Bizonytalanság, ökoérzelmek, természet és szabadság – A fenntarthatóságra nevelés pedagógiai dilemmái
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.29.40Kulcsszavak:
pedagógiai dilemmák, fenntartható jövő, ökoérzelmek, természet szabad felfedezéseAbsztrakt
A tanulmány bemutatja, melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek a fenntarthatóságra nevelés területén sokszor komoly dilemmák elé állítják a pedagógusokat. Talán a legfontosabb dilemma, mellyel minden fenntarthatósággal foglalkozó pedagógusnak szembe kell néznie, a fenntarthatósággal kapcsolatos bizonytalanság. A fenntarthatóságra nevelés alapvetően egy olyan vágyott, elképzelt jövőről szól, mely eltér a múlttól, és melynek elérésben senki sem lehet biztos. Ezért gyökeresen más pedagógiai megközelítésmódot igényel, mint az oktatás hagyományos formái, melyek fő célja a múltban kialakult társadalmi működésmódok átörökítése a következő generációkra. A fenntartható jövővel kapcsolatos bizonytalanság ma már világszerte sok diák érzelemvilágában különféle negatív ökoérzelmek formájában is megjelenik, de e negatív érzelmek sok diákot környezettudatos cselekedetekre sarkallnak. Így az ökoérzelmek pedagógiai kezelése egy újabb dilemma elé állítja a pedagógusokat. Az ökoérzelmek mellett a környezettudatos cselekedetek másik fontos háttértényezője a természettel kialakított pozitív viszony. E pozitív viszony fejlesztésében kulcsszerepet játszik a természet szabad felfedezése. A tanulmányban tárgyalt harmadik pedagógiai dilemma, hogy hogyan illeszthető be a természet szabad felfedezése az iskolák erősen strukturált működésmódjába.
Letöltések
Hivatkozások
Ágoston, Cs., Csaba, B., Nagy, B., Kőváry, Z., Dúll, A., Rácz, J. & Demetrovics, Z. (2022). Identifying types of eco-anxiety, eco-guilt, eco-grief, and eco-coping in a climate-sensitive population: a qualitative study. International journal of environmental research and public health, 19(4), 2461. https://doi.org/10.3390/ijerph19042461
Ágoston, Cs., Buvár, Á., Dúll, A., Szabó, Z. Á. & Varga, A. (2024a). Complex pathways from nature relatedness and knowledge to pro-environmental behavior through eco-emotions. Journal of Cleaner Production, 468, 143037. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2024.143037
Ágoston, Cs., Nagy, B., Nesztor, A., Varga, A. & Demetrovics, Zs. (2024b). „Ej, ráérünk arra még?”– Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 78(4), 605–624. https://doi.org/10.1556/0016.2023.00071
Baltic University Programme. (2019). Learning sustainable development – A guide for learners. https://www.balticuniv.uu.se/digitalAssets/684/c_684600-l_1-k_sustainable-development-course.pdf (2023. 12 . 28.)
Cunsolo, A. & Ellis, N. R. (2018). Ecological grief as a mental health response to climate change-related loss. Nature Climate Change, 8(4), 275–281. https://doi.org/10.1038/s41558-018-0092-2
Csonka, S. (2022). A természet szabad felfedezésének szerepe a hazai környezeti nevelési programokban. In: Juhász, E. & Kattein-Pornói R. (Eds.), Oktatás egy változó világban. Kutatás, innováció, fejlesztés: Absztraktkötet HuCER 2022 (pp. 29–30). Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA). http://hera.org.hu/wp-content/uploads/2022/05/Absztraktk%C3%B6tet-2.pdf
Csonka, S. (2023a). Nature and freedom in education – Findings from a qualitative study on school leisure time in natural settings. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 13(2), 348–348. https://doi.org/10.24368/jates348
Csonka, S. (2023b). Diákok szabadon a természetben – egy kvalitatív kutatás legfontosabb eredményei a terepi környezeti nevelésről. In Juhász, E. & Kattein-Pornói R. (Eds.), Az oktatás határdimenziói:Absztraktkötet HuCER 2023 (pp. 160–161). Magyar Nevelés-és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA). https://hera.org.hu/wp-content/uploads/2023/05/HuCER2023_absztraktkotet-1.pdf
Dyment, J. E. & Bell, A. C. (2008). Grounds for movement: green school grounds as sites for promoting physical activity. Health education research, 23(6), 952–962. https://doi.org/10.1093/her/cym059
EFPA (2023). Climate change and psychology glossary. https://www.ordemdospsicologos.pt/ficheiros/documentos/efpa_expert_reference_group_climate_change_and_psychology_glossary_may_2023_1_1_.pdf (2023. 12. 30.)
Havas, P. (1996). A környezeti nevelés és a jövőképek. Iskolakultúra, 6(11), 58–70.
Kiss F. & Zsiros A. (2006). A környezeti neveléstől a globális nevelésig. In Kuknyó, J. (Ed.), A környezeti nevelés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: mérések, elemzések, tanulmányok (pp. 12–27). Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai Intézete és Továbbképző Központja.
