, D., Machackova, H., Mascheroni, G., Dedkova, L., Staksrud, E., Ólafsson, K., Livingstone, S. & Hasebrink, U. (2020). EU Kids Online 2020: Survey results from 19 countries. EU Kids Online. https://doi.org/10.21953/lse.47fdeqj01ofo

Strauss, A. & Corbin, J. (1994). Grounded theory methodology: An overview. In N. K. Denzin & Y. S. Lincoln (Eds.), Handbook of qualitative research (pp. 273–285). Sage Publication.

Thornton, M., Williams, J., McCrory, C., Murray, A. & Quail, A. (2013). Growing up in Ireland, National Longitudinal Study of Children: Designe, Instrumentation and Procedures for the Infant Cohort at Wave One (9 Months). Department of Children and Youth Affairs.

Tomopoulos, S., Dreyer, B.P., Berkule, S., Fierman, A.H., Brockmeyer, C. & Mendelsohn, Al. (2010). Infant Media Exposure and Toddler Development. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine, 164(12):1105-1111. https://doi.org/10.1001/archpediatrics.2010.235.

Tudge, J. R. H. (2008). The everyday lives of young children: Culture, class, and child rearing in diverse societies. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511499890

Vélez-Agosto, N.M, Soto-Crespo, J.G., Vizcarrondo-Oppenheimer, M., Vega-Molina, S. & García Coll, C. (2017). Bronfenbrenner’s Bioecological Theory Revision. Perspectives on Psychological Science, 12(5), 900–910. https://doi.org/10.1177/17456916177043

Wartella, E. A., Rideout, V., Lauricella, A. & Connell, S. (2013). Parenting in the age of digital technology: A national survey. Report of the Center on Media and Human Development. Presented at the School of Communication, Northwestern University, Evanston, IL. http://cmhd.northwestern.edu/parenting-in-the-age-of-digital—technology/

Whitney, N.A. & Chapman-Novakofski, K.M. (2014). Impact of Computer-Mediated, Obesity-Related Nutrition Education Interventions for Adolescents: A Systematic Review. Journal of Adolescent Health, 54(6) 631–645. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2013.12.019

Zaman, B., Nouwen, M., Vanattenhoven, J., de Ferrerre, M. & Van Looy, J. (2016). A Qualitative Inquiry into the Contextualized Parental Mediation Practices of Young Children’s Digital Media Use at Home, Journal of Broadcasting & Electronic Media, 60(1), 1–22, https://doi.org/10.1080/08838151.2015.1127240

Zartler, U., Kogler, R. & Zuccato, M. (2018). Digitale Medien im Vorschulalter. Perspektiven von Kindern und ihren Eltern. Retrieved from https://www.saferinternet.at/fileadmin/redakteure/Footer/Presse/Studienbericht_Digitale_Medien_im_Volksschulalter.pdf

Megjelent
2021-04-18
Hogyan kell idézni
B. Németh, M., Hódi, Ágnes, Juhász, F., Sárik, A., & Tóth, E. (2021). Szülők véleménye az óvodáskorú gyermekek IKT-eszköz használatának negatív és pozitív hatásairól. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 8-38. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.8.38
Rovat
Tanulmányok