Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 18 szám 2 (2026)
Tanulmányok

A neolitikus és bronzkori Kína és a korai államalakulás időszaka a régészeti kutatások tükrében

PDF
  • András Várnai
András Várnai
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2026.2.1

Megjelent 2026-07-02

Kulcsszavak

  • hagyomány és régészeti adatok,
  • faluközösség,
  • neolit kultúrák,
  • Yangshao,
  • Dawenkou,
  • Longshan,
  • Erlitou kultúra – Xia-kor – ?,
  • Shang-korszak,
  • korai Zhou-kor
    • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Várnai, A. (2026). A neolitikus és bronzkori Kína és a korai államalakulás időszaka a régészeti kutatások tükrében. Távol-Keleti Tanulmányok, 18(2), 1–47. https://doi.org/10.38144/TKT.2026.2.1

Copyright (c) 2026 András Várnai

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

Igen jelentős kérdés az ókori Kína történetében, hogy mi a helyzet a Xia-kor történetiségével, illetve miképpen ítélhetjük meg a Shang-kor helyzetét és a Shang–Zhou-hatalomváltást. Ebben a tanulmányban ismertetem a neolitikus és archaikus Kína történetét friss régészeti feltárásokra támaszkodva, amelyek jelentősen bővítik ismereteinket. Az elemzés hangsúlya a vizsgált hosszú időszak társadalmi dimenzióján van.
Az első mezőgazdasági településektől az első civilizációk megjelenéséig és kialakulásáig tartó időszak elemzése során kiderült, hogy több helyi kultúra egymástól függetlenül fejlődött ki, és az ezek közötti későbbi kapcsolat alapozta meg a kínai civilizációt. A településszerkezet és a temetkezés faluközösségi struktúrára utalnak. A friss régészeti ásatások arra engednek következtetni, hogy a neolitikumban az alapvető termelési tevékenységek terén jött létre interakció a falusi közösségek között. A korszak végére nagyobb társadalmi komplexitás figyelhető meg, amelyet a nagycsaládi szerkezetek kialakulása és egymást átfedő hierarchiák jellemeznek.
A régészeti leletek vizsgálata során felmerül a kérdés, hogy a „Xia-korszaknak” nevezett időszakból származó régészeti adatok bizonyítják-e a Xia-dinasztia létezését. Egyes kutatók szerint az Erlitou-kultúra korai bronzkori városi társadalma megfeleltethető a Xia-korszaknak, mások szerint a rendelkezésre álló adatok nem bizonyítják ezt a tézist. Emiatt továbbra is vita folyik arról, hogy Kína első dinasztiája a történelem valósága volt-e, vagy pusztán későbbi hivatalnok-írástudók hatalomtechnikai célokat szolgáló kitalációja. Jelenleg nincs érdemi régészeti bizonyíték, amely alátámasztaná a dinasztia létezését.
A régészeti leletek megerősítik, hogy a korai Shang államszervezet az Erligang-kultúra városi civilizációja idején jött létre, és később alakult át erősen hierarchikus hatalmi struktúrává. Erligangban ugyanakkor nem kerültek elő olyan régészeti leletek, amelyek egyértelműen összekapcsolhatók volnának a hagyományos történeti narratívával. Az ásatások alapján a késő Shang- (Yin-) dinasztiához kapcsolódó Yin (Yinxu) romjai királyi székhelyként, hatalmi központként és rituális gyakorlatok helyszíneként azonosíthatók. A 20. és a 21. század fordulójának időszakában Anyangban talált régészeti leletek egy nagymértékű átalakulásra engednek következtetni, amely a Shang hatalom hanyatlásához vezetett, és elsősorban a korábbi kulturális sokszínűség megszűnése jellemzi. Ezek a kezdeti változások alig észrevehetők a Shang–Yin-korszak utolsó szakaszához képest, amelynek átalakulása a Nyugati Zhou-korban tovább gyorsult. Ez rávilágít a tradicionális történeti szövegek és a régészeti adatok közötti ellentmondásra.