Kovacs, L. N., Jordan, G., Berglund, F., Holden, B., Niehoff, E., Pohl, F., Younssi, M., Zevallos, I., Ágoston, Cs., Varga, A. & Kökönyei, G. (2024). Acting as we feel: which emotional responses to the climate crisis motivate climate action. Journal of Environmental Psychology, 96, 102327. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2024.102327
Kováts-Németh, M. & Bodáné Kendrovics, R. (2015, Eds.). A környezetpedagógia elmélete és gyakorlata. Palatia Nyomda és Kiadó.
Lindberg, C. (2015). Perspectives on ESD from a European Member of UNESCO’s High-Level Panel, with Particular Reference to Sweden. In Jucker, R. & R. Mathar, R. (Eds.), Schooling for Sustainable Development in Europe, Schooling for Sustainable Development,vol 6 (pp. 71–86). Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-09549-3_5
Mallett, R. K. (2012). Eco-guilt motivates eco-friendly behavior. Ecopsychology, 4(3), 223–231. https://doi.org/10.1089/eco.2012.0031
Martin, L., White, M. P., Hunt, A., Richardson, M., Pahl, S. & Burt, J. (2020). Nature contact, nature connectedness and associations with health, wellbeing and pro-environmental behaviours. Journal of Environmental Psychology, 68, 101389. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2020.101389
Meadows, D. H., Meadows , D. L., Randers , J. & Behrens, W. W. (1972). Limits to Growth. Universe Books.
Mónus, F. (2020). A fenntarthatóságra nevelés trendjei, lehetőségei és gyakorlata. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Nisbet, E. K. & Zelenski, J. M. (2011). Underestimating nearby nature: Affective forecasting errors obscure the happy path to sustainability. Psychological science, 22(9), 1101–1106. https://doi.org/10.1177/0956797611418527
Orr, D. (1991). What is education for. Context, 27(53), 52–58. https://doi.org/10.1215/00267929-52-1-53
Oswald, T. K., Rumbold, A. R., Kedzior, S. G. & Moore, V. M. (2020). Psychological impacts of “screen time” and “green time” for children and adolescents: A systematic scoping review. PloS ONE, 15(9), e0237725. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0237725
Palmer, J. & Neal, P. (1998). A környezeti nevelés kézikönyve. Körlánc Környezeti Nevelési Program.
Pihkala, P. (2020). Eco-anxiety and environmental education. Sustainability, 12(23), 10149. https://doi.org/10.3390/su122310149
Pihkala, P. (2022). Toward a Taxonomy of Climate Emotions. Frontiers in Climate, 3:738154. https://doi.org/10.3389/fclim.2021.738154
Ramey, K., Dunphy, M., Schamberger, B., Shoraka, Z. B., Mabadeje, Y. & Tu, L. (2024). Teaching in the Wild: Dilemmas Experienced by K-12 Teachers Learning to Facilitate Outdoor Education. In Lindgren, R., Asino, T. I., Kyza, E. A., Looi, C. K., Keifert, D. T. & Suárez, E. (Eds.), Proceedings of the 18th International Conference of the Learning Sciences-ICLS 2024, (pp. 1195–1198). International Society of the Learning Sciences. https://doi.org/10.22318/icls2024.227170
Richardson, M., McEwan, K. & Garip, G. (2018). 30 Days Wild: who benefits most? Journal of Public Mental Health, 17(3), 95–104. https://doi.org/10.1108/JPMH-02-2018-0018
Schultz, P. W. (2002). Inclusion with nature: The psychology of human-nature relations. In P. Schmuck & P. W. Schultz (Eds.) Psychology of sustainable development (pp. 61–78). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4615-0995-0_4
Sund, P. & Wickman, P. O. (2008). Teachers’ objects of responsibility: something to care about in education for sustainable development? Environmental Education Research, 14(2), 145–163. https://doi.org/10.1080/13504620801951681
Szabó, Z. Á., Varga, A., Berze I. Zs., Kristóf, H. E., Néder, K. & Dúll A. (2023). Magyar diákok környezettudatos cselekedetei és szándékai – nagymintás vizsgálat a Fenntarthatósági Témahéttel kapcsolatban. Új Pedagógiai Szemle. 73(3–4), 22–52. https://upszonline.hu/index.php?article=730304007 (2024. 01. 03.)
Szabó, Zs. Á. (2023). Iskolai intervenciós program az ökoérzelmek és a megküzdés témájában. [MA Diplomamunka, alkalmazott rész]. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
UN. (1987). Report of the World Commission on Environment and Development: Our common future. http://www.un-documents.net/our-common-future.pdf (2024. 01. 11.)
Varga, A. (2022). Iskolák a fenntartható jövőért. L’Harmattan.
Whitburn, J., Linklater, W., & Abrahamse, W. (2020). Meta-analysis of human connection to nature and proenvironmental behavior. Conservation Biology, 34(1), 180–193. https://doi.org/10.1111/cobi.13381
White, M. P., Alcock, I., Grellier, J., Wheeler, B. W., Hartig, T., Warber, S. L., Bone, A., Depledge, M. H. & Fleming, L. E. (2019). Spending at least 120 minutes a week in nature is associated with good health and wellbeing. Scientific reports, 9(1), 1–11. https://doi.org/10.1038/s41598-019-44097-3
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
