Mit látnak a felnőttek?
Szülői és kisgyermeknevelői tapasztalatok a bölcsődés gyermekek digitális eszközhasználatáról
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.95.139Kulcsszavak:
bölcsődés korú gyermekek digitális eszközhasználata, szülői attitűdök, kisgyermeknevelők szakmai tapasztalata, megalapozott elmélet, kvalitatív tartalomelemzésAbsztrakt
A digitális technológia terjedése napjaink egyik legjelentősebb társadalmi folyamata, amelynek hatása már a bölcsődés korosztály esetében is érzékelhető. A kutatásunk kiindulópontját képező gyakorlati tapasztalataink rámutattak arra, hogy a 0–3 éves gyermekek digitális eszközhasználata egyre sürgetőbb szakmai és társadalmi figyelmet igénylő, összetett és sokrétű jelenség. Jelen kutatás célja az volt, hogy feltárja az Újbudai Bölcsődei Intézményekbe járó gyermekek digitális eszközhasználatához kapcsolódó szülői tapasztalatokat, nézeteket és attitűdöket, valamint a kisgyermeknevelők bölcsődéinkbe járó gyermekek digitális eszközhasználatával kapcsolatosan szerzett szakmai tapasztalatait és meglátásait. A vizsgálat kevert módszertani megközelítésen alapult: a szülők körében kérdőíves felmérés, míg a kisgyermeknevelők körében fókuszcsoportos interjúk készültek. Az elemzési folyamat a megalapozott elmélet (Grounded Theory) módszertani keretében, Glaser (1992) kódolási logikáját követve az Atlas.ti szoftver alkalmazásával történt. Elemzésünk nem a két vizsgált csoport – szülők és kisgyermeknevelők – nézeteinek összehasonlítására törekedett, hanem arra, hogy eltérő perspektívák mentén árnyaltabb képet nyújtson a kisgyermekkori (0-3 éves) digitális eszközhasználat megjelenési formáiról, a mögöttes szülői és kisgyermeknevelői attitűdökről, valamint a mindennapi gyakorlatban jelentkező kihívásokról és dilemmákról. Eredményeink azt mutatják, hogy a bölcsődés korú gyermekek digitális eszközhasználata már egészen korai életkorban megjelenik, elsősorban passzív tartalomfogyasztás formájában és leginkább képernyőalapú vizuális élményekhez kötődik. Eredményeink rávilágítanak a kisgyermekkori digitális eszközhasználat összetett, ambivalens megítélésére, és a tudatos, szülői kontrollal kísért használat fontosságára. Kutatásunk hozzájárulhat a korai életszakaszban történő digitális eszközhasználat mélyebb megértéséhez és a szakmai diskurzus gazdagításához.
Letöltések
Hivatkozások
AAP Council on Communications and Media. (2016). Media and Young Minds. Pediatrics, 138(5). https://doi.org/10.1542/peds.2016-2591
Babbie, E. (2003). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Barr, R., & Linebarger, D. (2017). Media exposure during infancy and early childhood. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-45102-2
Bethesda Gyermekkórház (2024). Képernyő helyett kapcsolat! 30+8 ötlet 0–4 éves korú gyermekek szüleinek az offline gyermekkorhoz. https://www.bethesda.hu/wp-content/uploads/2025/08/kepernyo_helyett_kapcsolat.pdf (2025. 08. 12.)
Bloor, M., Frankland, J., Thomas, M., & Robson, K. (2002). Focus groups in social research (2nd ed.). Sage. https://doi.org/10.4135/9781849209175
Canadian Paediatric Society. (2019). Digital media: Promoting healthy screen use in school-aged children and adolescents. Paediatrics & Child Health, 24(5), 321–334. https://doi.org/10.1093/pch/pxz095
Dy, A. B. C., Dy, A. B. C., & Santos, S. K. (2023). Measuring effects of screen time on the development of children in the Philippines: A cross‑sectional study. BMC Public Health, 23, 1261. https://doi.org/10.1186/s12889-023-16188-4
Eysenck, M. W., & Keane, M. T. (2015). Cognitive Psychology: A Student’s Handbook (7th ed.). Psychology Press. https://doi.org/10.4324/9781315778006
Farkas, P., Schreindorfer, L. A., Szabó, G., Varga, Gy. & Rausch, A. (2021). Digitális eszközhasználati szokások vizsgálata bölcsődés gyermekek és családjaik körében – Szülők kikérdezése a pandémia idején. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 354–377. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.354.377
Glaser, B. G. (1992). Basics of Grounded Theory Analysis. Sociology Press.