PDF

Hivatkozások

  1. Allan, Sarah 2007. Erlitou and the Formation of Chinese Civilization Toward a New Paradigm. The Journal of Asia Studies 66.2: 461–496. https://doi.org/10.1017/S002191180700054X
  2. Allan, Sarah. 1984. „The Myth of the Xia Dynasty.” Journal of the Royal Asiatic Society 1984.2: 242–256. https://doi.org/10.1017/S0035869X00163580
  3. Archaeological Sites of the Ancient Shu State: Site of Sanxingdui in Guanghan City, Site of Jinsha in Chengdu City, Sichuan Province; Sichuan Province. Unesco World Heritage Convention 2018. 2.
  4. Bagley, Robert 1999. „Shang Archaeology.” In: Michael Loewe – Edward L. Shaughnessy (eds.) The Cambridge History of Ancient China. From the Origins of Civilization to 221 BC. Cambridge: Cambridge University Press, 124–231. https://doi.org/10.1017/
  5. CHOL9780521470308.005
  6. Bagley, Robert W. 2004. „Anyang Writing and the Origin of the Chinese Writing System.” In: Stephen Houston (ed.) The First Writing. Script Invention as History and Process. Cambridge – New York: Cambridge University Press, 190–249.
  7. Boltz, William G. 1986. Early Chinese Writing. World Archaeology 17.3: 420–434. https://doi.org/10.1080/00438243.1986.9979980
  8. Boltz, William G. 1994. The Origin and Early Development of the Chinese Writing System. New Haven: American Oriental Society.
  9. Boltz, William G. 2000. The Invention of Writing in China. Oriens Extremus 42: 1–9.
  10. Bray, Francesca – Needham, Joseph 1984. Science and Civilisation in China Vol. 6. Part II. Agriculture. Cambridge: Cambridge University Press.
  11. Campbell – Roderick B, Li Z, He Y and Jing Y. 2011. „Consumption, exchange and production at the Great – Settlement Shang: bone working at Tiesanlu, Anyang.” Antiquity 85 (330): 1279–1297. https://doi.org/10.1017/S0003598X00062050
  12. Campbell, Roderick B. 2014. Archaeology of the Chinese Bronze Age: From Erlitou to Anyang. Los Angeles: Cotsen Institute of Archaeology Press at UCLA. https://doi.org/10.2307/j.ctvdjrr9r
  13. Cao, Dingyun 2004. „Identification of Writing in the Xia Period: A Study of Pottery Glyphs in the Erlitou Culture.” Chinese Archaeology 5.12: 76–83. https://doi.org/10.1515/CHAR.2005.5.1.183
  14. Cauvin, Jacque 1998. Naissance des divinités, naissance de l’agriculture: la révolution des symboles au néolithique. Paris: Flammarion.
  15. Chang Kwang-chih (Zhang Guangzhi) 1986. Archaeology of Ancient China. New Haven: Yale University Press.
  16. Chang Kwangchi (Zhang Guangzhi) – Allan, Sarah et al. (ed. Sarah Allan) 2005. The Formation of Chinese Civilization: An Archaeological Perspective. New Haven: Yale University Press.
  17. Chang Kwangchi (Zhang Guangzhi) 1999. „China on the Eve of the Historical Period.” In: Michael Loewe – Edward L. Shaughnessy (eds.) The Cambridge History of Ancient China. From the Origins of Civilization to 221 BC. Cambridge: Cambridge University Press, 37–73. https://doi.org/10.1017/CHOL9780521470308.003
  18. Chen, Xuexiang 2003. „On the Buried Jade Unearthed in the Erlitou Site.” Cultural Relics of Central China 3: 23–37.
  19. Cheung, C. – Jing, Z. – Tang, J. – Weston, D.A. – Richards, M.P. 2017. „Diet, Social Role, and Geographical Origin of Sacrificial Victims from the Yinxu Royal Cemetery, Shang, China: New Evidence for Stable Carbon, Nitrogen, and Sulfur Isotopes.” Journal of Anthropological Archeology 48: 28–45. https://doi.org/10.1016/j.jaa.2017.05.006
  20. Childs-Johnson, Elizabeth 2020. The Oxford Handbook of Early China. New York: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199328369.001.0001
