A becslés, mérés kompetencia-komponens különbségei a 2012-es és a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanuló diákok között
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.41.52Kulcsszavak:
környezetismeret, matematika, mérés tanításaAbsztrakt
A 2020-as módosított Nemzeti alaptantervben a környezetismeret tantárgy óraszámai csökkentek (3–4. évfolyamon heti egy óra) a korábbiakhoz (1–4. évfolyamon heti egy óra) képest. Ennek hatására többek között a matematikaórák keretében is szükséges azoknak a specifikus módszereknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek hozzájárulnak a természettudományos neveléshez. Kutatásunk középpontjában annak vizsgálata állt, hogyan módosult az alsó tagozatos diákok tudása a mérés témakörében a tantervi változások tükrében. A 2021 és 2022 őszén hat általános iskola 3. évfolyamos diákjai (N=607) töltöttek ki egy, a természettudományos ismereteikre vonatkozó offline (papíralapú) kérdőívet. A két tanévben megkérdezett diákok két különböző tanterv (NAT 2012; NAT 2020) alapján tanultak. Az iskolák pontátlaga 5,31 és 6,07 között volt, az elérhető 7 pontból. A diákok 43%-a maximális pontszámot szerzett, 26%-uk pedig 6 pontot. Mindkét adat arra enged következtetni, hogy a korosztályi sajátosságaiknak megfelelő információk birtokában voltak a diákok a mérés témakörében. A feladatra kapott pontszámokat tekintve 2021-ben szignifikánsan jobb (t = 5,012; p < 0,01) eredményeket értek el a tanulók, mint a későbbi tanévben. Ez az eltérés nemcsak a teljes pontszámra volt igaz, hanem az egyes részfeladatok pontszámaira is. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy nagyobb ismeretanyaggal rendelkeztek a mérés témakörében azok a diákok, akiknek még volt környezetismeret órájuk az 1–2. évfolyamon.
Letöltések
Hivatkozások
Brace, N., Kemp, R. & Snelgar, R. (2016). SPSS for Psychologists (and everybody else). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-137-57923-2
C. Neményi, E. (2007). Geometria tananyag és a geometria tanulása az alsó tagozaton. ELTE Tanító- és óvóképző főiskolai Kar.
Doba, L. (2018). Fenntarthatóság és a 3–12 évesek fenntarthatóságra nevelése. Kaposvári Egyetem.
Doba, L. & Szántóné Tóth, H. (2019). A környezetismeret tantárgy attitűdvizsgálata egy pilot mérés tükrében. Képzés és Gyakorlat, 17(2), 79–90. https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.6
Eshach, H. & Fried, M. N. (2005). Should Science Be Taught in Early Childhood? Journal of Science Education and Technology, 14(3), 315–336. https://doi.org/10.1007/s10956-005-7198-9
Falus, I. & Ollé, J. (2000). Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó.
Field, A. (2017). Discovering Statistics Using IBM SPSS Statistics. SAGE Publications Ltd.
Fűzné Koszó, M. (2012). Módszertani útmutató a környezet- és természetismeret tanításához. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Jirout, J. & Zimmerman, C. (2015). Development of Science Process Skills in the Early Childhood Years. In Cabe Trundle, K. & Saçkes, M. (Eds.), Research in Early Childhood Science Education (pp. 143–165). Springer. https://doi.org/10.1007/978-94-017-9505-0_7
Kontra, J. (2011). A pedagógiai kutatások módszertana. Kaposvári Egyetem.
Korom, E. & Csiszár, I. (2020). Gondolkodtató természettudomány-tanítás – Kisiskoláskor. Mozaik Kiadó.
Környezetismeret 3–4. évfolyam kerettanterv (2020-as NAT -hoz illeszkedő) https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf/ (2024.01.07.)
Környezetismeret kerettanterv (2012-es NAT -hoz illeszkedő) https://kerettanterv.oh.gov.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html (2024.01.07.)
Makádi, M., Radnóti, K., Róka, A. & Victor, A. (2015). A természetismeret tanítása és tanulása. Szakmódszertani tankönyv. ELTE, Természettudományi Kar. https://doi.org/10.21862/978-963-284-670-5
Mándy, T. & Pethőné Zatureczky, T. (2019). A fizika tantárgy alapozása az alsó tagozatos környezetismeret-órákon. Fizikai Szemle, 69(12), 430–434.
Nagy, J. (2007). Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó.
Nemzeti alaptanterv. (2012). A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 66., 10635–10847. (2024.01.07.)
Nemzeti alaptanterv. (2020). 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 17., 290–446. (2024.01.07.)
Osborne, J., Simon, S. & Collins, S. (2003). Attitudes toward science: A review of the literature and its implications. International Journal of Science Education, 25(9), 1049–1079. https://doi.org/10.1080/0950069032000032199
Simonyi, S. R. & Homoki, E. (2020). Comparative analysis of the methods of teaching geography in different types of schools. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10(3), 104–114. https://doi.org/10.24368/jates.v10i3.187
Véghelyi, J. & Pákozdi, E. (1995). Segédanyag a természetismeret tantárgypedagógia tanulásához. ELTE TÓFK.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
