Gyermekszótár szári német nyelvjárásban
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.393.412Kulcsszavak:
nemzetiség, magyarországi német nyelvjárások, Szár, óvodai nevelés, képes szótárAbsztrakt
A család a gyermek első tanulási környezete. Ez a tanulási környezet képezi az alapját annak is, hogy a gyermek megtapasztalja a nemzetiségi létét. A család hagyományai, viselkedési formái, régi családi történetek segítik ezt a folyamatot (Mohay, 2016). A német nyelv és kultúra ápolása 1945 óta hiányzott a magyarországi intézményrendszerből. Ma már csak kevesen vannak, akik aktívan beszélik a német nyelvjárásokat. Ez azt is jelenti, hogy a gyermekek egyre nem tanulják meg német nyelvjárást a családjukban (Márkus & Klein, 2023). Ezért egyre inkább szükségessé válnak olyan pedagógiai innovációk, amelyek hozzájárulnak a nyelv megőrzéséhez és átadásához. Jelen dolgozat célja ezért egy pedagógiai innováció, egy gyermekeknek szóló háromnyelvű képes szótár bemutatása, hogy hogyan lehet a német nyelvjárást gyermekbarát módon közvetíteni az óvodában, hogyan lehet a képes szótárat beépíteni az óvodai mindennapokba.
Letöltések
Hivatkozások
Schreiner, E. (1998). Der Anfang und das Ende eines Menschenlebens bei den Deutschen in Sawer/Székelyszabar. In Manherz, K. (Ed.), Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen (pp. 25–26).
Schweininger, P. (2023). Sváb világok. Népesség és mentalitás Száron, 1729–1848. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Nyitrai, Á. & Darvay, S. (2013). A mese és a játék jelenléte a kisgyermekes családok életében. Iskolakultúra, 23(11), 73–85. Elérés forrás https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21445
Bellér, B. (1981). A magyarországi németek rövid története. Magvető Könyvkiadó .
Bindorffer, G. (2001). Kettős identitás, Etnika és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban. Új Mandátum Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Intézet.
Burghardt-Szekeres, K. (1990). Geschichte und Brauchtum in Saar. Krupánszky Mihály polgármester.
Fellegi, T. (1998). Magyarországi németek. Körtánc Egyesület.
Hoppenstedt, G. & Widlok, B. (2023). Frühes Fremdsprachenlernen mit CLIL – eine Einführung. Goethe-Institut. https://www.goethe.de/prj/dlp/de/unterrichtsmaterial/reihe/fruehes_deutsch_grundlagen/fruehes_fremdsprachenlernen_mit_clil abgerufen
Juhász, V. (2021). A mesék, képeskönyv nézegetés szerepe a literációs nevelésben. In Basch, É., Erdei, T. & Juhász, V. (Eds.), Határtalan nyelvészet alkalmazásban, határtalan alkalmazás a nyelvészetben (pp. 11–24). SZTE JGYPK MA NyT.
Klein, Á. & Márkus , É. (2017). Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis. Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar.
Klein, Á. & Márkus, É. (2022). Mundarten der Vergangenheit? Deutsche Dialekte in Ungarn. Évkönyv, 17, 92–107. https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.7 DOI: https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.7
Klein, Á. & Márkus, É. (2024). Bilderbücher in Mundart. In Daróczi, G., Gaál-Horváth, K., Gönczöl, A., Lózsi, T., Merényi, H. & Tóth, M. Zs. (Eds.), Nyelv, irodalom, Nevelés 2. Színes mesekincsünk – Tanulmányok a mesék világáról. MNyKNT – IKU – ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, Budapest.
Magyarországi nemzetiségek (2024). Országgyűlés Hivatala: https://www.parlament.hu/documents/d/guest/infotablo_2024_1_magyarorszagi-nemzetisegek_2024
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. (2023). Magyarországi német utónevek jegyzéke. Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézete. https://www.ldu.hu/wp-content/uploads/2023/02/utonevjegyzek-2023-01-14.pdf abgerufen
Manherz, K. & Wild, K. (n.d.). Zur Sprache und Volkskultur der Ungarndeutschen. Lehrbuch zur Minderheitenkunde. https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/ungarndeutsches_archiv_3/pages/000_das_buch.htm abgerufen
Mohay, T. (2016). Nemzedék, szerep, érték: Családi kapcsolatok, szokásrend és értékváltások történeti alakulása a 20. században. ELTE BTK Néprajzi Intézete.
Márkus , É. & Klein, Á. (2023). Über die Zukunft der ungarndeutschen Dialekte. Germanistische Werkstatt, 12, 109–118. https://doi.org/10.25167/pg.5223 DOI: https://doi.org/10.25167/pg.5223
Márkus, É. (2010). Volkskunde der Ungarndeutschen. Ein Lehr – und Arbeitsbuch für die Studenten der Natinalitätengrundschullehrer – und – kindergärtnerinnenbildung. Trezor Kiadó.
Márkus, É. & Klein, Á. (2023). A magyarországi német nyelvjárások jövője a nemzetiségi iskolákban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 11(1), 182–196. https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.182.196 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.182.196
Pfeiffer-Neugebauer, M. (2010). A Duna menti svábok kálváriája, I. Letelepedés a Pannon alföldön. Aracs, 4(10), 77–90.
Riedl, F. (2001). Népszokások és hagyományőrzés Budaörsön. Helytörténeti Gyűjtemény – Heimatmuseum Budaörs.
Kerepeszki Róbert. (n.d.). A Leventemozgalom. Rubicon Online, https://rubicon.hu/cikkek/a-leventemozgalom abgerufen
Széman, E. R (2024). Kétnyelvűség kisebbségben és többségben. Anyanyelvápolók Szövetsége, 2014. november 05., https://anyanyelvapolo.hu/ketnyelvuseg-kisebbsegben-es-tobbsegben/
Wieszt, J. (2005). Nemzetiségi hagyományok Pilisvörösváron. Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