  21. Cohen, David Joel 2011. „The beginnings of agriculture in China: A Multi-regional View.” Current Anthropology 52.4: 273–293. https://doi.org/10.1086/659965
  22. Demattè, Paola 1999. „The Role of Writing in the Process of State Formation in Late Neolithic China.” East and West 49.1/4: 241–266.
  23. Demattè, Paola 2010. „The Origins of Chinese Writing: the Neolithic Evidence.” Cambridge Archaeological Journal 20: 211–228. https://doi.org/10.1017/S0959774310000247
  24. Falkenhausen, Lothar 1993. „On the Historiographical Orientation of Chinese Archaeology.” Antiquity 67(257): 839–849. https://doi.org/10.1017/S0003598X00063821
  25. Falkenhausen, Lothar 1994. Suspended Music: Chime-Bells in the Culture of Bronze Age China. Berkeley: University of California Press.
  26. Falkenhausen, Lothar 2006. Chinese Society in the Age of Confucius (1000–250 BC): The Archaeological Evidence (Ideas, Debates and Perspectives). Los Angeles: The Cotsen Institute of Archaeology Press – University of California. https://doi.org/10.2307/j.ctvdmwwt6
  27. Fang Hui – Feinman, Gary M. – Nicholas, Linda M. 2015. Imperial expansion, public investment, and the long path of history: China’s initial political unification and its aftermath. Chicago: Science & Education, Field Museum of Natural History. https://doi.org/10.1073/
  28. pnas.1419157112
  29. Flad R. 2018. „Urbanism as Technology is early China.” Archaeological research in Asia 14: 121–134. https://doi.org/10.1016/j.ara.2016.09.001
  30. Fuller, Dorian Q. – Denham, Tim – Arroyo-Kalin, Manuel – Lucas, Leilani – Stevens, Chris J. – Qin, Ling – Allaby, Robin G. – Purugganan, Michael D. 2014. Convergent evolution and parallelism in plant domestication revealed by an expanding archaeological record. Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A. 111.17, 6147–6152. https://doi.org/10.1073/pnas.1308937110
  31. Fuller, Dorian Q. – Harvey, Emma – Qin, Ling 2007. „Presumed domestication? evidence for wild rice cultivation and domestication in the fifth millennium BC of the Lower Yangtze region.” Antiquity 81.312: 316–331. https://doi.org/10.1017/S0003598X0009520X
  32. Fuller, Dorian Q. – Qin, Ling 2009. „Water management and labour in the origins and dispersal of Asian rice.” World Archaeology 41.1: 88–111. https://doi.org/10.1080/00438240802668321
  33. Gernet, Jacques 2001. A kínai civilizáció története. Budapest: Osiris Kiadó.
  34. Gettens, Rutherford John 1969. The Freer Chinese Bronzes. Vol. 2. Technical Studies. (Oriental Studies 7.) Washington, DC: Freer Gallery of Art.
  35. Ghose, Tia 2014. Mystery of Ancient Chinese Civilization’s Disappearance Explained. The Museum of Life and Science Press.
  36. Jiang Li 2025. „Archaeological breakthrough helps trace origins, formation of Zhou culture.” International Journal of Archeology 13.1: 39–53.
  37. Keightley, David N. 1978. Sources of Shang History: The Oracle-Bone Inscriptions of Bronze Age China. Berkeley: University of California Press.
  38. Keightley, David N. 2000. The Ancestral Landscape: Time, Space, and Community in Late Shang China (ca. 1200–1045 B.C.). Berkeley: University of California Press. https://doi.org/10.2307/jj.14904978
  39. Kleeman, Terry F. 1998. Ta Chʻeng, Great Perfection – Religion and Ethnicity in a Chinese Millennial Kingdom. University of Hawaii Press. https://doi.org/10.1515/9780824840334
  40. Li Feng 2006. Landscape and Power in Early China. The Crisis and Fall of the Western Zhou 1045–771 BC. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511489655
  41. Li, Feng 2013. Early China: A Social and Cultural History. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139034395
