Meseedukációban részt vett, atipikus fejlődésmenetű gyermeket nevelő szülők kommunikációs mintázatainak elemzése konduktív nevelési környezetben: pilotvizsgálat
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.225.247Kulcsszavak:
kommunikáció, szabadszavas mesélés, dajkanyelv, szülőedukáció, konduktív nevelésAbsztrakt
Jelen tanulmány célja az atipikus fejlődésmenetű gyermekek elsődleges gondviselőinek dajkanyelvi (infant directed speech – IDS) mesélési szokásainak vizsgálata, különös tekintettel a dajkanyelv lexikai és szintaktikai jellemzőire. A kutatás az Intenzív Intervallum Konduktív Nevelési Csoportba járó gyermekek szüleinek körében zajlott, és alapját Harmati-Pap és munkatársai (2021) vizsgálata képezte. A vizsgálat során kvalitatív módszereket (megfigyelés, tartalomelemzés), valamint kvantitatív eszközöket (két félig strukturált kérdőív) alkalmaztunk. A kutatást háromtagú kutatócsoportunk végezte. Eredményeink azt mutatják, hogy a szabadszavas mesélésre épülő szülőedukáció hozzájárulhat a szülők hatékonyabb mesemondási szokásainak kialakításához. Az általunk kidolgozott mérősor alkalmasnak bizonyult a vizsgálat lebonyolítására. Az eredmények egy része összhangban állnak Harmati-Pap és munkatársai (2021) megállapításaival. Ugyanakkor kutatásunkban megfigyelhető az atipikus gyermeket nevelő szülők részéről az összetettebb mondatszerkezetek és a gazdagabb szókészlet használata, ami különbséget jelent a korábbi eredményekhez képest.
Letöltések
Hivatkozások
Dénes, G. (2016). Milyen a jó gyermekkönyv‑illusztráció? Magyar Közoktatás, 12, 12.
Fejes, J. B., Kelemen, V. & Szűcs, N. (2013). Szülők mentorálása a hátrányos helyzet átörökítésének megelőzése érdekében. SZTE JGYPK. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/9009/1/Fejes_Kelemen_Szucs_hun.pdf (2025.08.16.)
Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.
Harmati‑Pap, V., Vadász, N., Kas, B. & Tóth, I. (2021). Anyai dajkanyelvi narratívák lexikai és szintaktikai jellemzőinek longitudinális vizsgálata. Beszédtudomány–Speech Science, 207–242. https://doi.org/10.15775/Besztud.2021.207-242
Ivaskó, L. & Papp, M. (2017). A kulturálisan releváns információ átadása mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos lehetősége. In Szecsényi T. & Németh T. E. (Eds.), Stratégiák és kultúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára (pp. 21–35). JatePress. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15093/1/KI70_Ivasko.pdf (2025.08.16.)
Juhász, V. (2021). A mesélés, képeskönyv-nézegetés szerepe a literációs nevelésben. In Basch, É., Erdei, T. & Juhász, V. (Eds.), Határtalan nyelvészet alkalmazásban, határtalan alkalmazás a nyelvészetben 2. (pp. 11–25.). Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/27703/3/32464953.pdf (2026. 02. 14.)
Kádár, A. (2017). A mesélés rítusa. Magiszter, 15(1), 61–71. https://epa.oszk.hu/03900/03976/00007/pdf/EPA03976_magiszter_2017_01_064-071.pdf
Kállay, Zs. & Pásztorné, T. I. (2023). A konduktív nevelési program és a nevelés kapcsolata, azaz a konduktív nevelési folyamat tartalma és időkerete. In: Földes, R., Kollega-Tarsoly, I. & Túri, I. (Eds.). A konduktív pedagógia alapelvei és módszertana (pp. 61–83). Semmelweis Egyetem Pető Ándrás Kar, Budapest.
Mérei, F. & V. Binet, Á. (2006; 15. kiadás). Gyermeklélektan. Medicina Kiadó.
Nyitrai, Á. (2015). A bölcsődés gyermek és a mese. Autonomy and Responsibility, Journal of Educational Sciences, 1(2), 47–51.
Papp, M. & Ivaskó, L. (2017). Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz. In Prax, L. & Hoss, A. (Eds.), Találkozások az anyanyelvi nevelésben 3. (pp. 65–173). Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Tanszék . https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15095/13/talkk_v5_Papp-Ivasko.pdf (2025.08.16.)
