Étkezési magatartás és szorongás vizsgálata nem és életkor tükrében – fókuszban a magyarországi és németországi hallgatók

Szerzők

  • Milán Takaró Eötvös Loránd Universität Fakultät für Erzieher- und Grundschullehrerbildung

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.62.84

Kulcsszavak:

étkezési magatartás, stresszkezelés, szocioökonómiai státusz, hallgatók, tudatosság

Absztrakt

Az egészséges életmódot gyakran a fegyelem és az akaraterő egyéni eredményének tekintik. Ez a széles körben elterjedt narratíva azonban nem elégséges, mivel figyelmen kívül hagyja az összetett társadalmi, gazdasági és pszichológiai befolyásoló tényezőket. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az étkezési magatartás és a szorongás hogyan befolyásolják egymást a magyarországi és németországi hallgatók körében a nem és az életkor függvényében. A hangsúlyt a fiatal felnőttekre helyezzük, akik életüknek egy olyan szakaszában vannak, amelyet az átmenet, a magas követelmények és az új kihívások jellemeznek. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a szorongás jelentősen befolyásolhatja az étkezési viselkedést - például az érzelem alapú étkezés vagy a kontrollálatlan étkezési magatartás révén –, és így hosszú távon ronthatja a fizikai és mentális jólétet. Ugyanakkor az étkezési magatartást olyan stressztényezők is befolyásolják, mint a vizsgadrukk, az anyagi terhek vagy a társadalmi elvárások. A tanulmány kimutatta, hogy mind a kulturális, mind a nemspecifikus tényezők döntő hatással vannak arra, hogy a fiatal felnőttek hogyan kezelik a stresszt, és hogy ebben milyen szerepet játszik az étkezési viselkedés. A férfiak és a nők eltérően reagálnak a szorongásra, ami a megküzdési stratégiák – például az étkezési viselkedés - megválasztásában is megmutatkozik. A tanulmány így hozzájárul az oktatással és az ifjúsággal összefüggő életmóddal kapcsolatos szociológiai és pszichológiai kutatásokhoz.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Andorka, R. (2006). Bevezetés a szociológiába. [Einführung in die Soziologie.] Osiris Kiadó

Ádám, Sz. (2020). Korai kiégés. [Frühes Burn-Out.] In Sz. Ádám, O. Endrődy, B. Svraka & Zs. F. Lassú (Hrsg.): Sokszínű pedagógia: Inkluzív és multikulturális nevelés a pedagógiai gyakorlatban. [Vielfältige Pädagogie. Inklusive und multikulturelle Ansätze in der Pädagogik.] (S.89-96.) ELTE Eötvös Kiadó

Bank, W. (2024). School enrollment, tertiary (% gross) – Hungary, Germany. https://data.worldbank.org/indicator/SE.TER.ENRR?end=2023&locations=HU-DE&start=1971 (18.03.2025)

Bayerisches Staatsministerium für Arbeit und Sozialordnung, Familie und Frauen. (2019). Ernährung und Esskultur: Leitfaden für Familien. https://www.familienhandbuch.de/imperia/md/content/stmas/familienhandbuch/ernaehrung_esskultur.pdf (21.03.2025)

Ciolero, A. (2018). Why causality, and not protection, should guide obesity prevention policy. The Lancet Public Health, 3(10), e461-e462. https://doi.org/10.1016/S2468-2667(18)30158-0 DOI: https://doi.org/10.1016/S2468-2667(18)30158-0

Paksi, B., & Demetrovics, Z. (Hrsg.). (2021). Addiktológiai problémák Magyarországon. Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében I. Szerhasználó magatartások. [Addiktologische Probleme in Ungarn: Überblick über bevölkerungsbasierte Forschungen I. Substanzgebrauchsverhalte] L‘Harmattan. https://doi.org/10.56037/978-963-414-870-8 DOI: https://doi.org/10.56037/978-963-414-870-8

Deutsche Hauptstelle für Suchtfragen e.V. (n.d.). Alkoholkonsum und Alkoholabhängigkeit in Deutschland – Zahlen, Daten, Fakten. https://www.dhs.de/suechte/alkohol/zahlen-daten-fakten/ (21.03.2025)

