Tér és hatalom az iskolában: a ClassDojo mint digitális társadalmi tér
Fegyelem, láthatóság és szülői bevonódás a 21. századi alsó tagozatban
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.50.67Kulcsszavak:
oktatástechnológia, digitális tanulási környezet, szülő–iskola kapcsolat, alapfokú oktatás, osztálytermi irányításAbsztrakt
A 21. századi oktatásban a „társadalmi tér” már nem korlátozódik a fizikai osztályteremre: a digitális platformok – köztük a ClassDojo – új interakciós közegeket hoznak létre, amelyek átrendezik a pedagógiai gyakorlatokat és a hatalmi viszonyokat. Kisiskolás korban, az óvoda–iskola átmenet idején a tanulóknak új szabályokhoz, normákhoz és értékelési keretekhez kell alkalmazkodniuk; ebben a ClassDojo kettős funkciót tölt be. Egyrészt láthatóvá és nyomon követhetővé teszi a tanulói viselkedést és teljesítményt, másrészt a szülő–iskola kommunikáció egyik digitális csatornáját biztosítja, és lehetőséget teremthet a partnerség támogatására. A folyamatos dokumentálás és visszacsatolás révén a platform növeli a tanulói láthatóságot és átstrukturálhatja az osztálytermi szerepeket, ami támogatást és fegyelmező kontrollt egyaránt jelenthet (Manolev, Sullivan és Slee, 2019; Lupton és Williamson, 2017). Az oktatástechnológia terjedését gyakran a hatékonyság növelésével és az adminisztratív teher csökkenésével indokolják (Selwyn, 2018; Jarke és Breiter, 2019; Collie, 2021), ugyanakkor adatkezelési és hatalomgyakorlási dilemmák is felmerülnek (Manolev, Sullivan és Slee, 2019). A tanulmány azt vizsgálja, hogy a ClassDojo az alsó tagozatban miként értelmezhető egyszerre fegyelmező/ellenőrző mechanizmusként és a kapcsolattartást, illetve egyes pedagógiai folyamatokat támogató digitális felületként.
Letöltések
Hivatkozások
Collie, R. J. (2021). COVID-19 and teachers’ somatic burden, stress, and emotional exhaustion: Examining the role of principal leadership and workplace buoyancy. AERA Open, 7(1), 1–15. https://doi.org/10.1177/2332858420986187
Deci, E. L., & Ryan, R. M. (2017). Self-Determination Theory: Basic psychological needs in motivation, development, and wellness Guilford Press.
Deterding, S., Dixon, D., Khaled, R., & Nacke, L. E. (2011). From game design elements to gamefulness: Defining “gamification”. Proceedings of the 15th International Academic MindTrek Conference, 9–15. https://doi.org/10.1145/2181037.2181040
Foucault, M. (1990). Felügyelet és büntetés: A börtön történetE. Gondolat.
Hartong, S., & Manolev, J. (2023). The construction of (good) parents (as professionals) in/through learning platforms. Tertium Comparationis, 29 (1), 93–116. https://doi.org/10.31244/tc.2023.01.05
Hope, A. (2016). Biopower and school surveillance technologies 2.0. British Journal of Sociology of Education, 37(7), 885–904. https://doi.org/10.1080/01425692.2014.1001060
Jarke, J., & Breiter, A. (2019). Editorial: The datafication of education. Learning, Media and Technology, 44(1), 1–6. https://doi.org/10.1080/17439884.2019.1573833
Kervin, L., Danby, S., & Mantei, J. (2019). A cautionary tale: Digital resources in literacy classrooms. Learning, Media and Technology, 44(4), 443–456. https://doi.org/10.1080/17439884.2019.1620769
Kitchin, R., & Dodge, M. (2011). Code/Space: Software and everyday life. MIT Press. https://doi.org/10.7551/mitpress/9780262042482.001.0001
Knopf, H. T., & Swick, K. J. (2008). Using our understanding of families to strengthen family involvement. Early Childhood Education Journal, 35(5), 419–427. https://doi.org/10.1007/s10643-007-0198-z
Lefebvre, H. (1991). The production of space. Blackwell.
Lewis, R., Romi, S., Katz, Y. J., & Qui, X. (2008). Students’ reaction to classroom discipline in Australia, Israel and China. Teaching and Teacher Education, 24(3), 715–724. https://doi.org/10.1016/j.tate.2007.05.003
Livingstone, S., & Third, A. (2017). Children and young people’s rights in the digital age: An emerging agenda. New Media & Society, 19(5), 657–670. https://doi.org/10.1177/1461444816686318
Lupton, D., & Williamson, B. (2017). The datafied child: The dataveillance of children and implications for their rights. New Media & Society, 19(5), 780–794. https://doi.org/10.1177/1461444816686328
Manolev, J., Sullivan, A., & Slee, R. (2019). The datafication of discipline: ClassDojo, surveillance and a performative classroom culture. Learning, Media and Technology, 44(1), 36–51. https://doi.org/10.1080/17439884.2018.1558237
Rogers, E. M. (2015). Diffusion of innovations (5th ed.). Simon and Schuster.
https://doi.org/10.1016/B978-0-08-097086-8.81064-8
Selwyn, N. (2016). Education and Technology: Key issues and debates (2nd ed.). Bloomsbury Academic. https://doi.org/10.5040/9781474235952
Selwyn, N. (2018). Should robots replace teachers? AI and the future of education. Polity.
Sugai, G., & Horner, R. H. (2006). A promising approach for expanding and sustaining school-wide positive behavior support. School Psychology Review, 35(2), 245–259. https://doi.org/10.1080/02796015.2006.12087989
Thompson, B. C., Mazer, J. P., & Flood Grady, E. (2015). The changing nature of parent–teacher communication: Mode selection in the smartphone era. Communication Education, 64(2), 187–207. https://doi.org/10.1080/03634523.2015.1014382
Thornberg, R. (2010). School children’s reasoning about school rules. Research Papers in Education, 25(1), 37–52. https://doi.org/10.1080/02671520701651029
Williamson, B. (2017). Big data in education: The digital future of learning, policy and practice. SAGE. https://doi.org/10.4135/9781529714920
Williamson, B., & Hogan, A. (2020). Commercialisation and privatisation in/of education. Educational Philosophy and Theory, 52(2), 129–130.
Zimmerman, B. J., & Schunk, D. H. (2011). Handbook of self-regulation of learning and performance. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203839010
ClassDojo (2024). About ClassDojo. https://www.classdojo.com/about/(2025.10.30.)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Julianna Halvax
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
