Diplomás kisgyermeknevelők szakmai közérzete és jövőképe

##semicolon## bölcsőde, kisgyermeknevelők szakmai közérzete, jövőkép, megalapozott elmélet, kvalitatív tartalomelemzés

Absztrakt

Jelen tanulmány a diplomás kisgyermeknevelők szakmai közérzetéről szól, és arra tesz kísérletet, hogy értelmezze azokat a perspektívákat, amelyeket a kisgyermeknevelők a szakmai jövőjükkel kapcsolatban látnak. Ehhez szükséges volt megismernünk az eddigi szakmai életutakat, kitekintve a pályaválasztás motívumaira, a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés élményeire és a bölcsődei intézményrendszer munkakörülményeire. A mintánkban 15 diplomás, az Újbudai Bölcsődei Intézményekben dolgozó kisgyermeknevelő szerepel, akik közül 10 fő OKJ-s végzettséggel is rendelkezik. Ennek következtében kutatásunknak nem várt hozadéka, hogy megvilágításba kerültek a két képzési szint sajátosságai is. Kutatásunkban az egyéni írásbeli kikérdezés módszerét és a félig strukturált interjút kombináltuk. A félig strukturált interjúk elemzése az Atlas.ti tartalomelemző szoftver segítségével valósult meg, adatfeldolgozási módszerünk a megalapozott elméleten alapul. Elemzésünk e módszer elveit követi, az adatok elemzése – az induktív kategóriaalkotás – Glaser (1992) elemzési stratégiáján alapszik. Az eredményekből kirajzolódó mintázatok rámutatnak azokra a feltételekre, amelyek hosszú távon motiváltan, örömmel a pályán tarthatják a kisgyermeknevelőket, biztosítva a jó szakmai közérzetet. Magas szintű elhivatottságot tükröz, hogy az intézményünkben dolgozó megkérdezett kisgyermeknevelők mindegyike a szakmához kapcsolódó konkrét továbbtanulási, tanulási és jó néhányan konkrét szakmai jövőképpel rendelkeznek. Eredményeink nemcsak a bölcsődei szakterületnek, valamint a szak fejlesztésével foglalkozó szakembereknek szolgálhatnak fontos ismeretekkel, hanem a szülők számára is megvilágításba kerülhet a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakma sokszínűsége.

Referenciák

/2016. (III. 24.) EMMI rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

Dén-Nagy, I, Géring, Zs., Király, G. & Nagy, B. (2014). Kevert módszertanok alkalmazása a munka- magánélet egyensúly kutatásában. Kultúra és Közösség, 5(3), 149–158. Corvinus kutatások. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1892/ (2021. 02. 04.)

Király, G., Dén-Nagy I., Géring, Zs. & Nagy, B. (2014). Kevert módszertani megközelítések. Elméleti és módszertani alapok. Kultúra és Közösség, 5(2), 95–104. Corvinus kutatások. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1895/ (2021. 02. 04.)

Kucsera, Cs. (2008). Megalapozott elmélet: egy módszertan fejlődéstörténete. Szociológiai Szemle, (3) 92–108. Magyar Szociológiai Társaság. https://szociologia.hu/dynamic/SzocSzemle_2008_3_092_108_KucsereCs.pdf (2021.02.17.)

Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43(1), 17–30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.02

Mitev, A. (2015). Elméletalkotó technika – A kutató elméletet fejleszt. Grounded Theory. In Horváth, D. & Mitev, A. (Eds.), Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv (pp. 85–126.). Alinea Kiadó.

Podráczky, J. (2020). A csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés a pedagógusképzés rendszerében – az első 10 év mérlege. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(1), 5–14. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.1.5.14

Sallay, V. & Martos, T. (2018). A grounded theory (GT) módszertana. Magyar Pszichológiai Szemle, 73(1/2), 11–28. https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.1.2

Sántha, K. (2012). Numerikus problémák a kvalitatív megbízhatósági mutatók meghatározásánál. Iskolakultúra, 22(3), 64–73. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21248 (2021. 02. 17.)

Sántha, K. (2020). Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben. Neveléstudomány, Oktatás – Kutatás – Innováció, 8(2), 26–36. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.2

Megjelent
2021-10-19
Hogyan kell idézni
Bencsikné Molnár, R., & Orbán, D. (2021). Diplomás kisgyermeknevelők szakmai közérzete és jövőképe. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 5-25. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.5.25
Rovat
Tanulmányok