Diers, A., & Becker, U. (2020). Intuitive Ernährung: Essen nach dem Bauchgefühl. UGBforum, 4, 1-10. https://www.ugb.de/ugb-medien/einzelhefte/vitamine-kleine-dosis-grosse-wirkung/intuitive-ernaehrung-essen-nach-dem-bauchgefuehl/ (22.03.2025)

Eppich, J., Pirerfellner, J., & Hirtl, C. (2023). Geschlechtergerechte Gesundheit? Zwischen Biologie und Gesellschaft, reale Auswirkungen von Geschlecht auf die Gesundheit. In Land Steiermark – A6 Bildung und Gesellschaft; FA Gesellschaft – Referat Jugend (Hrsg.), Jugendarbeit: gleichgestellt und geschlechtergerecht: Versuch einer interdisziplinären Auseinandersetzung (S. 75– 97.). https://dv-jugend.at/press/wp-content/uploads/2023/06/wertstatt2023_Buch_finale_WEB.pdf#page=75 (22.03.2025)

Faltins, K. (2014). Bio-Lebensmittel: Ein Überblick über ihre Herstellung und ihren Nutzen. In H. Müller (Hrsg.), Nachhaltigkeit und Umweltbewusstsein in der Lebensmittelproduktion (S-5-25.) Springer Vieweg

Friedrich, H. (2014). Die Rolle von Ernährungsgewohnheiten in der psychischen Gesundheit: Eine empirische Untersuchung. Journal of Psychosomatic Research, 32(2), 34-45. https://doi.org/10.1024/1661-4747/a000064

Hazzard, V. M., Telke, S. E., Simone, M., Anderson, L. M., Larson, N. I., & Neumark-Sztainer, D. (2021). Intuitive eating longitudinally predicts better psychological health and lower use of disordered eating behaviors: findings from EAT 2010–2018. Eating and Weight Disorders – Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity, 26(1), 287–294. https://doi.org/10.1007/s40519-020-00852-4 DOI: https://doi.org/10.1007/s40519-020-00852-4

Helbig, S. (2016). Geschlechterunterschiede in der physiologischen und psychologischen Stressreaktion im experimentellen und naturalistischen Setting unter Berücksichtigung der Faktoren Schlaf und kognitive Bewertung (Inaugural-Dissertation). Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn. https://bonndoc.ulb.uni-bonn.de/xmlui/bitstream/handle/20.500.11811/8142/5397.pdf?sequence=1&isAllowed=y (24.03.2025)

Helbig-Lang, S., Cammin, S., & Petermann, F. (2015). Angstbezogene Verhaltensweisen in einer nicht-klinischen Stichprobe: Geschlechtsspezifische Zusammenhänge zu Risikofaktoren für Angststörungen. Psychotherapie, Psychosomatik, medizinische Psychologie, 65(3), 162–175. https://doi.org/10.1024/1661-4747/a000064

Hollederer, A. (2024). Soziale Ungleichheiten in der Gesundheit, Prävention und Gesundheitsversorgung. Zeitschrift für Sozialmedizin, 3, 162–175. https://doi.org/10.5771/0342-300X-2024-3-162 DOI: https://doi.org/10.5771/0342-300X-2024-3-162

Karner, O., Kiss, M., Perger, M. O., Füleki, B., Franczia, N., Török, L., Csikai, E., & Sebő, T. (2021). Magyarországi felsőoktatásban tanuló hallgatók mentális jóllétének felmérése. [Untersuchung des psychischen Wohlbefindens von Studierenden in der höheren Bildung in Ungarn] Kutatási beszámoló. Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület. https://www.feta.hu/sites/default/files/Kutatási%20beszámoló_Magyarországi%20felsőoktatásban%20tanuló%20hallgatók%20mentális%20jóllétének%20felméréséről_FETA_2021.pdf (01.04.2025)

Kollányi, Z. (2016). Az egészségi állapot tárdadalmi és gazdasági összefüggésrendszere. [Das soziale und wirtschaftliche Zusammenhangssystem des Gesundheitszustands] (Dissertation) ELTE TÁTK. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/44530/kollanyi_zsofia_katalin_doktori_ertekezes.pdf (01.04.2025)

Konkoly-Thege, B., & Stauder, A. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. [Die Merkmale der ungarischen Version des Perceived Stress Scale (PSS).] Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 203–216. https://doi.org/10.1556/Mentál.7.2006.3.4 DOI: https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.4

Kopp, M. (2003). Mikor káros a stressz? [Wann ist Stress schädlich?] Hippocrates, V.

