A gyermek és az idő – interdiszciplináris metszetek
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.10.19Kulcsszavak:
időfelfogás, relativitáselmélet, történeti idő, generációs elméletek, neurobiológia, iskola-idő, konduktív pedagógiaAbsztrakt
A tanulmány a gyermekkor és az időérzékelés sokrétű kapcsolatrendszerét vizsgálja, az időt nem csupán fizikai paraméterként, hanem biológiai és társadalmi konstrukcióként értelmezve. A szerző széles körű tudománytörténeti áttekintést nyújt, mely Newton és Einstein fizikai alapvetéseitől Stephen Hawking tudománynépszerűsítő munkásságán át a történettudomány strukturális időszemléletéig (Braudel, Koselleck, Spengler) ível. A dolgozat központi kérdése a „személyes idő” és a „szubjektív idő” mibenléte a gyermeki fejlődés tükrében. A tanulmány érinti az iskola „idővilágait”, szembeállítva a tanév ciklikusságát a lineáris előmenetellel. Külön rész foglalkozik a generációs elméletekkel (Mannheim, Strauss–Howe), valamint azok kortárs magyar képviselőivel, kritikusan ütköztetve ezeket a kategorizációkat a modern idegtudomány eredményeivel. Ez utóbbiak rámutatnak a gyermeki agy fejlődésének univerzális törvényszerűségeire, ugyanakkor egyediségére, amelyek felülírhatják a technológiai alapú, generációs sztereotípiákat. A szerző végül Pető András konduktív pedagógiáján keresztül mutatja be az idő és a ritmus gyakorlati, fejlesztő szerepét. A tanulmány konklúziója szerint a pedagógia felelőssége az objektív időstruktúrák és a gyermeki kor saját, belső ritmusa közötti egyensúly megteremtése.
Letöltések
Hivatkozások
Balázs, B., Fényes, I., Géczy, B. & Horváth, J. (1980). Mi az idő? Gondolat.
Braudel, F. (1949). La Méditerranée et le Monde Méditerranéen à l’époque de Philippe II. Armand Colin.
Braudel, F. (1996). A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I–III. Akadémiai Kiadó – Osiris Kiadó.
Droit-Volet, S. (2013). Time perception in children: A neurodevelopmental approach. Neuropsychologia, 51(2), 220–234. https://doi.org/10.1016/j.neuropsychologia.2012.09.023
Einstein, A. (1963). A relativitáselmélet. Gondolat Kiadó.
Fónagy, Z. (szerk., 2016). „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben. Budapest.
Forrai, J. (2021). Pető András és a konduktív pedagógia. Magyar Tudomány, 182(2), 179–190. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.2.5
Gazda, I. (szerk., 2004). Albert Einstein 1905-ös speciális relativitáselméletének korai visszhangja a magyarországi fizikusok, fizikatanárok, bölcselők írásaiban (1907–1914). In Gazda, I. (szerk.), Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében, 1905–1945. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://real.mtak.hu/19226/1/gazda_einstein.pdf
Gubin, E. (2007). Choisir l’histoire des femmes. Brüsszel, Éd.. de l’Université de Bruxelles.
Gyáni, G. (2010). Az elbeszélt és az elbeszélhetetlen történelmi idő; Diszkurzív idő a történelemben. In Gyáni, G., Az elveszíthető múlt. A tapasztalat mint emlékezet és történelem (pp. 288–236). Nyitott Könyvműhely Kiadó.
Hawking, S. (1989). Az idő rövid története. Maecenas Könyvek (első hazai kiadás).
Kondratyev, N. D. (1988). A gazdasági konjunktúra nagy ciklusai. Kövér Gy. bevezetőjével. Magyar Filozófiai Szemle, 5–6, 559–617.
Kópházi, É., Pétervári, Zs. & Balassa, É. (2018). Az X, Y és Z generációk kihívásai a 21. század munkaerőpiacán. Munkaügyi Szemle, 61(6), 49–55.
Koselleck, R. (2003). Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz Könyvkiadó.
Leduc, J. (2006). A történészek és az idő. Elméletek, problémák, írásmódok. Kalligram, Pozsony (Anthropos).
Mannheim, K. (1928, 1952). The sociological problem of generations: essays on the sociology of knowledge. Routledge – Kegan Paul.
Mayer, L. & Tilcsik, Gy. (szerk., 2006): Személyes idő – történelmi idő. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája, Kőszeg, 2003. augusztus 29-30. Vas Megyei Levéltár – Hajnal István Kör (Rendi társadalom – polgári társadalom) https://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Rt_17/?pg=0&layout=s
Matell, M. S. & Meck, W. H. (2000). Neuropsychological mechanisms of interval timing behavior. BioEssays, 22(1), 94–103. https://doi.org/10.1002/(SICI)1521-1878(200001)22:1<94::AID-BIES14>3.0.CO;2-E
Meleg, Cs. (2006). Az iskola időarcai. Dialóg Campus.
Németh, A. (2014). Emberi idővilágok – Pedagógiai megközelítések. Gondolat. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32137/NemethA_Idovilag_2014jav.pdf
Ortega y Gasset, J. (2024). A tömegek lázadása. Helikon Kiadó.
Palágyi, M. (1901). Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Leipzig.
Palágyi, M. (2010). A tér és az idő új elmélete. Egy metageometria alapfogalmai. Pákolitz István Városi Könyvtár.
Rezsőházy, R. (1970). Temps social et développement: le rôle des facteurs socio-culturels dans la croissance. La renaissance du Livre.
Schaffhauser, F. (2018). A mozgás, a ritmus és az egyensúly alapfogalmai Pető András gondolatrendszerében. Kellék, 60, 23–38.
Spengler, O. (1994). A Nyugat alkonya. A Nyugat alkonya I–II. Budapest.
Steigervald, K. (2024). Generációk harca a figyelemért – Hogyan tanuljunk egymástól, egymásért? Partvonal Kiadó.
Steigervald, K. (2025). Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? Partvonal Kiadó.
Steigervald, K. (2026). Szülői generációk harca – Hogyan értsük meg magunkat? Partvonal Kiadó.
Strauss, W. & Howe, N. (1997). The Fourth Turning: An American Prophecy – What the Cycles of History Tell Us About America’s Next Rendezvous with Destiny. Broadway Books.
Szabó, P. (2011). Élet- és időszemlélet a kora újkori Magyarországon. Városok és udvarok világa. ELTE.
Tari, A. (2010). Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Jaffa Kiadó.
Tari, A. (2011). Z generáció. Tericum Kiadó.
Tari, A. (2015). Generációk online. Tericum Kiadó.
Törőcsik, M. (2009). Generációs marketing. In Bugár, Gy. & Farkas, F. (szerk.), Elkötelezettség és sokoldalúság: Tanulmánykötet Barakonyi Károly tiszteletére (pp. 221–228). Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Katalin Kéri
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
