The development of the artist-ideal in Europe at the turn of the 19th–20th century
Transformations in Hungary and their musical aspects
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.134.159Kulcsszavak:
--Absztrakt
--
Letöltések
Hivatkozások
Baloghy, M. (1931). Tehetségproblémák. A Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlatilélektani Társaság Pszichológiai Szemináriumban előadássorozata. Jövő Utjain. 6(1), 31–32.
Berki, T. (2011). Modern hétköznapiság – művészlét a 19. századi Párizsban. – Mary Gluck: Popular Bohemia. Modernism and Urban Culture in Nineteenth Century Paris. Korunk. 2011(5), 114–118.
Bokor, J. (1895). A Pallas Nagy Lexikona. IX. kötet. Pallas Irodalmi És Nyomdai Részvénytársaság, Budapest.
Bourdieu, P. (1992). A művészet szabályai – Az irodalmi mező genezise és struktúrája. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest.
Buber, M. (1926). Az igazi nevelő. A Jövő Utjain. 1(3), 1–9.
Crow, T. E. (1985). Painters and Public Life in Eighteenth-Century Paris. Yale University Press, New Haven – London
Czuczor, G. & Fogarasi, J. (1862). A magyar nyelv szótára. IV. kötet. Emich Gusztáv Magyar Akadémiai nyomdász, Pest.
Czuczor, G. & Fogarasi, J. (1874). A magyar nyelv szótára. VI. kötet. Athenaeum nyomdája és nyomdai r.-társulat, Budapest.
Csanda, M. (2006.) Csajkovszkij mecénása – Válogatás Pjotr Iljics Csajkovszkij és Nagyezsda von Meck levelezéséből (2). Muzsika. 49(10), 14–19.
Daragó, R. (2012). Életreform és reformpedagógia – A 20. század alternatív zeneoktatási módszereinek életreform-vonatkozási. Iskolakultúra, 2012(5), 3–10.
Daru, A. (2024). Életreform, zene- és művészetpedagógiai reformok a 20. század elején, különös tekintettel Bartók Béla munkásságára. PhD értekezés. DOI: 10.15476/ELTE.2024.263
Dobszay, L. (1984). Magyar Zenetörténet. Gondolat Kiadó, Budapest.
Domokos, L. (1926). Uj Iskola. A Jövő Utjain. 1(2), 14-16.
Eckhardt, M. (2001). Liszt és Chopin. Parlando. 2001(3)
Elefánthy, M. (1939). Kis zenebarátok nevelése. A Jövő Utjain. 14(3), 64–65.
Fáber, Á. (2009). Pierre Bourdieu: A tudományos mező. Replika, 2009(67), 11–36.
Fáber, Á. (2014). Pierre Bourdieu: Szimbolikus tőke és társadalmi osztályok. Replika, 2014(3)(87), 7–18.
Fáber, Á. (2017). Pierre Bourdieu „politikai fordulata”. PhD értekezés.
Fónagy, Z. (2013.) Kislány a zongoránál. A zene a középosztály magánéletében a 19. században. Korall. 2013(51), 18–40.
Frank, T. (2020). Akadémiai székfoglalója. https://mta.hu/akademiai_szekfogalok/a-polgari-erintkezes-modernizalodasa-a-19szazadban-szalonok-zongorak-nevjegyek-frank-tibor-rendes-tag-szekfoglalo-eloadasa-110624
Friss, G. (1969). A magyar zene története. Ifjú zenebarát. 8(3), 8–9.
Gluck, M. (2010). A bohém művész kulturális gyökereiről. Korunk. 2010(5), 56–62. DOI: https://doi.org/10.2118/0110-0056-JPT
Hanák, P. (1997). Társadalmi struktúrák a 19. századi Közép-Európában. Történelmi Szemle, 39(2),159–177.
Haskell, F. (1980). Patrons and painters. Yale University Press. New Haven and London.
Jemnitz, S. (1935). Hummel János Nepomuk, az ember és művészet. A Zene. 16(9), 129–130.
Kant, E. (2003). Az ítélőerő kritikája. Osiris Kiadó, Budapest.
Katona, P. (2012).: A művészet és szabályai Bourdieu szociológiájában. In Balog, I., Balogh, P., Jancsák, Cs., Lencsés, Gy., Lőrinczi, J., Rácz, A., & Vincze, A. (Eds.), A szociológia szemüvegén keresztül – tanulmányok Feleky Gábor 60. születésnapjára. Belvedere Meridionale, Szeged. (pp. 122-126.)
Kenyeres, Á. (Ed.) (1967). Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet. Akadémiai kiadó, Budapest.
Kenyeres, Á. (Ed.) (1982). Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet. Akadémiai kiadó, Budapest.
Kodály, Z. (2007a). Visszatekintés I. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Argumentum Kiadó, Budapest.
Kodály, Z. (2007b). Visszatekintés II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Argumentum Kiadó, Budapest.
Lukacs, J. (1988). Budapest 1900. Helikon, Budapest.
Montessori, M. (2011). A gyermek felfedezése. Cartaphilus, Budapest.
Németh, A., & Skiera, E. (1999). Reformpedagógia és az iskola reformja. NemzetiTankönyvkiadó, Budapest.
Németh, A. (2002). A reformpedagógia gyermekképe. Iskolakultúra. 2002(3), 21–32.
Németh, A. (Ed.) (2002). Reformpedagógia-történeti tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest.
Pukánszky, B. (Ed.) (2020). A gyermek évszázada. Osiris Kiadó, Budapest.
Radnóti, S. (2010). A művész életrajza – vázlat. Korunk. 2010(5), 16–19.
Révay, M. J. (1912). Révai Nagy Lexikona, 4. kötet. Hasonmás kiadás. Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó. 1990.
S.A. (1926). A tudatalatti a művészi nevelés szolgálatában. – Cizek ifjusági tanfolyama Bécsben. A Jövő Utjain. 1(3), 36–37.
Sadie, S. (Ed.) (1987). Mozart. Grove monográfiák. Zeneműkiadó, Budapest.
Szabolcsi, B. (1955). A magyar zenetörténet könyve. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest.
Szabolcsi, B. (1970). Beethoven – Művész és műalkotás két korszak határán. Gondolat, Budapest.
Szegedy-Maszák, M. (1969). Csokonai: A magánossághoz. Irodalomtörténeti Közlemények. 1969(2-3)
Szepesi, Zs. (1988) Major Ervin gyűjteményének kéziratai. 3. közlemény: Nem kottás kéziratok. In Felföldi, L. & Lázár, K. (Eds.), Zenetudományi Dolgozatok. 1988. MTA Zenetudományi Intézete, Budapest. (pp. 333-347.)
Tanner, J. (2010). A művész szociológiája. Korunk. 2010(5), 40–46.
Wessely, A. (2010). Művész-szerepek. Korunk. 2010(5), 7–15.
Zibolen, E. (1987). Flóri könyve sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel. Írta: Bezerédj Amália. Faximile kiadás. Budapest.
Zolberg, V. (2010). Születik-e a művész, vagy azzá lesz? Korunk. 2010(5), 47–54.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