  42. Li, Xueqin – Harbottle, Garman – Zhang, Juzhang – Wang, Changsui 2003. „The earliest writing? sign use in the seventh millennium BC at Jiahu, Henan Province, China.” Antiquity 77: 31–44. https://doi.org/10.1017/S0003598X00061329
  43. Liu Li et al. (Lee Gyoung-Ah, Jiang Leping – Zhang Juzhong Zhang) 2007. „The earliest rice domestication in China.” Antiquity 81.313. https://doi.org/10.15184/S2978855200902798
  44. Liu Li–Xu Hong 2007. „Rethinking Erlitou: legend, history and Chinese archaeology.” Antiquity 81.314: 886–901. https://doi.org/10.1017/S0003598X00095983
  45. Liu Yang – Capon, Edmund eds. 2000. Masks of Mystery: Ancient Chinese Bronzes from Sanxingdui. Sydney: Art Gallery of New South Wales.
  46. Liu, Li – Chen, Xingcan 2012. The Archaeology of China: From the Late Paleolitic to the Early Bronze Age. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139015301
  47. Liu, Li 2003. „The products of minds as well as of hands: production of prestige goods in the Neolithic and early state periods of China.” Asian Perspectives 42.1: 1–40. https://doi.org/10.1353/asi.2003.0025
  48. Liu, Li 2004. The Chinese Neolithic: Trajectories to Early States. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511489624
  49. Maspero, Henri 1924. „Légendes mythologiques dans le Chou king.” Journal Asiatique (Paris) Tome CCIV: 1–100.
  50. Maspero, Henri 1978. Az ókori Kína. Budapest: Gondolat. Normile, Dennis 2016. Massive flood may have led to China’s earliest empire. American Association for the Advancement of Science. https://doi.org/10.1126/science.aag0729
  51. Nu He 2020. „Longshan Culture Iusses: Taoshi and Cosmology.” In: Childs-Johnson, Elizabeth (ed.) The Oxford Handbook of Early China. Oxford University Press, 139–157. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199328369.013.7
  52. Ouyang Xinyi – Lin Yixian – Wu Xiaohong 2025. Radiocarbon dating refines chronology of China’s early dynasties. Chinese Social Sciences Today. http://english.cssn.cn/skw_culture/CULTURE_Horizontal/202510/t20251022_5919845.shtml (utolsó letöltés: 2026. 04. 27.)
  53. Pei, Anping. 2002. „Rice paddy and agriculture from the middle reaches of the Yangtze River.” In: Yasuda Yoshinori (ed.) The origins of agriculture. New Delhi: Roli, 167–181.
  54. Sage, Steven F. 1992. Ancient Sichuan and the Unification of China. Albany: State University of New York Press.
  55. Shaughnessy, Edward 1999. „Western Zhou History.” In: The Cambridge History of Ancient China. Cambridge: Cambridge University Press, 292–351. https://doi.org/10.1017/CHOL9780521470308.007
  56. Shelach-Lavi, Gideon 2015. The Archaeology of Early China: from prehistory to the Han Dynasty. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139022682
  57. Sit, Victor F. S. 2010. Chinese City And Urbanism: Evolution And Development. Singapore: World Scientific. https://doi.org/10.1142/7607
  58. Studies of the Archaeology of Ancient China 2023. https://fiveable.me/the-archaeology-of-ancient-china/unit-4 (utolsó letöltés: 2026. 04. 27.)
  59. Sun Hua 2013. „The Sanxingdui Culture of the Sichuan Basin.” In: Anne P. Underhill (ed.) A Companion to Chinese Archaeology. Hoboken, New Jersey: Wiley & Sons – Blackwell Publishing, 147–168. https://doi.org/10.1002/9781118325698.ch8
  60. Underhill, Anne P. 2002. Craft Production and Social Change in Northern China. New York: Springer Verlag. https://doi.org/10.1007/978-1-4615-0641-6
  61. Underhill, Anne (ed.) 2013. A Companion to Chinese Archeology. Wiley & Sons – Blackwell Publ. https://doi.org/10.1002/9781118325698
  62. Wang Wei – Xu Lianggao 2012. Archaeological Investigation into Predynastic Zhou Culture. Walter de Gruyter GmbH & Co.