Pintér, H. & Molnár, P. (2019). A cerebralis paresis intervenció-kutatások kirajzolódó problématerületei a nemzetközi folyóiratokban publikált szisztematikus összegző tanulmányok és metaelemzések témamodellezésével. Tudomány és Hivatás, 3, 11–37. https://epa.hu/04100/04185/00004/pdf/EPA04185_tudomany_es_hivatas_2019_02.pdf#page=11 (2025.08.17.)
Pintér, H. & Molnár, P. (2019). Írást segítő és gátló tényezők egyetemi hallgatók körében. Iskolakultúra, 29(10), 35–65. https://doi./10.14232/ISKKULT.2019.10.35
Pintér, H., Gál, F. & Molnár, P. (2022). The professional network underlying cerebral palsy intervention research based on systematic reviews and meta-analyses published in international journals: authors’ communities, institutional networks, and international collaboration. Heliyon, 8(6). https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2022.e09718
Pintér, H. (2023). A megfigyelés kutatási módszer alkalmazása a BA szintű szakdolgozati kutatásokban. Tudomány és Hivatás, 7(6), 91–105. https://semmelweis.hu/pak/files/2023/07/Tudomany-es-Hivatas_2023_1.pdf#page=74 (2026. 02. 14)
Pintér, H., Szentgyörgyi, N. & Gál, F. (2024). Illusztrációval és illusztráció nélkül közvetített mese befogadásának validitásvizsgálata óvodások körében. Anyanyelv‑pedagógia, 4(2). https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.2
Pintér, H. (2019). A mesemondás és a mesebefogadás hatásai az óvodás gyermekekre és a halmozottan sérült cerebrális paresis-es gyermekek mesélési folyamatainak tipikustól eltérő vonásai (Összegző tanulmány). Tudomány és Hivatás, 3(1), 11–22.. https://semmelweis.hu/pak/files/2019/06/Tudom%C3%A1ny-%C3%A9s-Hivat%C3%A1s_2019_1.pdf#page=11 (2025. 06.18.)
Pintér, H., Szilágyi, D. & Gál, F. (2025). A mesélő szülő: Szülők ösztönzésére és bevonására irányuló meseolvasási program validitásvizsgálata. Anyanyelv-pedagógia, 18(4.), 1–17. https://doi.org/10.21030/anyp.2025.4.1
Phillips, J. (1973). Syntax and vocabulary of mother’s speech to young children: Age and sex comparisons. Child Development, 44(1), 182–185. https://doi.org/10.2307/1127699
Saint‑Georges, C., Chetouani, M., Cassel, R., Apicella, F., Mahdhaoui, A., Muratori, F., Laznik, M.‑C. & Cohen, D. (2013). Motherese in interaction: At the cross‑road of emotio and cognition? (A systematic review). Plos One, 8(10), e78103. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0078103
Svoboda, M., Chládková, K., Kocjančič Antolík, T., Paillereau, N., & Slížková, P. (2023). Vowel length in infant-directed speech: the realisation of short-long contrasts in Czech IDS. Proceedings of the 20th ICPhS. Prague, 2363-2367. https://www.internationalphoneticassociation.org/icphs-proceedings/ICPhS2023/full_papers/350.pdf (2025. 08.18.)
Szinger, V. (2008). Mese az óvodában. Fordulópont, 39, 64–72. https://www.fordulopont.hu/_FP-39_szinger.pdf (2025. 08.18.)
Szokolszky, Á. (2020). A pszichológiai kutatás módszertana. Osiris Kiadó.
Tass, I. P. (2018). Óvodás életkorú mozgássérült gyermekek fejlődési eredményei konduktív nevelés során. Különleges Bánásmód-Interdiszciplináris folyóirat, 4(3), 55–69. https://doi./10.18458/KB.2018.3.55
Zóka, K. (2007). A meseválasztás kérdései az óvodában. Könyv és Nevelés, 2, 43-51. https://efolyoirat.oszk.hu/01200/01245/00034/pdf/zk_0702.pdf (2025. 08.18.)
Zsolnai, A. (2008). A szociális készségek fejlődése és fejlesztése gyermekkorban. Iskolakultúra, 2, 119–140. https://misc.bibl.u-szeged.hu/45532/1/iol_2008_001_119-140.pdf (2025. 08.18.)
Internetes hivatkozás
Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény (EKPMI): https://semmelweis.hu/peto-ekpmi/szakszolgalat-2/intenziv-bentlako-mamas-csoportos-fejlesztes/
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Franciska Gál, Noémi Kriston, Kitti Szabó, Eliza Ferencz
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
