Az óvoda-iskola átmenet kérdésköre a felsőoktatási intézmények tanterveiben
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.291.308Kulcsszavak:
óvoda-iskola átmenet, óvodapedagógus- és tanítóképzés, tantervi tartalmakAbsztrakt
A sikeres óvoda-iskola átmenet kérdése napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a szülők, a pedagógusok és a témát kutatók körében is. A gyermekek tanuláshoz való viszonya, a különböző szociális kompetenciák kialakulása, az önbizalom, a pszichés jóllét és a tanuláshoz elengedhetetlen készségek megalapozása alapvető jelentőségű az oktatási rendszer ezen szakaszában. A harmonikus átmenet egy többszereplős együttműködésen alapuló folyamat eredménye, mely elsősorban az óvodapedagógusok és a szülők, a tanítók és a szülők, továbbá az óvodapedagógusok és a tanítók sikeres kooperációján múlik. A hazai szakirodalom többsége főként az iskolaérettség kérdésére koncentrál, a gyermekek kognitív képességeinek a fejlesztésére, s annak mérésére (Józsa & Zentai, 2007a), illetve a különböző oktatási szereplők nézeteinek a feltárására az óvoda-iskola átmenetről (Gyurcsik, 2020; Fleisz-Gyurcsik, 2022). Kvalitatív kutatásunkban egy más nézőpontból igyekeztük feltárni ezt a tématerületet. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a hazai óvó- és tanítóképzéssel foglalkozó intézmények tanterveiben hogyan jelenik meg az óvoda-iskola átmenet kérdése. Igyekeztük beazonosítani azokat a tématerületeket, amelyek mindkét szakmához tartozó felsőoktatási tantervben megtalálhatók. Eredményeink szerint a különböző felsőoktatási intézmények különbözőképpen kezelik ezt a témakört: vagy nincs ilyen tématerület a tantervben, vagy különböző kurzusokba beépítve érintik a kérdést, kötelező- vagy szabadon választott formában kínálnak tantárgyakat, illetve egy-egy esetben önálló specializációt építenek a téma köré. Meglátásunk szerint az óvoda-iskola átmenet témakörének a beemelése a tantervekbe kiindulópontot jelenthet annak érdekében, hogy az óvodapedagógusi és a tanítói szakma közelítsen egymáshoz, növelve a felek közti együttműködést, bizalmat és kooperációt.
Letöltések
Hivatkozások
Balduzzi, L., Lazzari, A., van Laere, K., Boudry, C., Rezek, M., Mlinar, M. & McKinnon, E. (2019). Literature review on transitions across early childhood and compulsory school settings in Europe. ERI. https://doi.org/10.6092/unibo/amsacta/6210
Besi, M. & Sakellariou, M. (2019). Transition to primary school the importance of social skills. International Journal of Humanities and Social Science (SSRG–IJHSS), 6(1), 33–36. https://doi.org/10.14445/23942703/ijhss-v6i1p107 DOI: https://doi.org/10.14445/23942703/IJHSS-V6I1P107
Böddi, Zs., Kerekes, V., Kovács, M., Rádi, O. M., Svraka, B. & Vári, P. (2019). Jó gyakorlatok az óvoda-iskola átmenethez. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Bronfenbrenner, U. (1994). Ecological Models of Human Development. In Husen, T. & Postlethwaite, T. N. (Eds.), International encyclopedia of education (Vol. 3.). Elsevier.
Choy, M. Y. & Karuppiah, N. (2016). Preparing kindergarten two children for primary one in Singapore: Perceptions and practices of parents, kindergarten teachers and primary schoolteachers. Early Child Development and Care, 186(3), 453–465. https://doi.org/10.1080/03004430.2015.1040989 DOI: https://doi.org/10.1080/03004430.2015.1040989
Chun, W. N. (2003). A study of children’s difficulties in transition to school in Hong Kong. In Early Child Development and Care, 173(1), 83–96. https://doi.org/10.1080/0300443022000022440 DOI: https://doi.org/10.1080/0300443022000022440
Curby, T. W., Berke, E., Alfonso, V. C., Blake, J. J., Demarie, D., Dupaul, G. J., Flores R. L., Hess, R., Howard, K. A. S., Lepore, J. C. C. & Subotnik, R. F. (2018). Transition practices into kindergarten and the barriers teachers encounter. In Mashburn, A. J., LoCasale-Crouch, J. & Pears, K. C. (Eds.), Kindergarten transition and readiness (pp. 249–264). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-90200-5_11 DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-90200-5_11
Dockett, S., Griebel, W. & Perry, B. (2017, Eds.). Families and transition to school. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-90200-5_11 DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-58329-7
Early, D. M., Pianta, R. C., Taylor, L. C. & Cox, M. J. (2001). Transition practices: Findings from a national survey of kindergarten teachers. Early Childhood Education Journal, 28(3), 199–206. https://doi.org/10.1023/a:1026503520593 DOI: https://doi.org/10.1023/A:1026503520593
Einarsdóttir, J., Perry, B. & Dockett, S. (2008). Transition to school practices: Comparisons from Iceland and Australia. Early Years: An International Journal of Research and Development, 28(1), 47–60. https://doi.org/10.1080/09575140801924689 DOI: https://doi.org/10.1080/09575140801924689
European Commission (2021). Toolkit for inclusive early childhood education and care. Providing high quality education and care to all young children. Publications Office of the European Union.
