A fenntarthatóságra nevelés fejlődése a képzési és kimeneti követelmények tükrében

Szerzők

  • Tímea Laura Nyitrai Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.127.142

Kulcsszavak:

pedagógusképzés, oktatás, fenntarthatóságra nevelés, környezeti nevelés, felsőoktatás

Absztrakt

A fenntartható jövő érdekében az oktatásnak és nevelésnek középpontba kell állítania a fenntarthatóságot, hiszen a világunkkal szemben támasztott kihívások egyre nagyobb mértékűek. Ezért rendkívül fontos ma olyan pedagógusok képzése (szakiránytól függetlenül), akik kellően képzettek e területen. Ehhez át kell látnunk, hogy a képzési rendszerünkben hol helyezkedik el, milyen szerepet kap és a képzés során hogyan valósul meg a fenntarthatóságra nevelés és milyen módszertani felkészítést kapnak a pedagógusok a fenntarthatóságra nevelési feladataik megvalósításához. Egyik oldalról nyomást gyakorol a pedagógusképzésre a tanárhiány és a megnövekedett teherviselés, másik oldalon pedig a szakmai fejlődés és a minőségi nevelés-oktatás megvalósítása. Minőség és hatékonyság jegyében vizsgáltam a fenntarthatóságra nevelés jelenlétét a pedagógusképzésben. Dokumentum- és tartalomelemzés segítségével megvizsgáltam a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletek változásait a fenntarthatóságra nevelésre fókuszálva. A biológia-, földrajz- és kémiatanár-jelöltek felkészítésében vizsgáltam, hogy milyen mértékben integrálják a fenntarthatóság témakörét. Nemzetközi és hazai statisztikai adatokat elemezve, alapstatisztikai mutatók segítségével összehasonlító táblázatokat készítettem, arról, hogy a pedagógusképzésben milyen szinten valósul meg a fenntarthatóságra nevelés. Elemzem, hogy a különböző országok felsőoktatásában milyen eltérések és hasonlóságok figyelhetők meg a fenntarthatóságra nevelés terén.

Letöltések

Hivatkozások

/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről. https://njt.hu/jogszabaly/2006-15-20-45 (2024.10.30.)

/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2016-18-20-5H (2024.10.30.)

/2019. (II. 11.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet és a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2019-3-20-5H (2024.10.30.)

/2021. (XII. 29.) ITM rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet, valamint egyes kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2021-64-20-7Q (2024.10.30.)

/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. https://njt.hu/jogszabaly/2013-8-20-5H.7 (2024.10.30.)

Currie, J. & Deschênes, O. (2016). Children and Climate Change: Introducing the Issue. The Future of Children, 26(1), 3–9. https://doi.org/10.1353/foc.2016.0000

Czinkiné Mészáros, K. (2014). A fenntarthatóságra nevelés lehetőségei Verőcén. In Vitályos, G. Á. (Ed.), Fenntarthatóságra nevelés a nevelési-oktatási intézményekben (pp. 125–130). ELTE Tanító-és Óvóképző Kar.

Európai Bizottság (2018). Council Recommendation of 22 May 2018 on Key Competences for Lifelong Learning (Text with EEA relevance). OJC, 189, 04/06/2018, 1–13. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H0604(01)&qid=1736165075449 (2024.10.30.)

Evans, N.S., Inwood, H., Christie, B. & Ärlemalm-Hagsér, E. (2021). Comparing education for sustainable development in initial teacher education across four countries. International Journal of Sustainability in Higher Education, 22(6) 1351–1372. https://doi.org/10.1108/IJSHE-07-2020-0254

Havas P., Széplaki N. & Varga A. (2004). A környezeti nevelés magyarországi gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 1, 12–15.

Homoki, E., Sütő, L. & Mika, J. (2017). A Fenntartható Fejlődési Célok (2016–2030) hasznosítása a földrajz felsőoktatásban. In Fodorné Tóth, K. (Ed.), Felsőoktatás, életen át tartó tanulás és az ENSZ fenntartható fejlesztési célok megvalósítása. Higher Education, Lifelong Learning and Implementation of UN Sustainable Development Goals (pp. 66–79). MELLearN Egyesület.

Kertész, Á. (2010). A környezeti nevelés lehetőségei egy általános iskolában. Szakdolgozat. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. http://www.szervez.uni-miskolc.hu/blaci/blaci/otka/tudas/szd1.pdf (2023. 12. 18)

Leicht, A., Heiss, J. & Byun, W. J. (2018, Eds.). Issues and trends in education for sustainable development. UNESCO Publishing. https://doi.org/10.54675/YELO2332

Molnár, L. (2020). A fenntarthatóságra nevelés az egyetemi oktatásban. Oktatási és Környezetvédelmi Tanulmányok, 22(3), 123–134.

Nguyen, A. N., Nguyen, T. P., Kieu, K. T., Nguyen, Y. T. H., Dang, D. T., Singer, J., Schruefer, G., Tran, T. B. & Lambrechts, W. (2022). Assessing teacher training programs for the prevalence of sustainability in learning outcomes, learning content and didactic approaches. Journal of Cleaner Production, 365, 132–786. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.132786

Olsson, D. & Gericke, N. (2015). The adolescent dip in students’ sustainability consciousness — Implications for education for sustainable development. The Journal of Environmental Education, 47(1), 35–51. https://doi.org/10.1080/00958964.2015.1075464

Panneerselvam, M. & Muthamizhselvan, M (2015). The Secondary School students Inrelation To Scientific Attitude And Achievement In Science. IOSR Journal of Research & Method in Education 5(2), 5–8. https://doi.org/10.9790/7388-05230107

Szivák, J., Fazekas, Á., Horváth, L., Tóth, Á. N. & Salát, M. (2019). A pedagógusok szakmai tanulásának támogatása a hazai szabályozást segítő dokumentumokban. Pedagógusképzés, 18(3–4), 25–45. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2019.3-4.02

UNESCO. (2017). Education for sustainable development goals: Learning objectives. UNESCO. https://doi.org/10.54675/CGBA9153

UNESCO. (2020). Education for Sustainable Development: A Road Map. UNESCO. https://doi.org/10.54675/YFRE1448

UNESCO. (2021). International Standard Classification of Teacher Training Programmes: ISCED-T 2021. UNESCO Institute for Statistics. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000379750.

VERBI Software. (2023). MAXQDA 2024 [Computer software]. VERBI Software. https://www.maxqda.com

##submission.downloads##

Megjelent

2025-03-06

Hogyan kell idézni

Nyitrai, T. L. (2025). A fenntarthatóságra nevelés fejlődése a képzési és kimeneti követelmények tükrében. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 13(1), 127–142. https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.127.142