  63. Wilson, Keith 1997. Jades for Life and Death. Washington, DC: Freer Gallery of Art and Arthur M. Sackler Gallery. https://publications.asia.si.edu/jades/default.php
  64. Wu Qinglong & others 2016. „Outburst flood at 1920 BCE supports historicity of China’s Great Flood and the Xia dynasty.” Science 353(6299): 579–582. https://doi.org/10.1126/science.aaf0842
  65. Wu Weixi – Zhu Yarong 2006. The Sanxingdui site: mystical ancient Shu Kingdom. Sanxingdui Museum.
  66. Wu Xiaolong 2017. Material Culture, Power, and Identity in Ancient China. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781316460177
  67. Xu Hong 2020. „Introduction to the Xia Period: Definitions, Themes, and Debate”. In: Childs-Johnson, Elizabeth (ed.) Oxford Handbook of Early China. Oxford University Press, 160–175. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199328369.013.8
  68. Xu Hong 2021. Dynamic Interpretation of Early Cities in Ancient China. Singapore: Springer Nature. https://doi.org/10.1007/978-981-16-2387-5
  69. Xu Liu 2020. „An archaeological perspective of the Western Zhou domain.” Archaeological Research in Asia 23: 27–39. https://doi.org/10.1016/j.ara.2019.100159
  70. Xu Yahui 2002. Ancient Chinese Writing, Oracle Bone Inscriptions from the Ruins of Yin. Illustrated guide to the Special Exhibition of Oracle Bone Inscriptions from the Institute of History and Philology, Academia Sinica. Taipei. (National Palace Museum, Govt. Publ. No. 1009100250.)
  71. Xu, Jay 2001. „Bronze at Sanxingdui.” In: Robert Bagley (ed.) Ancient Sichuan: Treasures from a Lost Civilization. Seattle Art Museum – Princeton University Press, 59–152.
  72. Yuan, Jiarong. 2002. Rice and pottery 10,000 yrs. BP at Hunan Province. In: Yasuda Yoshinori (ed.) The origins of pottery and ag-riculture. New Delhi: Roli, 157–166.
  73. Yuan, Jing – Campbell, Roderick 2015. „The Origins of Chinese Civilization: Recent archaeometric research.” Antiquity 83.319: 96–109. https://doi.org/10.1017/S0003598X00098112
  74. Yuan, Jing. 2003. „The problem of the origin of domestic animals in Neolithic China.” Chinese Archaeology 3: 154–156. https://doi.org/10.1515/CHAR.2003.3.1.154
  75. Zhang, Chi – Hung, Hsiao-chun 2008. „The Neolithic of southern China: origin, development, and dispersal.” Asian Perspectives 47.2: 299–329. https://doi.org/10.1353/asi.0.0004
  76. Zhang, Chi – Hung, Hsiao-chun 2010. „The emergence of agriculture in southern China.” Antiquity 84.323: 11–25. https://doi.org/10.1017/S0003598X00099737
  77. Zhang, H. – Merrett, D.C. – Jing, Z. – Tang, J. – He, Y. – Yue, H. – Yue, Z. – Yang, D.Y. 2016. Osteoarchaeological studies of human systemic stress of early urbanization in Late Shang Anyang, China. PLOS One 11.4: 0151854. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0151854
  78. Zhao Chunqing 2013. „The Longshan Culture in Central Henan 2600–1900 B.C.” In: Underhill, Anne (ed.) A Companion to Chinese Archeology. Wiley & Sons – Blackwell Publ, 236–254. https://doi.org/10.1002/9781118325698.ch12
  79. Zhao, Zhijun 2010. „New data and new issues for the study of origin of rice agriculture in China.” Archaeological and Anthropological Sciences 2.2: 99–105. https://doi.org/10.1007/s12520-010-0028-x
  80. Zhao, Zhijun 2011. „New archaeobotanic data for the study of the origins of agriculture in China.” Current Anthropology 52 (suppl. 4): 295–306. https://doi.org/10.1086/659308
  81. Zhou Hongxiang 1976. Oracle Bone Collections in the United States. Berkeley – Los Angeles – London: University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520352308