Király, G., Dén-Nagy I., Géring, Zs. & Nagy, B. (2014). Kevert módszertani megközelítések. Elméleti és módszertani alapok. Kultúra és Közösség, 5(2), 95–104. Corvinus kutatások. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1895/ (2025. 08. 12.)
Klenke, K. (2008). Qualitative Research in the Study of Leadership. Emerald Group.
Koscsóné Kolkopf, J., & Kiss, H. (2020). „Digitális Honfoglalás” avagy 0–3 évesek a digitális világban: A 0–3 éves gyermekek otthoni okoseszköz‑használata Józsefvárosban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 202–218. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.202.218
Krippendorff, K. (2012). Content Analysis: An Introduction to Its Methodology (3rd ed.). Sage Publications.
Kucsera, Cs. (2008). Megalapozott elmélet: egy módszertan fejlődéstörténete. Szociológiai Szemle, 3, 92–108.
Liszkai-Peres, K., & Konok, V. (2022). A digitális bennszülöttek nyomában. Bemutatkozik az ELTE Alfa Generáció Labor. Anyanyelv-pedagógia 15(4), 153-157. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.10
Majoros P. (2004). A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó.
McArthur, B. A., Tough, S., & Madigan, S. (2022). Screen time and developmental and behavioral outcomes for preschool children. Pediatric Research, 91(6), 1616–1621. https://doi.org/10.1038/s41390-021-01572-w
Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43(1), 17–30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.02
Mitev, A. (2015). Grounded Theory. In Horváth, D. & Mitev, A., Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv (pp. 85–126). Alinea Kiadó. https://moderniskola.hu/2019/02/digitalis-honfoglalas-es-enekszo-a-bolcsodeben/ (2025. 09. 22.)
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2018). A három éven aluli gyermekek médiahasználati szokásai. https://nmhh.hu/cikk/195598/A_harom_even_aluli_gyermekek_mediahasznalati_szokasai (2025. 08. 12.)
Radesky, J. S., Reid Chassiakos, J., Ameenuddin, N., Navsaria, D., & Council on Communication and Media (2020). Digital media and early childhood. Pediatrics. 146 (1):e20193518. https://doi.org/10.1542/peds.2020-1681
Radesky, J. S., et al. (2022). Video‑Sharing Platform Viewing Among Preschool‑Aged Children: Differences by Child Characteristics and Contextual Factors. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking,. 2(4), 230–236. https://doi.org/10.1089/cyber.2021.0235
Sántha, K. (2020). Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben. Neveléstudomány, 2, 26–36. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.2
Setia, M. S. (2016). Methodology Series Module 3: Cross-sectional Studies. Indian Journal of Dermatology, 61(3), 261–264. https://doi.org/10.4103/0019-5154.182410
Szabolcs, É. (2001). Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó.
UNICEF. (2025). Childhood in a Digital World: Understanding the impacts of digital experiences on young children. UNICEF Office of Research – Innocenti.
Vicsek, L. (2004). Kvalitatív kutatásmódszertan a társadalomtudományokban. Osiris Kiadó.
Wang, X., & Cheng, Z. (2020). Cross-Sectional Studies: Strengths, Weaknesses and Recommendations. Chest Journal, 158, S65-S71. https://doi.org/10.1016/j.chest.2020.03.012
WHO (2019). To grow up healthy, children need to sit less and play more. https://www.who.int/news-room/detail/24-04-2019-to-grow-up-healthy-children-need-to-sit-less-and-play-more (2025. 08. 12.)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Réka Bencsikné Molnár , Dóra Orbán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
