A folyóirat története és szellemisége
A Távol-keleti Tanulmányok az ELTE Bölcsészettudományi Kar Távol-keleti Intézetének a Magyar Tudományos Akadémia által elismert hivatalos folyóirata, amely a sinológia, a mongolisztika és Belső-Ázsia-kutatás, a japanológia, a koreanisztika, és más kapcsolódó területek tárgykörében közöl tudományos írásokat. A 2009-ben alapított folyóirat az egyetlen hazai periodika, amely kifejezetten erre a régióra fókuszál.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán Európában a legtöbb, összesen 70 élő és holt nyelvet oktatnak és kutatnak, köztük a kínait, a japánt, a koreait, a mongolt és a tibetit – beleértve ezek klasszikus és modern változatait –, a hindit, a pálit, a szanszkritot, a vietnámit és több más kelet-ázsiai nyelvet. Ez a páratlan nyelvi-kulturális sokszínűség az évtizedek során temérdek multidiszciplináris érdeklődésű kutatót kapcsolt és kapcsol össze, akik átfogó tudással és komoly terepen szerzett tapasztalattal rendelkeznek Ázsia kultúráiról.

A folyóirat szellemiségét a magyar Kelet-kutatás évszázados hagyománya határozza meg. Ez a hagyomány az elsőosztályú filológiai tudáson nyugszik, amely a régió nyelveinek átfogó ismerete révén biztosít hozzáférést a kapcsolódó kultúrákhoz. Ez a tradíció tette világszerte ismertté és elismertté a hazai Kelet-kutatást olyan kutatók munkássága révén, mint Kőrösi-Csoma Sándor, Ligeti Lajos, Étienne Balázs, Tőkei Ferenc és még sokan mások. A folyóirat ugyanakkor nagymértékben épít olyan módszertani – többek között geopolitikai, szociolingvisztikai vagy éppen régészeti – újításokra, amelyek az elmúlt évtizedekben adtak új lendületet a Kelet-kutatásnak.

A folyóirat küldetése és jelentősége
A folyóirat célkitűzése, hogy az ELTE Távol-keleti Intézet százéves hagyományát követve teret adjon a legkülönbözőbb megközelítésmódoknak, és ezeket inter- és multidiszciplináris keretben ötvözve a maguk komplexitásában elemezze a kelet-ázsiai kultúrákat. A folyóirat ennek megfelelően nyitott minden olyan írásra, amely a japán, a kínai, a koreai, a mongol, illetve belső-ázsiai és más kapcsolódó kultúrákat filozófiai, történeti, nyelvi, művészeti, néprajzi, valláselméleti szempontok szerint vizsgálja. A Távol-keleti Tanulmányok egyaránt vár történeti megközelítést alkalmazó írásokat és a kortárs kelet-ázsiai társadalmakat vizsgáló munkákat. A folyóirat szintén közöl recenziókat a felsorolt területekhez kötődő művekről. A rövid írásokat friss megjelenésű monográfiákról, tanulmánykötetekről, illetve fordításokról is várjuk.

A folyóirat számai korábban magyar nyelvűek voltak, 2021-től bevezetett ütemezése szerint azonban egy magyar és – Journal of East Asian Cultures címen – egy angol nyelvű számmal jelentkezik. Az angol szám három tekintetben járul hozzá a szakmai eszmecsere bővítéséhez.
1. Lehetőséget teremt rá, hogy a kiadó Távol-keleti Intézet kiterjedt nemzetközi kapcsolatai keretében megvalósuló kutatási projektek eredményei széles körben, angol nyelven is hozzáférhetővé váljanak.
2. A Magyarországon doktori tanulmányokat folytató magyar és nemzetközi doktorandusz hallgatók, illetve a magyar és az ide érkező vendégoktatók és -kutatók angolul publikálhatják kutatási eredményeiket.
3. A folyóirat a magyar Kelet-kutatás nemzetközi kapcsolatait erősítve fogadhatja külföldi kutatóknak a periodika profiljába illeszkedő kéziratait.
E három célkitűzése révén a folyóirat a híd szerepét tölti be a hazai és a nemzetközi Kelet-Ázsia-kutatás között.

A Távol-keleti Tanulmányok 2009 alapítását követően rövid idő alatt meghatározó jelentőségű periodikává vált a hazai Kelet-kutatásban, illetve a környező országokban és a világon élő magyar anyanyelvű kutatók körében. Az angol nyelvű számok révén a magyar Kelet-kutatás világszínvonalú eredményei a nemzetközi diskurzus részévé válhatnak.

Indexálás
A Távol-keleti Tanulmányokat a következő adatbázisok, gyűjtemények indexálják, illetve tartalmazzák:
DOAJ
EBSCO Discovery
ERIH PLUS
EPA
MATARKA
MTMT
Scopus
SherpaRomeo

Bővebben az indexálásról ITT.