Kökönyei, G., & Komlósi, N. (2019). Érzelemszabályozás – A megküzdés és az érzelmi intelligencia tükrében: három független, de mégis átfedő elmélet és kutatási tradíció. [Emotionsregulation – Drei unabhängige, aber überlappende Theorien und Forschungstraditionen im Spiegel von Coping und emotionaler Intelligenz.] Magyar Pszichológiai Szemle, 73(7), 375–390. https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.3.7 DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.3.7

KSH. (2024). Fogyasztóiár-indexek a kiadások részletes csoportjai szerint, havonta. [Verbraucherpreisindizes nach detaillierten Ausgabenkategorien, monatlich.] https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0041.html (30.03.2025)

Mobley, C., Luo, Y., Fernandez, M., & Hossfeld, L. (2024). Social determinants of health and college food insecurity. Nutrients, 16(9), 1391. https://doi.org/10.3390/nu16091391 DOI: https://doi.org/10.3390/nu16091391

Molnár, I. (1977). Az életmód-szociológiában mint a fogyasztás-szociológi átfogó formájában elért újabb kutatási eredmények. [Neueste Forschungsergebnisse in der Lifestyle-Sozialwissenschaft als umfassende Form der Konsumsoziologie.] Létünk, VII, 99–114.

Ortenburger, S. (2013). Ernährung im Wandel: Eine Untersuchung zu den gesellschaftlichen und psychologischen Aspekten von Essverhalten. Hochschule für Internationale Studien und Hochschulbildung. https://www.his-he.de/wp-content/uploads/fileadmin/user_upload/mag_201303_Ortenburger.pdf (01.04.2025)

Puskás, É., Kormos-Krakkó, Á., Csieklinszki, Z., & Nagy, B. M. (2020). A lakhatási körülmények hatása a mentális egészségre. [Der Einfluss von Wohnbedingungen auf die mentale Gesundheit.] Egészségfejlesztés, 61(2), 43–53. https://doi.org/10.24365/ef.v61i2.585 DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v61i2.585

World Population Review. (2025). Alcoholism by country. https://worldpopulationreview.com/country-rankings/alcoholism-by-country (28.03.2025)

Roman, N., Rigo, A., Gajdos, P., Tóth-Király, I., & Urbán, R. (2021). Intuitive eating in light of other eating styles and motives: Experiences with construct validity and the Hungarian adaptation of the Intuitive Eating Scale-2. Body Image, 39, 30–39. https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2021.05.012 DOI: https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2021.05.012

Szabó, R. K., Máth, J., & Sztancsik, V. (2019). A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata. [Unterscheidung der Resilienz und der proaktiven Bewältigungsstrategien.] Alkalmazott Pszichológia, 19, 73–99. https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2019.4.73

Szabó, S., Filakovszky, J., & Tóth, J. (2017). Selye, a stressz, és más felfedezései. [Selye, der Stress und seine anderen Entdeckungen.] Természettudományi Közlöny, 148(7), 301–306.

Tribole, E., & Resch, E. (2020). Intuitive Eating – A Revolutionary Anti-Diet Approach. St. Martin’s Essentials.

Tylka, T. L., & Kroon Van Diest, A. M. (2013). The Intuitive Eating Scale-2: Item refinement and psychometric evaluation with college women and men. Journal of Counseling Psychology, 60(1), 137–153. https://doi.org/10.1037/a0030893 DOI: https://doi.org/10.1037/a0030893

World Health Organization (WHO). (2022). Global health estimates: Leading causes of death. https://www.who.int/data/gho/data/themes/mortality-and-global-health-estimates/ghe-leading-causes-of-death (01.04.2025)

Downloads

Megjelent

2025-06-06

Hogyan kell idézni

Takaró, M. (2025). Étkezési magatartás és szorongás vizsgálata nem és életkor tükrében – fókuszban a magyarországi és németországi hallgatók. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 13(2), 62–84. https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.62.84