Evangelou, M., Taggart, B., Sylva, K., Melhuish, E. C., Sammons, P. & Siraj-Blatchford, I. (2008). What makes a successful transition from primary to secondary school? Research Report DCSF-RR019. https://dera.ioe.ac.uk/id/eprint/8618/1/DCSF-RR019.pdf
Fabian, H. & Dunlop, A.-W. (2007). Outcomes of Good Practice in Transition Processes for Children Entering Primary School. Working Papers in Early Childhood Development, No. 42. ERIC.
Fleisz-Gyurcsik, A. (2021). A hazai publikált óvoda-iskola átmenetet segítő gyakorlatok szisztematikus áttekintése. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 56–90. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.56.90 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.56.90
Fleisz-Gyurcsik, A. (2022). Hogyan vélekednek a szülők az óvoda–iskola átmenet főbb kérdéseiről? Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 10(4), 50–76. https://doi.org/ 10.31074/gyntf.2022.4.50.76. DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.50.76
Golyán, Sz. (2013). Válogatás az óvoda–iskola átmenet európai tapasztalataiból. In Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 1(1), 106–128. https://doi.org/10.31074/gyntf.2013.1.106.128 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2013.1.106.128
Gyurcsik, A. (2020). Az óvoda–iskola átmenet óvodapedagógusok, tanítók és szülők szemén keresztül. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(3), 189–209. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.189.209 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.189.209
Józsa, K. (2004). Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége − Egy longitudinális kutatás első mérési pontja. Iskolakultúra, 14(11), 3–16. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.11.3 DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.11.3
Józsa, K. (2007). Az elemi alapkészségek szerepe az olvasási képesség fejlődésében: egy longitudinális vizsgálat tapasztalatai. Szimpózium előadás. In Korom, E. (Ed.), PÉK 2007 – V. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók (p. 55).
Józsa, K., Csima, M., Nyitrai, Á. & Podráczky, J. (2019). A korai fejlettségi mutatók szerepe az iskolai sikerességben: egy longitudinális kuta-tás első lépései In Oktatás – Gazdaság – Társadalom. HERA Évkönyvek VI. (pp. 848–860.) Hungarian Educational Research Association.
Józsa, K. & Zentai, G. (2007a). Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján. Új Pedagógiai Szemle, 57(5), 3–17.
Józsa, K. & Zentai, G. (2007b). Óvodások kritériumorientált fejlesztése DIFER Programcsomaggal. In Nagy, J. (Ed.), Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia (pp. 299–311). Mozaik Kiadó.
Józsa, K., Zentai, G. & Hajduné Holló, K. (2017). A gondolkodás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.
Moghaddam, N. G. (2014). Applying family life-cycle concepts in psychological practice with children and young people. Applied Psychological Research Journal, 1(2), 26–33. https://doi.org/10.18552/aprj.v1i2.130 DOI: https://doi.org/10.18552/aprj.v1i2.130
OECD (2017). Starting strong V. Transitions from early childhood education and care to primary education. OECD. DOI: https://doi.org/10.1787/9789264276253-en
OECD (2020). Early childhood education: Equity, quality and transitions.
Olson, D. H. & Lavee, Y. (2013). Family systems and family stress: A family life cycle perspective. In Kreppner, K. & Lerner, R. M. (Eds.), Family systems and life-span development (pp. 165–195). Psychology Press. https://doi.org/10.4324/9780203771280 DOI: https://doi.org/10.4324/9780203771280
Perry, B., Dockett, S. & Petriwskyj, A. (2013, Eds.). Transitions to school-international research, policy and practice. Springer. https://doi.org/10.1007/978-94-007-7350-9 DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-007-7350-9
Peters, S. (2010). Literature review: Transition from early childhood education to school. Report to the Ministry of Education, New Zealand.
Sántha, K. (2007). Beavatkozás nélküli vizsgálatok. Új Pedagógiai Szemle, 57(7–8). https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/beavatkozas-nelkuli-vizsgalatok
Sántha, K. (2010). A trianguláció és az MTMM-mátrix kapcsolata a pedagógiai kutatásban. Iskolakultúra, 20(7–8). 54–62. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21036
Schleicher, A. (2021). Starting Strong VI: Supporting meaningful interactions in early childhood and care. OECD.
Túri, I. (2023). Érvényesség és megbízhatóság a kutatásban, kutatási mintavétel, a trianguláció elvének érvényesülése. Tudomány és Hivatás, 8(1), 114–117. https://epa.oszk.hu/04100/04185/00011/pdf/EPA04185_tudomany_2023_01_114-118.pdf)
Yim, E. P. (2018). Supporting the kindergarten–primary school transition in Hong Kong: Reform in a teacher training programme. International Journal of Early Years Education, 26(4), pp. 436–449. https://doi.org/10.1080/09669760.2017.1316243 DOI: https://doi.org/10.1080/09669760.2017.1316243
Zentai, G. & Józsa, K. (2012). Az elemi alapkészségek óvodáskori fejlettségének prediktív ereje az elsős készségfejlettségre: egy longitudinális vizsgálat eredményei. In Benedek, A., Tóth, P., Vedovatti, A. (Eds.), XII. Országos Neveléstudományi Konferencia: A munka és nevelés világa a tudományban. Program és Összefoglalók (p. 154). MTA Pedagógiai Bizottság.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
